2018. október 22.
Türkinfo Blog

Törökország turisztikai bevétele jelentősen nőtt a második negyedévben

A július 31-én kiadott hivatalos közlemény szerint – az elmúlt időszakhoz képest – Törökország turisztikai bevétele jelentős mértékben nőtt.

Törökország turisztikai bevétele az év első három hónapjában még 3,4 milliárd dolláros csökkenést mutatott, ez 17,1%-os visszaesés volt az előző évhez képest. Ezzel szemben
az év második negyedévében a bevételek elérték az 5,4 milliárd dollárt, ami az előző év hasonló időszakához viszonyítva 8,7%-os növekedést jelent. Ez derül ki a Török Statisztikai Hivatal (TÜİK) legfrissebb adataiból.

A külföldi vendégek száma 16,3%-os emelkedést mutat májusban, ami 2,89 millió főt jelent, melynek jelentős részét az orosz turisták teszik ki. Európából közel 1,1 millió turista érkezett májusban, ami a tavalyi évhez képest 20%-os csökkenést jelent.

A TÜİK adataiból az is kiderül, hogy a második negyedévben az egy főre eső átlagos költés 611 dollár volt, a külföldiek esetében ez 570 dollárt, míg a külföldön élő török állampolgárok esetében 845 dollárt jelent.

A törökök külföldi utazásai 18,3%-os emelkedést mutatnak az év második negyedévében, 2016 azonos időszakához viszonyítva, ez 8,9 millió fős emelkedést jelent.

A látogatók 86,6%-a külföldi volt, és az országba érkezett turisták 13,4%-a külföldön élő török állampolgár.

A vizsgált negyedévben a külföldre utazó törökök száma 12,7%-os növekedést mutat, ez 2,3 millió főt jelent. Egy főre eső átlagos költésük 604 dollár volt.

Forrás: Hürriyet Daily News

Kollár Kata – Türkinfo

Onur Toparlak: Mavi gözlü dev

Şiir :    Nâzım Hikmet
Müzik: Onur Toparlak

Yaşar Güvenir: Sensiz Saadet Neymiş

Yaşar Güvenir
Énekes
Született: 1929. december 29., İzmir, Törökország
Meghalt: 1998. január 10., Isztambul, Törökország

Wikipédia törökül

Yedi Karanfil: Sarı gelin

Facebook

Dalszövegek (sajnos nem mindegyik szöveg érhető el)

Török wiki

Kenan Doğulu: Baş harfi ben

Kenan Doğulu (ejtsd: [kenan doulu], Isztambul, 1974. május 31. –) török popénekes, dalszerző. Ő képviselte Törökországot a 2007-es Eurovíziós Dalfesztiválon Helsinki-ben, és negyedik helyezést ért el Shake It Up Shekerim c. dalával.

További információk itt.

Redd: Mutlu Olmak İçin

A Redd egy 1996-ban alakult török rockegyüttes. Tagjai két testvérpár: Doğan Duru (vokál), Güneş Duru (háttérvokál, gitár), Berke Hatipoğlu (háttérvokál, gitár) és İlke Hatipoğlu (zongora, szintetizátor).

További információk itt.

Gripin: Sen Gidiyorsun

Info magyarul linkekkel

Ahmet Kaya – Günaydin Annecigim (Dardayim)

Ahmet Kaya legendás malatyai kurd énekes. 1957-ben született Malatyaban a család ötödik gyermekeként.

Török, azeri és kurd nyelven énekelt.

Néhány népszerű dala: Ayrılık Vakti, Söyle, Ağladıkça, Oy Benim Canım, Birazdan Kudurur Deniz, Arka Mahalle, Kum Gibi, Nereden Bileceksiniz, Hani Benim Gençliğim, Yakarım Geceleri and Şafak Türküsü.

1999. február 10.-én a SHOW TV zenei díjátadó gáláján az év énekesévé választották.

Száműzetésben halt meg 2000-ben Párizsban.

MFÖ: Bodrum Bodrum

İlhan Şeşen – Neler Oluyor Bize

Bengü – Sahici

Renaud Garcia-Fons & Derya Turkan Silk Moon duet

Egy kicsit más zene, egy kicsit más érzés. Jazz. Török zenésszel.

Derya Türkan 1973-ban született Isztambulban. Az isztambuli Technikai Egyetem török zenei állami konzervatóriumban végzett 1995-ben.

