2025. július 19.
Türkinfo Blog Oldal 743

690 sakk-készlet Ankarában egy lenyűgöző múzeumban

Akın Gökyay üzletember 1975-ben a Guiness rekordok könyvébe került a 6 földrészről, 110 országból származó 412 sakk-készletével. Az azóta 690 készletre bővült gyűjteményét múzeumban állította ki, melyet ma már a világ minden részéről látogatnak.

A múzeumban – a kiállításon kívül – tanfolyamokat is szerveznek a sakkozni vágyóknak, a sakkszeretők részére pedig szórakoztató programokat is tartanak.

Az üzletember – egy irodabútorokat gyártó cég társtulajdonosa – Ankara fővárossá válásának 92. évfordulójára a múzeumot és gyűjteményét a városnak ajándékozta – köszönhetően a cég sikeres működésének. A Gökyay Vakfı Satranç Müzesi nagy érdeklődésre tart számot belföldön és külföldön egyaránt. A múzeum nagy szerephez jut Ankara kulturális életében is: 2015. október 13-i nyitása óta számos zenés rendezvény, kézműves vásár és tanfolyam részére adott otthont.

A Guiness által jegyzett „A világ legnagyobb sakkgyűjteménye” cím tulajdonosa – Akın Gökyay – 43 év alatt gyűjtötte össze azt a múzeumban látható 690 különleges sakk-készletet, melynek köszönhetően a múzeum világszinten is kiemelkedő jelentőségű. Amerikától Indonéziáig, Tanzániától Türkmenisztánig, Kirgizisztántól Olaszországig, Franciaországtól Új-Zélandig, Chilétől Madagaszkárig 110 országból származó készlet látható a kiállításon.  Az intézményt nemzetközi ismertség reményével alapították, mely méltán lett híres a kiállított tárgyak, a múzeum különleges hangulata és közösségi szolgáltatásai miatt.

„A múzeumnak különleges hangulata van. Az általunk kínált szolgáltatásokkal új lehetőséget teremtünk Ankara múzeumainak sorában.

Ez egy életteli múzeum. Színes lehetőségeket kínálunk a különleges világba utazni vágyók, a közösségi találkozókra és speciális rendezvényekre igényt tartók számára. Múzeumunkat nemzetközileg ismertté kívánjuk tenni.

A múzeumot belföldi és külföldi látogatók keresik fel, továbbá iskolák is szerveznek hozzánk túrákat. Már helyfoglalási rendszert is be kellett vezetnünk, hogy minden igényt kiszolgálhassunk.

A látogatók meglepett arca – attól a pillanattól kezdve, hogy beléptek az ajtón, különösen a gyerekek boldogsága – azt mutatja, hogy sok éves erőfeszítéseim nem voltak hiábavalók. Múzeumunk a sakk kedvelői és színes rendezvényeink látogatói körében is egyre népszerűbb” – mondja a Gökyay Alapítvány elnöke Akın Gökyay.

Fordította: Erdem Éva – Türkinfo

A fényképek forrása a múzeum honlapja: http://www.gokyaysatrancvakfi.org.tr

INFORMÁCIÓK A MÚZEUMRÓL

Internetes oldala: http://www.gokyaysatrancvakfi.org.tr

Nyitva tartása: kedd-vasárnap 10:00 – 12:30 / 13:30 -18:00

Belépő ára:  teljes ár 10 TL, tanuló és nyugdíjas 5 TL, csoportos 10 fő felett 5 T

Cím: Hamam Arkası Sakarya Mah. Basamaklı Sok. No:3 06230 Altındağ- Ankara

Tel: +90 (312) 312 1304-05

Délkelet-anatóliai régió – Diyarbakır

Diyarbakır a Tigris folyó partján található város. A település a délkelet-anatóliai régió második legnagyobb városa Gaziantep után, és Törökország tíz legnépesebb települése közé tartozik.

A klasszikus antikvitásban Amida néven ismerték. I. Constantinus császár újjáépíttette a 4. század elején, ekkortól fogva a Constantia nevet viselte. A 7. századi arab muszlim hódítást követően az eredeti nevet használták Ámid formában. Az Oszmán Birodalomban a Kárá Ámid (Fekete-Ámid) nevet viselte, de a körülötte elterülő vidék, az iszlám előtt itt megtelepedő Bakr törzs szállásterületéről elnevezett Dijár Bakr nevét is használták rá. A mai törökben ez a név él tovább Diyarbakır formában.

