![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Az oszmán igazságszolgáltatási rendszer
Az Oszmán Birodalom alapítója és első uralkodója, I. Oszmán Dursun Fakiht nevezte ki Karacahisar kádijának (arabul qádi: muszlim elöljáró vagy bíró, akit eredetileg közvetlenül a kalifa bízott meg azzal, hogy egy adott területen az igazságot képviselje). Ezért Dursun Fakih volt az első ismert kádi vagy bíró az oszmán történelemben. A kádi képviselte a jogi és közigazgatási szervezetet.
Igazságszolgáltatás, az állam megalapítása
Az igazságszolgáltatás fontos szerepet játszott az Oszmán Birodalomban, és úgy vélték, hogy ez az egész rendszer alapja. Ezért a kádik önállóan végezték feladataikat. Senki sem kaphatott büntetést a kádi jóváhagyása nélkül, és szükség volt beleegyezésére az adók kivetéséhez is.
Még a szultánok sem tudtak beavatkozni a bíróságok vagy a kádik törvénykezésébe. Ha kellett, még a nyilvánosságot is a szultán ellen fordították. A törvény a szultán felett állt. Például Ebussuud Sejk al-Iszlám (az egész iszlám főpapja), a legfelsőbb bíró és a legmagasabb rangú tisztviselő ellenezte a szultán parancsát, amely állítólag azt mondta: „Ha az általános törvény ellentétes az vallási törvénnyel, akkor a szultán parancsai sem érvényesek”.
Bíróság szegregáció nélkül
Az oszmán bíróságok nem tettek különbséget gazdagok és szegények, gyengék és erősek, muszlimok és nem muszlimok között. Beosztás és hírnév sem volt fontos. A nem muszlim beperelhetett egy muszlimot, és ha igaza volt, akkor tisztességes eljárásban lehetett része.
Például Bartholomaeus Georgievics, aki a 16. században az oszmán birodalomban raboskodott, úgy fogalmazott: „A törököknek és a keresztényeknek ugyanazok a bírói. A muszlim bírók – megkülönböztetés nélkül – mindenki számára ugyanolyan igazságot szolgáltatnak. Aki valakit megölt, az emberölést követett el, aki valamit ellopott vagy erőszakkal elvett, azt felakasztották. Ugyanazt a szabályt alkalmazták a janicsárral szemben is, aki anélkül ivott meg egy pohár tejet, hogy azt kifizette volna a bazárban. Damaszkuszban voltam mindennek tanúja.”
A 18. század első negyedében az Oszmán Birodalomba érkező Adam Werner így fogalmazott: „A tapasztalt és tájékozott embereket ebben a kérdésben tiszteletben tartják, ha őszintén és határozottan viselkednek. Lehetnek a legmagasabb rangú politikai és katonai tisztviselők, lehetnek gazdagok mint a királyok és hercegek, sőt a szultán családjába beházasodók, vagy akár rabszolgák vagy alacsonyabb társadalmi osztályú emberek. Az elkövetők büntetése – az osztályban elfoglalt helyüktől függetlenül – rendkívül súlyos, és kivégzéshez vezethet. Szigorú szabályokat alkalmaznak.”
A kormányzó büntetése, aki nyomást gyakorolt a kádira
Faik béget, a híres Turhanoğulları család sarját, a nagyvezír nevezte ki Rumelia kormányzójává, a birodalomért tett szolgálataiért cserébe.
Azonban a szófiai hivatalában eltöltött hat hónap messze állt az igazságosságtól. Miután néhány embert bírósági tárgyalás nélkül kivégeztetett, nyomást gyakorolt Szófia kádijára, Sencarî Muizüddin Mehmedre, hogy az ő javára döntsön. A kádi ezután Konstantinápolyba indult. Miután minderről beszámolt a Birodalmi Tanácsban, a kormányzót terhelő dokumentumokat tárt eléjük. Ezután Mirahur Osman pasát nevezték ki Szófia kormányzójává és Faik pasát felmentették tisztségéből. Szófia kádija is lemondott.