Hat albuma jelent meg eddig, az utolsó kettő a francia – spanyol basszistával. A video az utolsó, Silk Moon (2014) című albumukból van.

Angolul a bio

Facebook

Yeni Türkü – Fırtına

1978 óta működő együttes, számos albumuk jelent meg és sok koncertet tartottak. Stílusukban keveredik a hagyományos török és modern zene, valamint tradicionális hangszereket is használnak, mint pl. az oud, a baglama, a kemence a qanun és a gitár. A világ számos országának hangzásvilága és neves együttesek előadásmódja tükröződik zenéjükben, mint például az Inti Illimani.

Vezető énekesük Derya Köroğlu, azonban az együttes tagjai folyamatosan cserélődtek az évek folyamán.

Töbebt róluk angolul illetve törökül.

Honlapjuk, illetve facebook oldaluk.

İncesaz – Kalbimdeki Deniz /Ahraz..

Az Incesaz együttes 1996-ben Murat Aydemir, Derya Türkan és Cengiz Onural közreműködésével alakult. A zenészek klasszikus török hangszereken játszanak. Sajátságos hangvételű dalaikban harmónikusan ötvöződik a hagyományos török zene (melyben főszerepet játszik a “saz” és a hegedű) a kortárs dallamokkal és a modern popzenével.
Az együttes tagjai:Akın Aral (basszusgitár), Cengiz Onural (gitár, buzuki, Cura), Murat Aydemir (dob, lant), Taner Sayacıoğlu (kanun), Türker Çolak (davul), Volkan Hürsever (nagybőgő), Emre Erdal (klasszikus hegedű), Ezgi Köker (ének), Bora Ebeoğlu (ének), Derya Türkan (klasszikus hegedű), Dilek Türkan (ének)
Eddig nyolc albumuk jelent meg:
Eski Nisan (1999)
İkinci Bahar (2000)
Eylül Şarkıları (2002)
İstanbul’a Dair (2004)
Mazi Kalbimde (2005)
Elif (2007)
Kalbimdeki Deniz (2009)
Yollar (2011)
Geçsin Günler” (2014)

MFÖ – Hep Yaşın 19

Egy olyan együttes, aki megfogott a hangnemével, és engem nagyon emlékeztet Chris Rea-ra. Lehet, hogy éppen ezért kedveltem meg.

MFÖ, azaz Mazhar-Fuat-Özkan, bővebben: Mazhar Alanson, Fuat Güner and Özkan Uğur.

Hivatalos oldaluk ez: http://www.mfo.com.tr/

Háromtagú trió, mely 1984-től aktív napjainkig. Mintegy 14 lemeze jelent meg. Pop – rock jellegű zenét játszanak.

Türkinfo’da yeni dönem başlıyor

11rollup.2-121x300Değerli Okur!

Sitemiz bugünden itibaren tamamen yenileniyor.

Modern ve kolayca kullanılabilen bir site haritası ve daha kaliteli bir içerik Türkinfo’nun yayın hayatında yeni bir dönemin işareti. Yedi yıllık bir geçmişe sahip olan Türkinfo böylece “çocukluk dönemini” geride bırakmış oluyor ve çağdaş beklentilere daha da yanıt vererek Türk Macar ilişkileri alanında referans yayın organı olma işlevini yerine getirmeye devam ediyor. „Bir tutam Macaristan – Egy csipet Törökország” sloganımızın da kanıtladığı gibi bundan böyle de hem Türkiye’nin ve hem de Macaristan’ın toplum ve kültür hayatının her alanından size bilgiler ulaştırmaya devam edeceğiz.

Bundan yedi yıl önce Türkinfo Macarlara gerçek Türkiye’yi, Türklere de asıl Macaristan’ı anlatmak için yola çıktığında aslında bu alanda yalnız sayılırdık. Bugün artık “Türk Macar dostluğu” her iki ülke açısından hükümet düzeyinde de öne çıkarılan bir strateji haline geldi. Bu durum bizi memnun etmekle birlikte, yaptığımız işin ağırlığını daha iyi hissetmemize de neden oluyor. Çünkü bu ortam kısa vadeli politik etkilerden uzak durmayı öngören Türkinfo yayın ilkelerinin önemini daha da arttırıyor.

