Oszmán dzsámik 2. rész

Burszában született meg a harmadik oszmán dzsámi típus, az azonos méretű terekre osztott, ám különböző méretű kupolákkal fedett épület.

Klasszikus példája az 1396-1400 között, a hagyomány szerint a nikápolyi csata zsákmányának felhasználásával  épült Ulu dzsámi. A téglalap alaprajzú épület belső terét tizenkét oszlop húsz egyforma egységre osztja. A tereket fedő kupolák nem egyforma magasak, hanem befelé magasodnak, így  nem a mihráb előtti kupola a legmagasabb, hanem a jelképesen nyitva hagyott udvari, vagyis a şadirvan fölötti.  Ebbe a típusba szoktuk sorolni az edirnei  Eski dzsámit is (1402-1413). A négyzetes alaprajzú  tér kilenc részre tagolódik, mindegyik részt külön kupola fedi. A későbbiekben a dzsámi építészetben ez az épülettípus eltűnik, viszont ezzel az alaprajzi elrendezéssel épülnek a fedett bazárok.

A II. Murád idején, 1437-47-ben épült edirnei Üç Şerefeli dzsámi visszatérés az arab mecset    klasszikus,   nyitott  udvaros formájához. A továbbiakban ez a forma vált az oszmán dzsámi-építészet jellemző alaprajzi típusává. A nyitott udvart kupolás árkádsor kereteli, középen a rituális mosakodást szolgáló kút, a şadirván. A dzsámi épülete zárt, a mihráb fölött emelkedik a legnagyobb kupola.

Folytatás >>>

Forrás: gepeskonyv.btk.elte.hu

 


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here