A palota kapujának főparancsnoka, Kapıcıbaşı Şehbaz Agha elfogta Faik pasát és visszatért vele Konstantinápolyba. Annak ellenére, hogy Faik pasa gazdag volt, zsarnokoskodott az emberek felett. Egyesek szerint cselekedeteivel befeketítette ősei hírnevét.
Faik pasát megbüntették zsarnoki viselkedése miatt, de mihelyt beylerbeyi (kormányzó) lett, arroganciája elhatalmasodott, és – idős kora ellenére – továbbra is kínozta az embereket.
Ibrahim szultán Faik pasát és Szófia kádiját a Topkapi palotába hívatta, és megtudta, hogy mi történt miután a pasa és a kádi szemtől szemben álltak egymással.
Először Faik pasa tagadta az ellene felhozott összes vádat, és azt állította, hogy a kádi zsarnokoskodott az emberek felett, majd megkérte a szultánt, hogy kérdezze meg elődjét, Dilaver béget. Amikor Dilaver béget megkérdezték, kiderült, hogy a kádi a térség egyik legelismertebb embere volt, és a Faik pasa zsarnoksága is napfényre került. Ezt követően a bíróság Faik pasát bűnösnek találta, amiért az elmúlt 30 évben sok embert megkínzott. A pasát halálra ítélték.
Fordította: Lukács Eszter – Türkinfo
Forrás: Daily Sabah
Legendák és mítoszok az antalyai Homokszobor Fesztiválon
A napokban nyitotta meg kapuit a 12. Nemzetközi Antalyai Homokszobor Fesztivál, melynek fő témája, a „Legendák”.
Közel 200 homokszobor készült, melyet 20 külföldi szobrász készített el, több mint 10 000 tonna homok felhasználásával. A homokszobrok Antalya Lara városrészében a Birilik strandon tekinthetők meg.
A fesztiválon a mexikói Chichén Itzá (a maja romváros), az Eiffel torony, a Kolosszeum mellett több mitológiai és legendás alak, köztük dinoszauruszok, sárkányok és a skandináv mitológiából ismert Thor is megtalálható.
A homokszobrokat sötétedés után is érdemes felkeresni, mert a különleges világításnak köszönhetően csodás látványban lehet részünk.
A fesztivál rendezője, Cem Karaca, az Anadolu Ajansı török hírügynökség riporterének elmondta, hogy idén is lehetőségük van a 4-13 év közötti gyerekeknek arra, hogy a „Varázslatos Homokvárban” homokszobrot készítsenek, erről oklevelet is kapnak, de ők kinetikus homokot használhatnak, ami egyesíti magában a homok és a gyurma tulajdonságait.
A kiállítás minden nap reggel 9 és este 11 között látogatható.
Forrás: Daily Sabah
Képek forrása: siyasetcafe.com
Kollár Kata – Türkinfo
Török esküvői szokások és hagyományok
A török esküvő nagy esemény, ahová több száz embert hívnak meg a családdal és barátokkal együtt. A törökök ugyanis szeretik az életük fontos eseményeit olyanokkal is megosztani, akikkel még csak most találkoztak először. Az ünnepségre akár – épp az országban járó – külföldieket is meghívhatnak.
Ha még sosem jártak török esküvőn, semmiképpen ne utasítsanak vissza egy ilyen meghívást, mert így bepillantást nyerhetnek a török hagyományokba. Ugyan az idő múlásával a törökök közül is sokan választják a modern esküvői szertartást, de azért még mindig vannak olyanok, akik a régi hagyományokhoz ragaszkodnak.
Mi is történik a török esküvőn?
Az esküvő az ország minden részén egy kicsit más és más, ez főként a vallási hagyományokból fakad, valamint függ a mennyasszony és a vőlegény neveltetésétől is. A kisebb falvakban az esküvők 3 napig is tarthatnak, a városokban már inkább az egynapos esküvők a jellemzők.