Türkinfo’nun yayın ilkelerini bir daha hatırlatmakta yarar var:

Bağımsızız, ancak tarafsız değiliz. Çünkü halklar ve kültürler arasındaki dostluğa ve uluslararası insan haklarına saygı gösterilmeden insanoğluna layık bir geleceğe ulaşamayacağımızı düşünüyoruz.

Çağdaş düşünce akımlarından ve teknik yeniliklerden yanayız, ancak geleneklere de saygı duyuyoruz, çünkü zorla kesintilere uğratılmamış ve barışçıl bir toplum arzuluyoruz.

Her alanda diyalog talep ediyoruz. Çünkü diyalogla çözülemeyecek toplumsal ve tarihsel sorun olmadığını düşünüyoruz, ancak diyalog sürecinde de adaletten taviz verilemeyeceği kanısındayız.

Ve son olarak da sivil toplumsal ilişkilerden ve kar amacı gütmeyen örgütlenmelerden yana olduğumuzu vurguluyoruz. Çünkü Türkinfo deneyiminin de kanıtladığı gibi insanların gönüllü katkılarla kendilerini ilgi duydukları alanda var etmelerinin inanılmaz enerjiler yaratacağını düşünüyoruz.

Değerli okur! Bizim açımızdan okurlar asla sıradan ve pasif bir kitle değildi. Türkinfo şimdiye kadar da siteyi ve tüm faaliyetlerini okurlarına dayanarak gerçekleştirdi. Çünkü okurlarımız hep yanımızdaydı ve aktif varlıklarıyla bize güç verdiler.

Umarız bu bundan sonra da böyle olur.

Okurlarımızın düşünce ve önerileri bizim için bundan sonra da yol gösterici olacaktır.

9 Nisan 2015, Budapeşte

Tarık Demirkan

Türkinfo Yayın Yönetmeni

Light in Babylon – Istanbul

A Light in Babylon különböző kultúrák és népcsoportok egyesülése: izraeli énekesnő (Michal Elia Kamal) iráni gyökerekkel, török santür (cimbalom) – játékos (Mete Ciftci), francia gitáros (Julien Demarque), valamint együtt zenélnek különböző országokból származó muzsikusokkal (Törökország, Franciaország és így tovább.)

Ez az együttes munka 2009 elején indult, amikor két utazó, Michal és Julien találkoztak. Később, 2010-ben elhatározták, hogy visszatérnek Isztambulba és megalapítsák azt, amit ma “Light in Babylon” néven ismerünk. Ekkor fordultak a népzene felé és írtak saját dalokat valamint találkoztak Mete Ciftci-vel. Azóta együtt játsznak barátaikkal az ismert isztambuli utcákon és kávéházakban.

Első demoalbumukkal 2010 májusában jelentkeztek, majd a másodikkal 2011 novemberében. Jelenleg első albumuk stúdiófelvételén és harmadik albumukon dolgoznak.

Honlap

Facebook oldal

İlhan İrem – Hoşgeldin Kadınım (1979)

Candan Erçetin-Bahar

Kibariye Ah Istanbul

Berksan ft.Hande Yener – Haberi Var Mı?

Kütahya’nın kardeş şehri Avrupa’nın Kültür Başkenti

pecs4Peç, sakin, kargaşasız, trafiksiz ve sadece 150 bin nüfuslu bir şehir. Ama ne şehir! Bir peri sihirli çubuğu ile dokunup, bu şehirde zamanı dondurmuş. Hiç kimse (bir Türk’ün asla anlayamayacağı vatandaşlık terbiyesiyle) asırlar öncesinde inşa edilen binalara bir çivi olsun çakmamış, dokunmamış, yıkıp yerine yenisini yapmamış, üzerine kat çıkmamış. Böylece Batı Roma, Osmanlı, Gotik, Barok ve Rokoko üslupları doğa afetlerinin dışında hiçbir tahrifata uğramadan bu güne kadar gelebilmiş. Avuç içi kadar bir kent, her biri pırlanta taşı değerinde binalarıyla bir açık müze oluşturuyor, sokaklarında dolaşanlara bir insanlık ve medeniyet dersi veriyor. Peç’de gezerken ortaçağdan bu güne, tarihin içinde dolaşıyorsunuz.