A Çayönü-dombnál végzett régészeti ásatások tanúsága szerint a terület történelme Kr. e. 9000-ig is visszanyúlik. Kr. e. 2000 körül hurri föld volt (Subartu), később pedig a Hettita Birodalom része lett. Ezt követően asszír, majd egy rövid időre urartu uralom alá került. A Kr. e. 7. század tájékán már szkíták lakták, Kr. e. 625-ben médek, Kr. e. 550-ben perzsák hódították meg. Nagy Sándor perzsák fölött aratott győzelmével a város és a környező terület is hellén befolyás alá került. A Kr. u. a 3. században a szászánidák és a rómaiak között többször is gazdát cserélt, végül a Római Birodalomhoz csatolták.

Később a bizánciaktól az arabok hódították el, 1085-ben pedig szeldzsuk kézbe került. A muszlim időszakban a bizánci határvidék egyik legnagyobb és legerősebb települése volt. A központi területekkel Moszulon keresztül kötötte össze főútvonal, és belőle ágaztak ki a bizánci és örmény határvidék fontosabb váraihoz vezető hadiutak. Kettős falrendszer vette körül. Mind a külső, mind a belső falakon erős bástyák voltak, és 4-4 vaskapu tagolta őket. A város sajátossága volt, hogy mind a védművek, mind a nagymecset habarcs nélkül, hatalmas fekete kövekből épült. (Ezért is nevezték Fekete-Ámidnak a török időkben.) A város azonban nem csak katonai értelemben volt jelentős: a területén eredő patak vizével virágzó kerteket öntöztek, a korabeli földrajztudósok pedig gazdag piacairól is megemlékeznek. A 14. században az Ilhánidák adófizetője lett. 1399-ben Timur Lenk seregei vették be. 1515-ben lett az Oszmán Birodalom része.

A Selyemúton fekvő város mindig is híres volt kultúrájáról, művészeti értékeiről és kereskedelmi jelentőségéről.

A város legfontosabb látnivalói a vár, az Ulu-mecset, a Malabadi-híd, a karavánszerájok, illetve a jellegzetes diyarbakıri házak.

Forrás: Wikipédia

Kollár Kata – Türkinfo

Örök honvágy kínozta a szinte egész életét száműzetésben töltő Mikes Kelement

1761. október 2-án hunyt el Mikes Kelemen író, műfordító, a 18. századi magyar prózairodalom legnagyobb alakja. Mikes hűséggel követte Rákóczit Lengyelországba, majd Franciaországba, végül 1717-ben a török szultán meghívására Törökországba utaztak.

Pontos születési idejét nem ismerjük, valószínűleg 1690 augusztusában láthatta meg a napvilágot Zágonban, régi székely nemesi családban. Bár családja református volt, ő már gyermekként a katolikus hitre tért és ebben nevelkedett. A kolozsvári jezsuitáknál tanult, 1707-ben egyik nagybátyja ajánlására II. Rákóczi Ferenc udvarába került, előbb apródként élt, majd bejáró lett. Mikes itt mélyítette el tudományos, művészi ismereteit és a francia irodalommal is megismerkedett.

1711 elejére a szabadságharc nehéz helyzetbe került, ezért Rákóczi külföldre utazott, hogy az orosz segítségről tárgyaljon. Távollétében kötötték meg a szatmári békét, így a fejedelem száműzetésben maradt, majd az 1715-ös pozsonyi országgyűlés őt és társait, így Mikest is fő- és jószágvesztésre ítélte. Mikes hűséggel követte Rákóczit Lengyelországba, majd Franciaországba, végül 1717-ben a török szultán meghívására Törökországba utaztak. Gallipoliban szálltak partra, s reménykedve figyelték az európai események alakulását, de ismét csalódniuk kellett. Az osztrák-török háború a Porta vereségével fejeződött be, hazatérésük reménye végleg szertefoszlott.

1720 tavaszán a szultán Rodostót jelölte ki szálláshelyükül, Mikes az elkövetkező 41 évet – egy rövid időszaktól eltekintve – ott töltötte, örökös honvágyban. Édesanyja mindent elkövetett, hogy fia hazatérhessen, neki csak folyamodnia kellett volna az amnesztiáért, ám nem akarta elhagyni a fejedelmet. Később – Rákóczi és III. Károly halála után – pedig már hiába kérvényezte Mária Teréziánál hazatérését, a királynő elutasította.