A kisebb falvakban az egész lakosság együtt ünnepel, és gyakran tartják az esküvőt a falu főtéren. A helyi asszonyok készítik az ételeket a vendégeknek, a férfiak pedig tradicionális zenét játszanak és mindenki együtt táncol éjszakába nyúlóan.
A másik oldalon, a városi esküvőket gyakran tartják ún. esküvői szalonokban. Ekkor egy napon van a házasságkötés és a lakodalom is, ahol ételeket és frissítőket szolgálnak fel, megtörténik a torta felvágása és az ajándékok átadása, miközben egy zenekar játssza a zenét. A házaspár a következő nap elindul a nászútra.
Vallási esküvők Törökországban
Kétfajta esküvő létezik Törökországban: az egyházi és a polgári. Egyházi szertartás esetén nincs eskü és írásos dokumentum sem. Az imám (vallási vezető) elmegy a házhoz és a házasulandókat két tanú jelenlétében összeadja. Ez azonban jogi szempontból nem tekinthető házasságkötésnek. Emiatt néhány konzervatívabb pár megtartja mindkét esküvőt, és a vallásit úgy tekintik, mintha eljegyzés lenne. A modern párok legtöbbször csak a polgári esküvőt választják.
Piros szalag a menyasszony derekán
A török mennyasszony csodálatosan néz ki hatalmas fehér ruhájában. Néhányan a fejüket is elfedik, mások pedig órákat töltenek el a sminkesnél és a fodrásznál, hogy tökéletesen nézzenek ki. A fehér ruha mellett sok török mennyasszony egyfajta övet is visel.
A derekukra kötött piros szalag szüzességüket jelképezi. A múltban az öv hiánya pletykákra adott okot, a modern városokban és falvakban azonban már a mennyasszony döntheti el, hogy viseli-e avagy sem.
A mennyasszonyi cipő talpa
Ez az esküvői szokás hasonló jelentéssel bír mint a mennyasszonyi csokor elkapása. A mennyasszony barátnői felírják nevüket a cipője talpára, és akinek a neve az éjszaka végére lekopik, az fog legközelebb férjhez menni. Általában ez történik minden névvel, hacsak nem alkoholos filccel írják fel.
Mit viseljünk egy török esküvőn?
A távoli falvakban nincs megkötés, máshol elegánsan kell felöltözni. A férfiak öltönyt viselnek, a nők bármit választhatnak, de a szoknyájuk vagy ruhájuk nem lehet térd felett érő és nem lehet kivágott. Ha egy család konzervatív, akkor a vállak sem lehetnek fedetlenek. Azonban a nagy kalapokat felejtsük el, a törökök nem viselnek ilyeneket.
Ajándékok
Ha valakit meghívtak egy török esküvőre, nem kell az ajándékosztályon időznie. Felejtse el a kenyérpirítót, a vízforralót vagy hogy egy ajándéklistával kering a boltban. A törököknél csak két lehetséges ajándék létezik. Miután a pár kimondta a boldogító igent és aláírták a szükséges papírokat, piros szalagokat akasztanak az ifjú pár nyakába. A vendégek ekkor vagy aranyérméket, ékszereket tűznek fel rájuk vagy papírpénzt. Ez egy praktikus hagyomány, mert ezzel már megalapozzák a pár közös jövőjét és nem kell attól tartaniuk, hogy két vagy több kenyérpirítójuk is lesz.
Török esküvői hagyomány: az autó konvoj
Az ifjú pár feldíszített autójukkal csatlakozik a vendégek menetéhez, és hangos dudálás közepette vonulnak végig az utcán. A gyerekek megállítják az autókat és megpróbálnak pénzt kérni az utasoktól. Ha megkapták, akkor engedik csak tovább az autókat, és a fiatal pár mehet házasodni, hogy azután boldogan éljenek.
