Adile Naşit: generációk anyja

Sokan gondolhatnák, hogy a török nők a férfiak árnyékában éltek az Oszmán Birodalomban. Ha azonban közelebbről is górcső alá vesszük élettörténetüket, könnyen láthatóvá válik, hogy milyen meghatározó szerepet töltöttek be Törökország felemelkedésében.

Ezeken a hasábokon hétről-hétre azokat a nagy jelentőséggel bíró török nőket mutatjuk be, akik életük során hozzájárultak Törökország fejlődéséhez, kulturális örökségéhez. Olyanokat, akiknek a munkásságát világszerte elismerés övezi és olyan „hétköznapi hősöket” is, akik tetteikkel kiemelkedtek a férfiak esetenként elnyomó világából.

Adile Naşit: generációk anyja

Adile Naşit, török színésznő számos színdarabban és filmben játszott, valamint az „Uykudan Önce” (Lefekvés előtt) című gyerekműsorban is szerepelt. Mind a képernyőn, mind az életben rendkívül népszerű volt a színésznő, akit többek között széles mosolyáról ismertek az emberek. 

A török ​​filmművészet bővelkedik vígjátékokban. A hazai filmipar korai éveitől kezdve napjainkig minden generációnak megvoltak saját komikusai. A török ​​közönség a képernyőn és a színpadon is kedvelte őket. A vígjáték műfaja a török ​​előadóművészetek régi hagyományain alapult, ugyanakkor a nyugati befolyás is hatással volt rá.

A török ​​mozi a nagy drámai színészek mellett komikusok színes palettáját vonultatta fel az elmúlt évszázadok során. A komikusok között mindössze egy színésznő található: Adile Naşit, aki eredetileg színpadi színésznő volt,olyan nagyszerű színészekkel játszott együtt, mint Münir Özkul, Vahi Öz, Ali Şen vagy Kemal Sunal.

Korai évek

Adile Naşit 1930. június 17-én született Isztambulban. Naşit az édesapja neve volt, akit „Komik-i Şehir”-nek azaz „a város komédiásának” neveztek: az oszmán improvizációs színház kiváló alakja volt. II. Abdülhamid szultán palotájában többször is fellépett – úgy ismerték, mint a „komikus, aki megnevettette Abdülhamidot”.

Adile nagyapja, Ahmed, oszmán katonatiszt volt. Ahmed az örmény–görög származású Ameliát (akinek az anyja szintén színésznő volt) vette feleségül. Adile testvére, Selim Naşit szintén színészként dolgozott. Édesapjuk nevét vezetéknévként használták, bár családnevük Özcan volt. Adile Naşit hivatalos neve Adile Keskiner volt, mely a szintén színész Ziya Keskinerrel való házasságából fakad. Házasságuknak Keskiner halála vetett véget 1982-ben. Adile Naşit 1983-ban Cemal İncével házasodott össze.

Adile nagyon népszerű volt, és számos becenevet kapott az évek során: „Ado”, „Adile Ana” (Adile anya), „Adile Teyze” (Adile néni) és „Masalcı Teyze” (Mesemondó néni).

A színpadon

Adile Naşit tizennégy évesen, középiskolás korában lépett először színpadra. Ugyanebben az évben vesztette el édesapját, majd otthagyta iskolát, és az Isztambuli Városi Színházba jelentkezett. Színi képzése egészen 1975-ig tartott. Adile Naşit első szerepe a „Her Şeyden Biraz” (Mindenből egy kicsi) c. darabban volt – a Halide Pişkin társulattal. Isztambul különböző negyedeiben léptek fel, majd Adile a Muammer Karaca Színházhoz került. Az 1940-es és 50-es évek az isztambuli magánszínházak virágkora volt.

Naşit 1948-ban Vahi Özzel és Aziz Basmacıval magánszínházat hozott létre, melynek színpadán 3 éven át játszott különböző darabokban. 1954-ben visszatért a Muammer Karaca Színházba, ahol 6 egymást követő évben lépett fel.

1961-ben férjével, Ziya Keskinerrel és testvérével, Selim Naşittal megalapította a Naşit Színházat. Egészen 1963-ig játszottak együtt, amikor a cég csődbe ment. Ezt követően Naşit a Gazanfer Özcan – Gönül Ülkü társaságnál kezdett dolgozni, és velük együtt állt színpadra egészen 1975-ig, amikor otthagyta a színpadot és televíziózni kezdett.

A képernyőn

Adile Naşit az 1940-es évek végétől a 70-es évek elejéig több kisebb filmszerepben is megjelent. Első jelentős szerepei Ertem Eğilmez filmjeiben voltak. Eğilmez az 1970-es években olyan családi vígjátékokat készített, amelyek több millió embert vonzottak a mozikba. Olyan színészek szerepeltek filmjeiben, mint Tarık Akan, Halit Akçatepe, Adile Naşit vagy Kemal Sunal.

Másrészről Naşit első kiemelkedő szerepe Ertem Eğilmez egyik drámájában volt. Ő játszotta a limfómás kisfiú, „Kahraman” (Hős) tanárát  a „Canım Kardeşim” (Szeretett testvérem, 1973) című filmben. Maga a film azonban megbukott, melyet Tarık Akan így magyarázott: „A közönség nem tudott feldolgozni egy ilyen tragikus történetet, mivel vígjátékainkkal azonosítottak minket.”

Adile Naşit a török kultfilm, „Neşeli Günler” női főszerepében.

A „Canım Kardeşim” után Naşit olyan családi vígjátékokban játszott, melyeket Ertem Eğilmez rendezett. A „Hababam Sınıfı” (Káosz osztály) sorozatban „Hafize Ana”-t (Hafize anyát) játszotta, amely révén nagy hírnévre tett szert. Az emberek „Hafize anyjaként” ismerték, akinek aranyból van a szíve. Eğilmez felismerte Naşit tehetségét és a közönség körében aratott sikerét, így Naşit egyre több vígjátékban kapott szerepet. Olyan nagyszerű filmekben szerepelt mint a „Neşeli Günler” (Vidám napok), „Bizim Aile” (Családunk) és „Aile Şerefi”(A család becsülete). Mindhárom hasonló alkotás, és ezek azok a filmek, melyeket a török közönség bármikor meg tud nézni. Mindhárom kasszasiker lett a mozikban, és mai napig a vezető műsorok közé tartoznak a képernyőkön.

„Ne felejtsd el meginni a tejed”

Adile Naşit 1981-ben tért vissza a televízió képernyőire, nagysikerű gyerekműsorával az „Uykudan Önce”-vel (Lefekvés előtt). A műsor egyszerű keretek között zajlott: Adile leült egy székre, elmondta az esti mesét, majd néhány jótanácsot adott a gyerekeknek, mielőtt lefeküdtek volna. Izgatottan várta minden gyerek a műsort. Név szerint szólította a gyerekeket. Műsorról műsorra gyerekek milliói várták, hogy kiejtse az ő nevüket.

Naşit meséi szívből jövőek voltak, sikere pedig valóságos. Egyetlen gyermeke, Ahmet 16 évesen halt meg szívelégtelenségben. Valószínűleg erre vezethető vissza, hogy az ország összes gyermekének anyjává vált.

1976-ban az Antalya Filmfesztiválon Adile Naşit elnyerte a „Legjobb színésznő” díjat az „İşte Hayat” (Ez az Élet) filmszerepéért.

1985-ben az „Év anyjának” választották.

1987. december 11-én hunyt el.

Az életéről szóló rövidfilm alábbi linken tekinthető meg:

Forrás: Daily Sabah

Fordította: Lukács Eszter – Türkinfo

 


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here