Oszmán szőnyegek

Az oszmán szőnyegkészítés fénykora a 15-17. század. A 18. században még készültek magas művészi színvonalat képviselő darabok, számuk azonban a 19. század folyamán fokozatosan csökkent, majd elkövetkezett az olcsó gyári festékes, exportra készülő tömegáru termelés korszaka.
Az  oszmán szőnyegek alapanyaga általában a tiszta gyapjú volt, domináló színük a vörös és a kék, de jellemző volt még a fehér, a barna, a sárga, a zöld és a lila. A legalapvetőbb típusok a szövött kilimek, a csomózott halik, az ezek kisebb változatát képviselő kalicék, és seccade nevű imaszőnyegek.

A szőnyegszövés folyamata a láncfonal keretre erősítésével kezdődik. A szőnyeg alapszövetének második eleme a két sorban beszövött vetülékfonál. A használat szempontjából a szőnyeg legfontosabb része a csomózott, bársonyos felület, ami általában két-két vetüléksort követő vízszintes csomósorokból áll. A szőnyegek  mintázatát a különböző színű fonalakból kötött csomók alkotják. A szőnyeg minőségének meghatározásakor jelentős szempont az 1dm-re jutó csomók száma.

Folytatás >>>

Forrás: gepeskonyv.btk.elte.hu


hun_1ado

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here