Leletanyag intenzitásvizsgálatok a Szülejmán szultán szigetvári türbéjéhez tartozó kaszaba helyének meghatározásához

Forrás: mult-kor.hu
Forrás: mult-kor.hu

Kivonat

Magyarországon az ezredforduló után vált divatossá az úgynevezett roncsolásmentes régészetről beszélni. Pedig a metódus hazánkban sem teljesen újkeletű. Első és legjelentősebb képviselőjének magát a magyar régészet atyját, Rómer Flórist tekinthetjük. Ő lelőhelyek százait fedezte fel, írta le egyetlen ásónyi föld megmozgatása nélkül. A régészeti lelőhelyek mai értelemben vett roncsolásmentes kutatásának azonban Angliában vannak különösen nagy hagyományai. A szigetországban az 1990-es években felfutó terepi műszeres projektek közül az egyik legjobban szervezett és a legteljesebb volt a bradfordi egyetemé. Ennek keretében Gerry McDonnell ÉszakYorkshire-ben, a vas- és ólomércekben gazdag középkori bányavidék, Bilsdale területén vezetett kutatást. Itt egykor a szállításra is alkalmas Rye folyó völgyében fekvő Rievaulx apátság közelében műemléki és természetvédelmi területen, farmergazdaságok legelőin, az üdülőtelepülés házai között folyt a leletelőfordulások intenzitásának mérésével kombinált adatgyűjtés, amelybe sikerült bekapcsolódnom.

Az angliai tapasztalatokat felhasználva idehaza is többször a felszínen gyűjthető leletanyagok előfordulása
intenzitásának mérésével próbáltam régészeti kérdésekre választ adni. Főként akkor használtam ezt az eljárást, amikor akár anyagi okokból, akár a helyszíni körülmények miatt nem volt lehetőség a műszeres vizsgálatokra vagy a feltárásra. Legutóbb Szigetváron Szülejmán szultán egykori türbéjének keresése során, a szőlőhegyi romterülettel kapcsolatos véleménykülönbségek tisztázására, a lelőhely kiterjedésének, szerkezetének meghatározására végeztünk a felszínen található régészeti leletek intenzitásának megfigyelésére geofizikai vizsgálatokkal kombinált méréseket. Megfigyeléseink és a mért adatok tükrében újraértelmezett írott források egyaránt arra mutatnak, hogy a turbéki szőlőhegyen megfigyelt, árokkal is védett 16-17. századi település a két mahalle-ből álló török kori Turbékkal, Szülejmán szultán sírhelye fenntartására létrehozott vallásalapítvány (vakuf) birtokainak központjával azonosítható. A türbe pedig ettől eltérő helyszínen, feltehetően a mai turbéki kápolna környékén lehetett.

A statisztikai és geofizikai eszközökkel kiegészített leletanyag intenzitásvizsgálatok eredményei a bemutatott példák alapján jól szemléltetik, hogy ez az olcsó és egyszerű módszer jelentős mértékben segíthet egy-egy lelőhely kiterjedésének, szerkezetének megismerésében, esetleg vitás kérdések tisztázásában is. Vele az ásatás előkészítése is könnyebb, célirányosabban tervezhető.

A teljes anyag innen letölthető >>>

Archeometriai Műhely 2015/XII./2.

Szabó Géza


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here