Forrás: Turkey Home
Kollár Kata – Türkinfo
Esküvő vőlegény nélkül
Diyarbakırban a 22 éves Rohat Akboğa épp fodrászhoz vitte menyasszonyát, Sara Başakot, akivel pár nappal későbbre tervezték az esküvőjüket, amikor a rendőrség megállította őket.
Akboğát 2012 és 2016 között közösségimédia-felületeken megosztott tartalmai miatt a miniszterelnök rágalmazásáért ítélték el. Az ügyben kapott büntetés véglegesítése miatt letartóztatták és bebörtönözték. Körülbelül 2 év börtönbüntetés vár rá.
A férfi családja az esküvőt nem mondta le, megrendezték a vőlegény nélkül, akit az ifjú pár asztalánál a székre akasztott öltönye képviselt.
A szalonba a menyasszonyt a vőlegény helyett a nagybátyja vezette be. A szomorú körülmények között megtartott esküvőn a tortát a menyasszony egyedül vágta fel.
Osztálytársak, júliusi eljegyzés
A menyasszony, Sara Başak a BBC kérdésére válaszolva elmondta, hogy Akboğával az iskolából ismerik egymást, és azért döntöttek úgy, hogy összeházasodnak, mert szeretik egymást. Júliusban volt az eljegyzésük, és Sarát sokkolta a letartóztatás.
„A legboldogabb napunk vált rémálommá, nem ezt akartuk. Nagyon rosszul érzem magam, de mindezek ellenére az esküvőt megtartottuk. Rohat nem volt ott, de az esküvőt emelt fővel rendeztük meg” – nyilatkozta a menyasszony.
A vőlegény bátyja, Ramazan Akboğa szerint testvérét azért tartóztatták le a miniszterelnök megsértése miatt, mert a török haderőnek a PKK ellen indított műveletei során néhány posztot kedvelt, és saját maga is megosztott a Facebook-profilján.
Elutasított halasztási kérelem
„Azért tartják fogva, mert valaki más véleményét megosztotta. Azt mondják, véleményszabadság van, de a testvérem helyzete azt mutatja, hogy ezek csak üres szavak” – mondja Ramazan Akboğa, és hozzáteszi: „2012 és 2016 között 19 megosztás miatt fogták perbe. A hadműveletek során történt haláleseteket elítélő véleményeket osztott meg. Azért fogták perbe és ítélték börtönbüntetésre, mert azok a vélemények állítólag megsértették a miniszterelnököt. A legfelsőbb bíróság elé kerülő ügyekben minimum 2 év múlva születik ítélet, ebben az ügyben három hónap alatt határoztak, a letartóztatással pedig megvárták az esküvő napját.”
Ramazan Akboğa szerint testvérét, aki hét évig dolgozott az önkormányzatnál, a per miatt távolították el az állásából.
Rohat Akboğa ügyvédje, Cebbar Leygara két hónapja a 2 év 6 hónapos börtönbüntetés elhalasztását kérte az ügyészségtől, de a kérelmét elutasították.
„Bemutattuk az esküvői meghívót, és a büntetés elhalasztását kértük. Más esetben 3 évet lehet halasztani, ezt az ügyészség most megtagadta. A büntetés nem éri el az 5 évet, ezért az illetékes fellebviteli bíróság nem fogadta el a kifogásunkat. A büntetést véglegesítették, a halasztást elutasították és Rohatot elfogták. Sajnos közel két évig börtönben lesz – mondta az ügyvéd.
Forrás: BBC
Fordította: Pauló Edit – Türkinfo
80 milliós büntetést kapott a Barcelona játékosa
Május elején történt, hogy Arda Turan rekordméretű eltiltást kapott a török labdarúgó-bajnokságban: a Barcelonától kölcsönbe a Bsasksehirhez érkező középpályás a Sivasspor elleni bajnokin lökte meg az asszisztenst egy szerinte elmaradt ítélet után. A piros azonnal villant, majd utólag jött az eltiltás is.