BİRARADA YAŞAMA KÜLTÜRÜ KÖK SALMIŞ

Hayat Peç’de 6 bin yıl önce Keltler ve İliryalılarla başlamış. 2’nci yüzyılda Roma İmparatorluğu’nun sonra da sırasıyla Hun, Ostrogot nihayet Frankların eline geçmiş. Macarların burada resmen bir devlet kurmalarının belgeli tarihi, 23 Ağustos 1003, fakat ülke sonradan çok işgal görmüş. Sırbistan’la savaşmış, 16 – 17’inci yüzyıllarda, 150 sene boyunca Osmanlı İmparatorluğunun parçası olmuş. “Bin atlı akınlarda çocuklar gibi şendik/ Bin atla o gün dev gibi bir orduyu yendik/ Geçtik Tuna’dan bir yaz günü kafilelerle”, diye mısralar döşenmiş Yahya Kemal, Mohaç seferi için ama 1780’de Avusturya- Macaristan İmparatorluğu’na devretmişiz aldığımız yerleri.

1. Dünya Savaşı sonrasında, Avusturya- Macaristan İmparatorluğu’nun da çökmesiyle, Macaristan nihayet özgürlüğüne kavuşmuş. Peç’in geçmişinde böyle gamlı günleri var ama şehrin kültürel kaderi, tarihinden hep çok daha parlak olmuş. İlk üniversitesini 1367, ilk kütüphanesini 1774 yılında kurmuş. Bu gün 34 bin öğrencili, 10 fakülteli üniversitesi, sanatın tüm alanları kapsayan ve sürekli düzenlenen kültür etkinlikleriyle çağdaş ve hareketli bir şehir. Aynı zamanda, değişik etnik ve dini grupları hiç ayırım yapmadan kucaklamasıyla da ünlü. Çünkü çok işgal görmüş. Peç’de Macarların yanı sıra Şvaplar, Sırplar, Hırvatlar, Müslüman Boşnaklar ve Yahudiler yanyana ahenk içinde yaşayabiliyor. Yahudi veya Müslüman çocukların devam ettiği okulların önünde onları muhtemel saldırılara karşı korumak üzere bekleyen polis araçları olmadığı gibi, değişik inançlara sahip dini ibadet yerlerini de yüksek duvarlarla korumaya almaya gerek görmüyorlar. Çünkü kimse ötekinin inancına karşı husumet beslemiyor. İnsanlar huzurlu, mutlu ve özgür, bu şehirde.

İNANÇLARI BULUŞTURAN SZCEHENYI MEYDANI

Bizim Taksim Meydanı’mıza tekabül eden Szcehenyi Meydanı’ndaki Gazi Kasım Paşa Camii’nin damında İslamı sembolize eden yarım ayın üzerinde bir haç var, tam önünde de 1713’de yaptırılan Holy Trinity Meryem Ana heykeli. Meydanın bir başka köşesinde Macarları Türkler’in boyunduruğundan kurtaran milli kahramanları Janos Hunyadi’nin koskocaman bir heykelini dikmişler. Ama daracık sokakları ve cumbalı minik evleriyle Peç’in en romantik mahallesi olan Tetye’nin adının, Türklerin burada tekke olarak kullandıkları bir mekandan geldiğini de inkar etmiyorlar, tıpkı 16. Yüzyılın sonlarında, “aziz” olarak kabul ettikleri Baba İdris adlı Osmanlı âliminin türbesini hâlâ korudukları ve anısını saygıyla yâdettikleri gibi.

Peç’in sokakları ve meydanları kahvehanelerle, barlarla, lokantalarla dolu. Sokaklarda müzik yapan öğrenci grupları dolaşıyor. Özellikle hafta sonları bir üniversite şehri olduğu için, yollar eğlenen gençlerle dolup taşıyor. İstanbul’da nasıl adım başına bir banka varsa, Peç’de de adım başına bir kitapçıya rastlamak mümkün. Kitapçı bolluğu kültür eşikleri hakkında bir fikir verebiliyor. Marka satan dükkanlara hemen hemen hiç rastlanmıyor ama sokak satıcılarının kişisel ürünlerini sergiledikleri pazar yerleri çok revaçta. Macarların uzun süren Sovyet rejiminin etkisinden kurtulmaları belli ki bir zaman alacak, servis sektörü hâlâ çok yavaş işliyor. Bırakın bir yemeğin bir bardak içkinin dahi gelmesi için en az 15 dakika beklemek zorunda kalıyorsunuz. Sabırsız Türkler için dayanılması zor bir durum. Ayrıca Macarlar bizlere göre çok sakin ve mesafeli. Gençlerin doldurduğu kafeteryalarda dahi bağıra çağıra konuşan ya da kahkahayla gülen kimseye rastlamadık.

