Oszmán dzsámik 1. rész

A legegyszerűbb, legkorábbi oszmán  alapítású dzsámik alaprajzilag a szeldzsuk mescid-del voltak azonosak; kupolával fedett négyzet alaprajzú tér, előtte  nyitott oszlopos bejárat. Ilyen alaprajzi elrendezésű volt az 1333-ban épült izniki Haci Özbek dzsámi, az első feliratos, ma is álló oszmán épület.

Ennek az alaprajzi elrendezésnek egy kissé tovább fejlesztett változata  az ugyancsak izniki Yeşil dzsámi (1378-1391). A téglalap alaprajzú belső tér két részre oszlik, a belső, négyzetes teret fedő kupolát két,  a teret megosztó nagyméretű oszlop tartja.

A korai oszmán dzsámi építészet második jellegzetes típusa az ún zaviye, vagy “fordított T” alaprajzú épület. Az egyik legkorábbi ismert épület az 1388-ban, I. Murád szultán által édesanyja, Nilufer Hatun számára emelt zaviye(a dervis-rendek számára fenntartott menedék). Az épületet részben dzsámiként használták, erre utal a déli traktus második helyiségének keleti oldalán elhelyezett, pontatlanul tájolt mihráb-fülke. Az épület K-, illetve Ny-felé nyíló szobái fűthetőek voltak, ezek lehettek a konyhák és a hálóhelyiségek.

Folytatás >>>

Forrás: gepeskonyv.btk.elte.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here