Bulgur, ami nem kuszkusz

tabbouleh1A bulgur, ez a búzából készülő, finomra őrölt, szemcsés hozzávaló, már nálunk is számos helyen kapható, elsősorban bio-boltokban, ill. közel-keleti élelmiszereket áruló üzletekben bukkanhatunk rá. Leginkább Törökországban és a Közel-Keleten elterjedt (előbbiben bulgur, utóbbi országokban burghul néven fut), de a mediterrán és az indiai konyha is használja. Készítésének az arab országokban óriási hagyománya van – a búzaszemeket előfőzik, megszárítják, majd megőrlik.

A művelet régebben kézi módszerrel történt: aratáskor az asszonyok átválogatták a gabonát, megtisztították, hatalmas üstökben előfőzték, majd a háztetőkre kiterített pamut lepedőkön, napon megszárították. Végül a férfiak speciális, kizárólag bulgur-ra specializálódott malomba vitték, ahol malomkővel megtörték. Az utolsó fázisban átszitálták – így alakult ki a három különböző méretű, finomságú szemcse. A szegényebb, vagy távolibb háztartásokban csak megszárítva tárolták egész évben, és minden egyes főzés előtt frissen őrölték.

A házi készítéssel ma már elvétve találkozni, az ipari feldolgozás pedig csak két fokozatot –finomat és durvát- eredményez. Bulgur nélkül elképzelhetetlen a közel-keleti konyha, Libanon két nemzeti ételének is alkotóeleme: a kebbé (vagy kibbeh) bulgurral és fűszerekkel kevert darált hús (esetleg hal, vagy zöldség), amelyet nyersen, vagy sülve kínálnak. A tabbouleh talán a leghíresebb fogásuk, egyben az is, amelyet a legritkábban készítenek autentikusan az országon kívül. Az eredeti ugyanis egy sötét zöld színű petrezselyemsaláta, amelyet épp csak néhány kocka paradicsom és bulgur pöttyöz (és nem fordítva).

Receptek>>>

2014-03-29
http://chiliesvanilia.blogspot.hu


hun_1ado

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here