Forrás: atv.hu
Domates soslu, zeytinli tavuk butları (Csirkecombok paradicsomszószban, olívabogyóval) – Szegedi Ági
Hozzávalók:
0,5 dl olívaolaj
1 ek sűrített paradicsom (domates salçası)
1 ek paprikakrém (biber salçası)
5-6 db csirkecomb
A paradicsomszószhoz:
3 pohár reszelt paradicsom
1 ek sűrített paradicsom (domates salçası)
só, őrölt bors, kakukkfű, őrölt pirospaprika, szömörce (sumak)
néhány szem magozott, fekete olívabogyó
A tetejére:
friss rozmaring
Az olívaolajban elkeverjük a sűrített paradicsomot és a paprikakrémet. A megtisztított, megmosott combokat beleforgatjuk, majd átöntjük az egészet egy mélyebb serpenyőbe. Közepes lángon (hőfokon) a combokat kissé elősütjük (7-8 percig).
A reszelt paradicsomot egy tepsibe öntjük. Hozzáadjuk a sűrített paradicsomot, sózzuk, fűszerezzük. Beletesszük az elősütött csirkecombokat, rádobáljuk az olívabogyót, majd 180°-ra előmelegített sütőben, kb. 30 perc alatt készre sütjük. Friss rozmaringgal meghintve, forrón tálaljuk. Köretnek rizs illik hozzá.
Afiyet olsun!
Szegedi Ági / Türkinfo
Vasárnapi utazások: Doğanbey, a régi-új falu
Hatnapos munkahét. Ez a megszokott Törökországban. Marad számunkra a vasárnap, amikor barangolhatunk. Természetesen ez nem jelent száz kilométeres utazásokat. Szerencsére pár órás távolságokat bejárva is ezer meg ezer lehetőség van arra, hogy szépet, érdekeset fedezzünk fel. Ezeket az élményeket írom meg a Vasárnapi utazások sorozatban.
Biztosan létezik mindenki számára olyan hely, ahová azért megy, és azért szereti, mert ott nincs semmi. Nincs híres épület, nincs múzeum, nincs kötelező látogatási célpont. Van viszont nyugalom, szépség, érintetlen természet. Ilyen hely a Söke város közelében lévő, Aydın megyében található Doğanbey falu. Már csak azért is most kell oda látogatni a semmi kedvéért, mert félő, hogy nem sok idő kell hozzá, hogy ez a nyugalom eltűnjön, ahogy az történt már hasonló falvakkal korábban is.
Egy Didimben töltött pár napos nyaralás után kanyarodtunk ide meglátogatni. Már hosszú hónapok óta terveztük, de valahogy eddig nem vezetett erre az utunk. Pedig már a környezete miatt is érdemes.
A Dilek-félsziget túlsó oldala Törökország egyik híres nemzeti parkja. Ígérem, oda tett látogatásunkról is írni fogok, mert megér egy mesét. Sajnos a félsziget azon oldalára nem lehet átautózni a partvonalat követve, és ennek egyszerű magyarázata van: annyira benyúlik az Égei-tengerbe, annyira közel van a görögországi Samos szigethez, hogy katonai területnek minősítették, az országhatárt védik innen.
Ennek megfelelően Söke város irányából közelíthető meg, így könnyen összeköthető – a véleményem szerint egyik legszebb – antik város, Priéné meglátogatásával.
Eski (azaz régi) Doğanbey maga már egy emelkedőre történő autózás után érhető el, előtte terül el teljes szépségében, ameddig a szem ellát a Menderes folyó deltája.
Autóinkat szigorúan a faluba érkezés előtt le kell tennünk. Szerencsére nem csak tiltó táblák miatt, hanem tényleg nem tudunk bemenni a szűk utcákra, csakis gyalogosan. Sőt, a falu felújított központi része egy mély völgybe történő lefelé, majd onnan felfelé történő séta után közelíthető meg. Talán ez az érintetlenség érzését biztosítja.