Folytatás

Forrás: mult-kor.hu

CineFest 2018: Kiszáradt fa savanyú gyümölcse – A vadkörtefa (Ahlat Agaci)

A török Nuri Bilge Ceylan Cannes-t is megjárt filmje, A vadkörtefa egy önéletrajzi ihletésű társadalmi dráma egy fiatal íróról, aki sehogy sem találja a helyét a világban.

Kelet-Európában igen kevés török film látható, így örömteli hír volt, hogy az idei CineFestre A vadkörtefa is eljutott. A rendező, az idén 59 éves Nuri Bilge Ceylan elsőször vegyészmérnöki diplomát szerzett, s csak később kezdte meg fotós és filmes tanulmányait. Az idők során aztán olyan profi képzettségre tett szert, hogy az ezredfordulótól készült filmjeiben a rendezésen túl, a technikai feladatokat is képes volt maga ellátni, a forgatókönyvírástól az operatőri munkán át a hangtechnikáig. A nevét ismertté tevő filmjeivel is ekkortájt rukkolt elő, ezek a Három majom (2008) az Egyszer volt, hol nem volt Anatóliában (2011), amelyet a Téli álom (2014) követett, s most A vadkörtefa (2018), mely az idei Cannes-i Filmfesztiválon az Arany Pálmáért versenyzett.

A vadkörtefa mélyen önéletrajzi ihletésű társadalmi körkép a Törökország északnyugati területén fekvő Canakkale várost körülölelő vidékről, mely Nuri Bilge Ceylan gyermekkori lakhelye volt. Munkanélküliségtől sújtott nyomorúságos vidék ez, ahol az emberek számára alig kínálkozik más lehetőség, mint a földművelés és az állattartás. Ide tér vissza Sinan (Dogu Demirkol) az egyetem elvégzése után. A mozgalmasabb nagyvárosi élet után szokatlan számára a szellemileg sivár környezetbe való visszailleszkedés, nem is igazán megy neki, sehogy sem találja a helyét. Ő is tán megváltozott a távol töltött évek során –, de időközben változtak múltjának szereplői is, s mára már szinte senkivel sem találja a közös hangot. Még a lakásukban is idegenként ténfereg monomániás családtagjai, a TV-sorozatokon csüngő anyja és húga, valamint szenvedélybeteg apja között. Nagy szüksége lenne pedig a lelki támogatásra, mert egyetemi évei alatt írt regényének szponzort és kiadót kell találnia –, ám úgy tűnik, minden erőfeszítése hiábavaló.

Folytatás

Forrás: www.filmtekercs.hu

Nem Európa orbanizálódik, Orbán szigetelte el Magyarországot

Nem tart Európa orbanizálódásától Aydan Özoğuz török származású német szocdem képviselő, aki Magyarországon arról a mondatáról híresült el, miszerint nincs egységes német kultúra. Az Azonnalinak Özoğuz elmondja: van-e némettörök kultúra, el tudja-e képzelni a török EU-csatlakozást, és hány hazája lehet egy embernek.

Az interjú Varsóban készült egy pódiumbeszélgetést követően, amelyen német szociáldemokrata politikusok a német-lengyel viszonyt tárgyalták ki – Donald Trumpot, gyarmati státuszt, lengyelek által megmentett keletnémet vidékeket emlegetve.

A magyar sajtót is bejárta, amikor ön azt mondta, nincs olyan, hogy egységes német kultúra – ön akkor rengeteg támadást kapott ezért a mondatáért. Meggondolta magát, netán megbánta a szavait azóta? Van, amit ma másképpen fogalmazna?

Annyi történt, hogy egy Tagesspiegelbe írt cikkemet a jobboldali populisták megpróbálták kiforgatni. Az írásom azt tárgyalta, hogy van-e olyan kultúra Németországban, amely a többi fölött áll, kvázi vezető szerepet tölt be. Ezt németül Leitkulturnak nevezzük. Arra a következtetésre jutottam az írásomban, hogy nincs ilyen, cserébe viszont sokféle regionális kultúrával rendelkezünk. Ettől ilyen gazdag és sokszínű Németország.
A jobboldali populisták mindezt úgy intepretálták, hogy szerintem egyáltalán nincs német kultúra. Ekkora hülyeséget! Miért gondolna ilyet bárki is?!

