Átok, igézet, szerencsétlenség: misztikus erővel bír a „gonosz szeme”

Tényleg elég egy rosszindulatú pillantás, és évekre rajtunk maradhat az átok? Vajon a szőke hajú és kék szemű emberek valóban mágikus erővel rendelkeznek? A gonosz szemének feltételezett létezése évezredek óta foglalkoztatja ez emberi képzeletet. A negatív erő ellen a görögök például kék amulettel védekeztek, de a szimbólum ma is sok helyütt megtalálható.

Repülőgépeken, képregényekben és a divatban is felbukkan

Amikor a világ misztikus, rosszindulatú erőinek elhárításáról van szó, talán nem is létezik több olyan széles körben elterjedt és elismert jelkép, mint a „gonosz szeme”. A kobalt-kék szem feltűnő szimbóluma mindazonáltal mindenütt jelen van még ma is, például Isztambulban és Görögországban, de visszaköszön a repülőgépek oldaláról a képregények hasábjairól is.

Sőt! Az elmúlt évtizedben begyűrűzött a divat világába is. Egyre több nyaklánc, karkötő, fülbevaló, kulcstartó és fejdísz készült a népszerű szimbólummal, miközben az EyeLove, azaz „szemszerelem” cipők tervezése is elkezdődött. A gonosz szeme tehát újra a figyelem középpontjába került és népszerűsége hirtelen megnövekedett. Ám az igazság az, hogy ez a szimbólum évezredek óta őrzi az emberi képzeletre gyakorolt hatását.

Ahhoz azonban, hogy megértsük a gonosz szem eredetét, először meg kell értenünk az amulett és maga a gonosz szem közötti különbséget. Bár gyakran nevezik a gonosz szemének, a szem-amulettnek valójában abban rejlik a varázsa, hogy megakadályozza az igazi gonosz hatását: egy olyan átkot, amelyet egy rosszindulatú pillantás közvetít, és amit általában az irigység ihletett. Bár az amulett – amelyet ma gyakran nazar amulettnek neveznek – már több ezer éve létezik különböző formákban és megnyilvánulásokban, a jóval korábbi történelemmel bíró átkot, amelyet segít visszaszorítani, sokkal nehezebb nyomon követni.

A nazar amulett több néven ismert: törökül nazar boncuğu vagy mavi boncuk, ami szó szerinti fordításban kék amulettet jelent. Ám göz boncuğu (szem-amulett) névvel is illetik, amely közismertebben nazar vagy Allah szeme egy török amulett: a néphagyományok szerint véd a szemmel verés, illetve a rontás ellen.

Lényegében a gonosz szem átkának misztériuma nem bonyolult elgondolás: abból a hitből, meggyőződésből ered, hogy valaki, aki nagy sikert vagy elismerést ér el, vonzza az őt körülvevő emberek irigységét. Ez pedig gyakran úgy nyilvánult meg, hogy az átkot „kibocsátó” személy úgymond visszavonta a megátkozott személy jó szerencséjét.

„Ha valakire olyan, igazán irigy és gonoszkodó szemmel néztek, amely még a környező légkört is ártalmas energiákkal töltötte meg, akkor az átadta a saját, mérgezett leheletét is a hozzá legközelebb állóknak” – írja az egyik ősi görög költészeti feljegyzés, az Aehiopica Eméti Heliorodustól (Héliodórosz Kr. u. III. századi görög regényíró).

Az átokba vetett hit kultúrákat és generációkat is átívelt. A gonosz szem az időközben feljegyzett legendák és mítoszok egyik legsokoldalúbb témájának bizonyult. Frederick Thomas Elworthy, az 1800-as évek közepén élt, filológus, történész és régiséggyűjtő például az ókori babona klasszikus beszámolóját vetette papírra. Elworthy a szimbólum példáit számos kultúrában vizsgálja: a görög gorgonok (a görög mitológia alakjai, akiknek hajuk helyén kígyók tekeregtek és pillantásuk kővé dermesztette a halandókat) csillogó tekintetétől a ír férfiak népmesééig, akik egyetlen pillantással képesek megigézni a lovakat. Gyakorlatilag minden kultúrában találhatunk egy olyan legendát, ami a gonosz szemével kapcsolatos. A szem szimbólum olyan mélyen beivódott a különböző kultúrákba, hogy potenciálisan pogány konnotációi ellenére helyet talál még a vallási szövegekben is, beleértve a Bibliát és a Koránt.

Folytatás >>>

Forrás: mult-kor.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here