Ezen a napon: Ilhan Koman és a legjelentősebb török műalkotás

A Hürriyet török napilap időről időre egy adott témakörben kompetens zsűrit hív össze, és megválasztják a legjobb 100 filmet, 100 könyvet, 100 mérnöki munkát, 100 zenei albumot, és 100 sorozatot, amiről a Türkinfo is írt korábban. Az, hogy ki mit szeret, illetve nem szeret, egyéni ízlés dolga, ezért a legjobb az, ha sokan (pl. százan) döntenek róla. 100 tagú zsűri pontozása alapján 2018 tavaszán megválasztották a legjelentősebb művészeti alkotásokat is. Ezek közül lett első Ilhan Koman szobrász Akdeniz Heykeli (Földközi-tenger szobra) című alkotása.

1921. június 17-én született Ilhan Koman a „török Da Vinci”, akinek a neve elsőként jut az emberek eszébe Törökországban, ha szobrászatról van szó. Ma vele és legjelentősebb alkotásával ismerkedjünk meg.

forrás: posta.com.tr

Tanulmányait Isztambulban a Szépművészeti Egyetem festészeti karán kezdte meg, majd szakot váltott és szobrászaton folytatta. 1945-ben Párizsba ment tanulni a Louvre iskolájába, ahol kiemelten foglalkozott az egyiptomi és a mezopotámiai művészettel. 1948-ban a francia fővárosban nyitotta meg első egyéni kiállítását is, majd a későbbi években sorban világszerte (Velence, Sao Paolo, Teherán).

1967-től Svédországban élt, tanított és alkotott. 1969-ben Sundsvall városban hirdetett pályázaton első lett, ezt követőn 20 svéd városban, illetve Stockholmban is köztereken kerültek elhelyezésre művei. 1986 decemberében hunyt el a svéd fővárosban.

Legismertebb műve, az Akdeniz annak ellenére is a legjelentősebb török művek között említhető, hogy a művész évtizedeken át külföldön élt. A napilapban megjelent indoklás szerint ez azért van, mert a szobor mindent megmutat, amit a Földközi-tenger jelent: lelkesedés, hatalmasság, mélység, örökkévalóság, mindezt egy mozgalmas, érzéki nőként ábrázolva. „Matematikai pontosságú részleteket láthatunk, ahogyan a tempót és a mozgást érzékelteti, mint Bachnál a zenében. A részeket egy egésszé vonja össze, olyan a mű, mintha a tengert és a nőt egy versben írta volna meg” – írják a Hürriyetben.

forrás: teget.com

A szobor története is viharos, mint a tenger. A Halk Biztosítótársaság elnöke, a művészetkedvelő Ali Neyz felkereste a művészt Stockholmban, hogy megbízza egy szobor készítésével. Ilhan Koman egy már kész ötlettel állt elő, sőt makettet is készített. 90*90 cm méretű dobozban érkezett meg Isztambulba. Ott először Ali Neyz látta, majd a fotós Ersin Alok, ezt követően a döntést hozók, akik rögtön az első ülésen elfogadták a tervet.

Először 1980-ban került elhelyezésre a szobor Isztambulban, Zincilikuyu kerületben a biztosító székháza előtt.

forrás: teget.com fotó Ferda Çağlayan

14 évvel a művész elhunytát követően, 2000-ben a török állam a Hannover Expo török pavilonjában kívánta a szobrot kiállítani, melynek e célból elkészítették a másolatát. Óriási volt iránta az érdeklődés, megvételére is ajánlatot tettek, így a szobormásolat haza sem került.

2005-ben az eredeti mű egy Ilhan Koman kiállítás miatt átszállításra került egy kultúrközpontba. Mikor a végén vissza akarták vinni eredeti helyére, tiltakozók vették körbe, és nem akarták visszaengedni a szobrot Galatasaray kerületből.

Még kétszer költözött, mire végleges helyét megtalálta. Levent kerületben volt kiállítva Izrael isztambuli nagykövetségénél, ám egy tüntetés során megsérült, letört az egyik karja. Azonnal elmenekítették a szobrot, a letört részt renoválták, ugyanaz a mester, Ferit Özşen, aki a költözésekben is részt vett. 2017-ben a Galatasaray térre került, egy üveggel zárt, biztonságos épületbe.

A művészt akkora tisztelet övezi, hogy 98. születésnapján a Google egy nyitóoldalas képpel köszöntötte őt.

Erdem Éva – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here