Ami engem megrémisztett, az a kijelentés utóélete: hogy a ma az AfD frakcióvezetőjeként tevékenykedő Alexander Gauland emiatt lényegében erőszakra szólított fel ellenem, miszerint Anatóliában – innen származom ugyanis – kellene engem megsemmisíteni. Nagyon megijesztett, hogy valaki ilyen gyorsan eljutott idáig. A Leitkulturról szóló vita lassan tíz éve folyik, és még mindig nem sikerült senkinek sem definiálnia, hogy pontosan mit is kellene ezalatt érteni a német Alaptörvény elfogadásán túl.

Ha már Anatólia: török kultúra van? Vagy éppen némettörök?

Folytatás

Forrás: azonnali.hu

Sucuklu Yumurta

Elhunyt a Fatmagül egyik szereplője

2017 év elején mutatta be a TV2 a Fatmagül című török sorozatot, a főszerepben a Tiltott szerelem és A szultána sztárjával, Beren Saattal. A produkciót hosszú időn keresztül, január végétől október elejéig vetítették a TV2-n, és jelenleg hétköznap esténként ismétlik az Izaura TV-n. A története a címszereplő lányról, a kisvárosban élő Fatmagülről szól, akit megerőszakol három gazdag fiatal férfi. Fatmagül élete a szörnyűség után fenekestül felfordult, vőlegénye felbontja az eljegyzést, bosszút esküszik és a lánynak menekülnie kell. A gazdag srácokat a befolyásos szülők miatt pedig nem tudják elítéltetni.

Az egyik erőszakoló srác, Erdogan édesapját, Rifat Yasarant Mehmet Uslu alakította. Rifatot a sorozat elején sokat láthattuk, majd hosszú időn át nem szerepelt, és a legutolsó részben tért vissza. A karaktert alakító, és a Fatmagüllel ismertté váló Mehmet Uslu a napokban elhunyt. Az 1961-ben született színész tüdőrákban vesztette életét szeptember 30-án. Uslu a Fatmagült követően játszott a 2013 és 2014 között vetített, idehaza még be nem mutatott szériában, a Fatih Harbiyében, tévé- és mozifilmekben, valamint a 2017-ben indult Söz (Ígéret) című akciósorozatban is. Mehmet Uslu 57 éves volt.

A török Euroliga újonc a belga válogatott egyik legjobbjával erősített

A török Euroliga újonc Cukorova Basketbol együtteséhez szerződött a belga válogatottban kiemelkedő Világbajnokságot teljesítő Kim Mestdagh.

A vasárnap véget ért Világbajnokságon negyedik helyet szerző belga válogatottban Emma Meesseman mellett Kim Mestdagh is kiemelkedő egyéni teljesítményt nyújtott. A csapat hat mérkőzésén átlagban kereken 28 percet pályán töltve 16.2 pontot, 4 lepattanót és 2.5 gólpasszt jegyzett.

Kim Mestdagh nem az első törökországi szereplésére készül. Az elmúlt évadot a Yakin Dogu együttesében kezdte. Ott azonban a bajnokságba nevezett keretbe a légióskorlátozás miatt nem került be. Mindössze az Euroligában számított volna rá a klub, ahol négy meccsen átlagban 8.7 percet töltött a pályán.

A felek útja közös megegyezéssel már novemberben elvált és Mestdagh Salamancába szerződött, ahol bajnokságot és kupát nyert. Az Euroligában pedig az évadból hátralévő nyolc meccsen 19.1 perc, 6.9 pont, 1.8 lepattanó, 1.3 gólpassz átlaggal stabil játékosnak számított.

A Cukorova összeállítását nézve Kim Mestdagh több lehetőségre számíthat, mint tavaly ősszel a YDU-nál. A csapatukra már a jövő héten nagy feladatokra várnak, a Nagyezsda Orenburrgal vívnak Euroliga selejtezőt. A párharc első mérkőzését október 8-án, hétfőn rendezik Mersinben. A visszavágóra október 11-én kerül sor Oroszországban.

A Cukorova kerete: Fatmanur Karakas, Oyku Taskin, Alina Iagupova, Goksen Fitik, Iva Slonsjak, Sevgi Uzun, Kim Mestdagh, Sera Ozelci, Saziye Ivegin Uner, Diamond DeShields, Astou Ndour, Liudmyla Naumenko és Meltem Avci.

Forrás: www.wbasket.hu

Çukurambar Konya yolu

Kara Biber Aşmolur – Aksaray Yöresi Türküleri

1...742743744...1 407Page 743 of 1 407
16,474FansLike
639FollowersFollow
© Turkinfo.hu 2020