UNVANI HAK EDİYORLAR Macarlara eğlenmek, gülmek, alışveriş etmek ve hızlı servis vermek adına pek çok şey öğretebiliriz ama onlardan öğreneceğimiz çok önemli bir şey var. Onu da bir örnekle anlatmaya çalışayım: 2000’de UNESCO Dünya Mirası Listesi’ne giren bir Necropolisleri var. 3’üncü yüzyıla ait bu çok katlı Hristiyan mezarlığını ilk kez 1780’de bulmuşlar. Erken devir freskolarını da ihtiva eden mezarlığın kazıları hâlâ sürüyor. Dönem eserlerinin bulunduğu bu mekan ilginç bir geçişle bizi bu günün eserlerinin sergilendiği bir başka mekana çıkarıyor. Ve işte o alanda bir heykel var ki, belki de tüm dünya halklarının etrafında dolaşıp ibret alması gerek! Yakında Vatikan’a taşınacak olan heykele bir yönünden baktığınız da Yahudi yıldızını, diğer yönünden baktığınızda Hristiyanlığın sembolü haçı, bir başka yönden baktığınızda ise İslamı sembolize eden ay yıldızı görüyorsunuz.

Sanatçı, üç semavi dinin sembolünü dahiyane bir uygulamayla bir bütün haline getirmiş. İşte Macar’ların en önemli özelliği bu bence, dinleri, görüşleri, fikirleri bir araya getirip bütünleştirebilme becerileri. Farklılıklardan çatışma değil, bütünleşme yaratabilmeleri. 6 bin yıllık geçmişlerini, tarihin akışı içinde uğradıkları işgalleri, ezaları filozoflara has bir bakış açısıyla, zerre kadar husumet duygusu barındırmadan değerlendirebilmeleri. 6 bin yıllık geçmişi olan bir şehrin birikimini ruhlarına sindirebilmiş insanların yaşadığı Peç, bir Dünya Kültür Başkenti olmayı hak etmiyor mu sizce? Ben kendi hesabıma bu ünvanı onlara helal ettim, gitti!

Peç’te ikinci Türk istilası Peç sakinleri, 20 – 23 Mayıs’ta bir kez daha Türklerin istilasına uğradı. Bu sefer bin atlıyla değil, iki yazar, birer besteci, soprano, neyzen ve dansçıyla gittik. Yazarlardan söz edişim sadece Perihan Mağden’le iki ayrı okulda ve Belediye Salonunda yaptığımız okumalar yok sayılamayacağından. Yoksa ne okursak okuyalım, muhteşem bir konser ve dans gösterisi dururken, bizim okumalar ne yazar! Beslediği Mevlana-Simyacı senfonik şiiriyle ve piyanosuyla Tuluğ Tırpan, neyiyle Burcu Karadağ, sesiyle Sertap Erener ve dansıyla Su Güneş Mıhladız, Macarları resmen büyüledi, esir aldı, gönüllerinde taht kurdu. Bu konsere katılan Peçliler, bundan böyle Türkleri, Burcu’nun ruhlarına üflediği neyle, Sertap’ın Mevlana’nın, Yunus’un, Abdülkadir Meragi’nin mısralarını seslendirdiği kristal sesiyle, Tuluğ’un bestesiyle hatırlayacak. 45 dakika boyunca, üst üste giydiği tennureleriyle hiç duraksamadan dönerek, egosundan arınıp, yeniden doğmayı sembolize eden Su Güneş’i ise hiç unutmayacak. Keşke tüm ülkeleri fethe hep aynı ekiple çıksak! Hiç elimiz boş dönmezdik!