Mielőtt tovább utazunk, ejtsünk pár szót a falu történetéről. Eredeti neve Domatia, egyes utazási ajánlatokban most is így említik. 1924-ig rumeli lakossága volt, majd a lakosságcserét követően szaloniki törökök költöztek be a görög lakosság által sajátos stílusban épített házakba.
A viszonylag magasan elterülő falu helyett azonban ezeknek a lakosoknak kényelmesebb élettér nyílt a tenger partján, és elköltöztek, így jött létre Yeni (új) Doğanbey, emiatt a régi falu lassan elhagyatottá vált. Körülbelül 20 éve néhány természetkedvelő fedezte fel szépségét, a páratan kilátást, és így kezdett lassan új életet.
Mostantól nincs is más dolgunk, minthogy sétálgassunk le s fel, keresztül-kasul a kőlapokkal borított utcákon.
Csodáljuk meg a jellemzően tető nélkül maradt, érintetlen házakat, melyek kiállták a történelem viharait és az elhagyatottságot.
Vagy ámuljunk azon, hogy egy-egy ilyen „viskóból” gondos emberi kezek mit tudnak varázsolni.
A faluban több tíz épület ugyanis már felújításra került az utóbbi években. Ankarából és Isztambulból költöztek ide családok, akik a nagyváros forgataga után itt, a nagy-nagy nyugalomban kívántak tovább élni. És bizony nem szeretik, ha mások ezt a nyugalmat megzavarják. Kedvesen fogadják a vendégeket, el- elbeszélgetnek, de panaszkodnak, ha illetéktelenek túl szemtelenül, és kérésük ellenére is túl erőltetetten közelítenek.
A völgyön át a parkolóhoz visszasétálva, a leszakadó part szélén épült kis családi vállalkozásban üzemletett teázóban felfrissülhetünk, és visszatekinthetünk erre a csodaszép falucskára. Garantáltan azt fogjuk érezni, hogy ide még vissza kell térnünk.
Mivel a főútra Söke felé kell visszautazunk, ne hagyjuk ki a lehetőséget, hogy meglátogathatjuk az Égei övezet egyik legrégebbi és legnagyobb keresztény templomát, a Szent Miklós templom romot (Aziz Nikolaos Kilisesi) Güllübahçe falucskában.
Könnyen odatalálunk az ide irányító táblák alapján, és bár a kapujában egy félig kidőlt tábla figyelmeztet arra, hogy bemenni veszélyes, bátran sétáljunk be.
Már a zöld, burjánzó növények között a bejáratig elsétálni is egy kaland. És ott a boltívek, kupolák alatt sétálni pedig igazán különleges élmény. Még akkor is, ha csak a csupasz falak maradtak meg az 1821-ben a Gelebeçi görögök által épített templomból.
És ha már idáig feljöttünk, egy arra alkalmas helyről tekintsünk el a Söke síkság felé. Lássuk meg annak szépségét, micsoda gazdag termőterületek vannak itt. Hány millió ember élelmezését oldja meg? Hány ezer ember megélhetését jelenti ez a föld? Én legalábbis mindig megcsodálom, ha utunk erre vezet.
Szerző és fotók: Erdem Éva – Türkinfo
Fotók: ez a tésztahíd 561 kilót is gond nélkül elbír
Alireza Nazari, a törökországi Atatürk Egyetem Tat Makaron nevű csapata nyerte meg a csütörtöki Reccs Tésztahídépítő-világbajnokság tartó kategóriáját Budapesten. Hídjuk 561,4 kilogrammos terhelésnél roppant össze. Mutatjuk a többi versenyző munkáját is.
A megmérettetés célja, hogy a műszaki egyetemek hallgatói világszintű versenyen mutassák meg tehetségüket, szakmai tudásukat – áll az Óbudai Egyetem közleményében.
A tésztából épített hidak versengése több évtizedes hagyománnyal rendelkezik, több európai és tengerentúli mérnökképző intézményben is rendeznek hasonlót, de a 2005-ben RECCS néven elindított magyar versengés 2011 óta várja a világ számos pontjáról érkező diákokat.
Forrás: hvg.hu