Alig múlik el hét mostanában, hogy a nemzetközi gazdasági sajtóban ne kerülne terítékre a török líra vesszőfutása. Év eleje óta közel 40 százalékát veszítette értékének a török fizetőeszköz a dollárral szemben, ennek az értékvesztésnek a fele pedig csupán az elmúlt három hónaphoz kötődik. Mi zajlik ott?
Itt érdemes 2018-ig visszamenni az időben, azóta van egy gyengülő trendje a lírának – mutat rá Jobbágy. Kettős oka van ennek: egyrészt a külpolitikai-geopolitikai problémák, Törökország külső megítélésének romlása, másrészt pedig belső, az elszabaduló infláció és a fizetési mérleg növekvő hiánya, valamint a kamatpolitikai kacskaringók. 2018-ban az erősödő líragyengülést kamatemeléssel próbálták megállítani, ez ugyan ideiglenesen sikerült, de mivel egy éven belül, nagyon gyorsan vissza is vitték a kamatot 24 százalékról 10 százalék alá, ezért újraindult a líra leértékelődése.
Általános befektetői vélekedés szerint politikai ráhatás is érvényesül az ottani jegybankon, hogy a kamatokat ne emeljék vissza. Ezért aztán lényegében senki sem számolt azzal, hogy ilyen mégis megtörténhet. A piacot meglepte a török jegybank a szeptemberi 2 százalékpontos emeléssel, ami kis időre megállította a gyengülést. A befektetők arra számítottak ebből kiindulva, hogy októberben újabb, 1-2 százalékpontos kamatemelés lesz, de az elmaradt, ez okozott meglepetést, csalódást, és ezzel egy újabb lökést a líra vesszőfutásának.
Folytatás magyar vonatkozásokkal
Forrás: 24.hu