Szakmai anyagok

Az iszlám művészetek sorában az írásnak különleges szerepe volt. Számos írásstílust használtak, attól függően, hogy milyen alkalomból, kinek, mit írtak le. A kalligráfia története tulajdonképpen...

A klasszikus oszmán dzsámi építészet csúcspontja az 1569-1574 között épült edirnei  Selimiye dzsámi. Az együttes Mimar Sinan alkotása, minden bizonnyal a legnagyobb műve. A...

Burszában született meg a harmadik oszmán dzsámi típus, az azonos méretű terekre osztott, ám különböző méretű kupolákkal fedett épület. Klasszikus példája az 1396-1400 között, a...

A legegyszerűbb, legkorábbi oszmán  alapítású dzsámik alaprajzilag a szeldzsuk mescid-del voltak azonosak; kupolával fedett négyzet alaprajzú tér, előtte  nyitott oszlopos bejárat. Ilyen alaprajzi elrendezésű...

Fali csempével, vagy mázas téglával általában a belső tereket díszítették. A legszebb fali csempe díszítmények Konyában, a mázaskerámia-gyártás akkori központjában találhatóak. A színhasználat a...

Az anatóliai szeldzsuk építészet egyik feltűnő jellegzetessége az épületek külső felületének, portáljának, vagy akár teljes homlokzatának erőteljes, nagy méretű kőfaragványokkal való díszítése.A nagyobb dzsámik,...

Fafaragványok: Sok esetben az épületek homlokzatain megjelenő kőfaragványok ismétlődtek a fából készült alkotásokon. Feltehetően a rendelkezésre álló faanyag bőségének köszönhető, hogy a szeldzsuk dzsámik belső berendezése...

A 11-13. század folyamán, a szeldzsuk birodalom egész területén, a főbb útvonalak mentén, egymástól 25-30 kilométerre álló karavánszeráj hálózat épült ki. Ez a hálózat nem...

Az iráni nagy-szeldzsuk építészetből ismert sírépítmények, a kümbedek a 12. század második felében  Anatólia területén is megjelentek. A négyzetes alaprajzú, kupolával fedett mauzóleummal szemben...

Az ún. kupolás medreszék megjelenésének kezdetét a Dánismendidák időszakára kell helyeznünk. Ezt az építészeti hagyományt folytatták és fejlesztették tovább a szeldzsuk építészek. A legkorábbi ismert...