A törökök incselkedő cukorfalatja: Lokum

Mi okozza a törököknek az egyik legnagyobb gyönyörűséget? Ne tessék félre érteni, ez egy gasztronómia rovat, mi másról is lehet szó, mint egy kis csábító finomságról. A mi asztalunk a konyhában van, ha a tálnyi édességgel netán a hálószobában kötünk ki, akkor megtanultunk lokumot csinálni. lokum

Hogy mi az a lokum? Nos, a világ turistái Turkish Delight néven ismerik, mert ez a felírat szerepel a dobozokon, amelyeket tuti, hogy haza visznek szuvenírként Törökországból. A dobozok pedig porcukorban meghempergetett, színes, édes, remegős, ragacsos, nagyon finom kockákat tartalmaznak. Ez a lokum. Az édes csemegét előszeretettel cuppogják kávéhoz, teához törökék. A neve egyébként az arab lokma, vagyis falat szóból származik. De az oszmán rahat lokum sokkal kifejezőbb, mert elégedett torkot jelent.

Mi kell ahhoz, hogy elégedett legyen a torkunk? Alapvetően cukor, liszt, víz, valamely – lehetőleg természetes – ételszínezék és türelem. A részletek ezúttal két receptben. Ennek is megvan a története. Kiadónk Ízek és kultúrák könyvsorozatának illetékes kötetéből való az egyik. A másik viszont illetékes kötet egy olvasójától, aki vette a fáradtságot, és megosztotta velünk a maga verzióját. Hogy utóbbi Turkish Delight hol készült? Anni konyháján, Nyírbátorban.

Fotó: HVG

Lokum 1.

Hozzávalók (10 személyre, de a mennyiségek felezhetők)

1 kg kristálycukor
25 dkg rizsliszt (így lisztérzékenyek is élvezhetik)
1,25 l víz

½ citrom
porcukor
ételfesték (piros, illetve attól függ, milyen színű falatkákat szeretnénk gyártani)

Egy magas falú hőálló tálat kibélelünk tiszta konyharuhával és beleöntjük a liszt felét. A vizet a tűzhelyre tett lábasba töltjük és hozzáadjuk a cukrot, összeforraljuk. Itt jön az első türelmes kevergetés, ami addig tart, míg a cukor teljesen feloldódik. Ha kicsit hígnak találjuk a szirupunkat, nyugodtan adjunk még hozzá cukrot, de vigyázzunk, nehogy túlkötött, sűrű masszát kapjunk, hiszen még csak most fogjuk hozzáadni a lisztünk maradék felét. Habverővel alaposan összeforgatjuk a keveréket, és nem hagyjuk forrni.

Csípet só is kerül bele, és a fél citrom kifacsart fele. Az ételfestéket is feloldjuk egy pohár vízben – ha pirosat választottunk, szép, mély rózsaszín lokumunk lesz –, s állandó keverés mellett a masszához adjuk. Keverés és türelem magas hőmérsékleten, második fázis: mindaddig, amíg a massza sűrű és rugalmas lesz (itt is még lehet operálni kicsit több liszt hozzáadásával). A forró masszát aztán a hőálló tálban várakozó rizslisztre kanalazzuk, öntjük. Ezzel megvan a „tésztánk”. Megvárjuk, amíg kihűl, besűrűsödik, és tiszta gyúródeszkára borítjuk. Most már leemelhetjük róla a konyharuhát. Lesöprögetjük róla egy konyhai ecsettel a felesleges lisztet, aztán porcukorba mártott, éles késsel felkockázzuk,a kockákat pedig porcukorba forgatjuk. Desszertes tányérra rendezve már kínálhatjuk, de fémdobozban hosszú ideig eláll.

Folytatása>>>

2012-02-18

HVG


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here