Boynumuzda bardakla köyü gezdik Perihan Mağden’le üç gün boyunca, Goethe Enstitüsü’nün Yollarda projesinin kapsamında üzerimize düşenleri hiç itiraz etmeden yerine getirdik, okumalarımızı yaptık, soruları yanıtladık, video çekimleri yaptık. Pazar günü organizatörler ekibi ödüllendirmek için yakınlarda bir köydeki şarap festivaline götürdü. Akdeniz iklimini andıran güneşli bölgenin zengin toprağında yetişen üzümlerden çok güzel beyaz şarap üretiliyormuş. Hem 630 hektarlık bağlarda yetişen Chardonnay ve Cirfandli şaplarından tadacağız, hem de Villany bölgesinin kırmızılarını. Köyün girişinde boynumuza birer şarap bardağı astılar, elimize şarap kuponlarımızı ve değerlendirme karnelerimizi tutuşturdular. 14 değişik şarap evinin şarabından tadıp, şaraplara not vereceğiz.

Saat 16.00’da aracımız bizi bıraktığı noktadan alacak. Goethe Enstitüsü’nden çifte Claudia’larla önümüze çıkan ilk eve daldık. Dördüncü evden sonrası pek net değil ama galiba Claudialardan birini arı soktu, ben yerden çamur alıp yanağına yapıştırdım. Perihan çiğnenmiş ekmek uygulamasını sağlık verdi. Son hatırladığım, ani bastıran yağmurun altında araç beklerken sırılsıklam olmamızdı. Akşam konserde Viyana Orkestrası Tuluğ’un eserini yorumlarken gözümden durmadan akan yaşları, tattığım şaraplara yorduğum oldu ama yanımda oturan Alman çiftle arkamda oturan Macarlar da en az benim kadar heyecanlıydı. Sanatın ve şarabın iyisi sınır filan tanımıyor arkadaşlar. Bizde ikisi de var ama her ikisini de dünyaya kendimizi tanıtmak için kullanmasını bir türlü öğrenemiyoruz.

2010-09-27
Ayşe KULİN – Hürriyet

Macaristan’dan öğrencilerin Balıkesir gezisi

1340199232_ba2Estonya, Romanya ve Macaristan’dan gelen öğrenciler, Balıkesir’in Havran Belediye Başkanı Hasan Lofçalıoğlu’nu makamında ziyaret ederek, küresel ısınma için resim yarışması düzenleyeceklerini belirttiler. Estonya, Romanya ve Macaristan’dan gelen öğrenciler, Balıkesir’in Havran Belediye Başkanı Hasan Lofçalıoğlu’nu makamında ziyaret ederek, küresel ısınma için resim yarışması düzenleyeceklerini belirttiler. Küresel ısınma konusunda Türk Milletini uyarmak dostluk, arkadaşlık ve dayanışma duygularını pekiştirmek amacıyla Havran’a geldiklerini söyleyen Avrupalı öğrenciler, Küresel Isınma’ konulu ödüllü resim yarışması düzenleyeceklerini söylediler. Havran Kaymakamlığı ve Havran Belediyesi’nin misafiri olarak Yüksek Öğrenim Kredi ve Yurtlar Kurumu binasında misafir edilen öğrenciler, rehberleri öncülüğünde Havran ı inceleyip tanımaya çalışıyorlar. Öğrencilerin, 11 Ağustos 2009 Salı günü Saat 20.00 de küresel ısınma ile ilgili resim yarışması ve toplantı yapacakları öğrenildi.

Macaristan’dan öğrencilerin Maraş gezisi

6501Afşin Eshab-ı Kehf Külliyesi Macaristan, Finlandiya ve Slovakya’dan gelen yaklaşık 80 öğrenciyi ağırladı. Kahramanmaraş Süleyman Demirel Fen Lisesi tarafından hazırlanan Avrupa Birliği Enerji Maksimizasyonu Projesi kapsamında İlçemize gelen Macaristan, Finlandiya ve Slovakyalı öğrenciler Afşin Eshab-ı Kehf Külliyesini ziyaret etti. Macaristan dan 3 öğretmen 7 öğrenci, Slovakya’dan 4 öğretmen 9 öğrenci, Finlandiya’dan 2 öğretmen 11 öğrenci toplam 9 öğretmen 27 öğrenciden oluşan proje ekibi İMKB Kahramanmaraş Süleyman Demirel Fen Lisesi tarafından Afşin’e gezi düzenlendi. Öğrenciler ilk olarak Kahramanmaraş’ın tarihi ve kültürel yönden öneme sahip olan Afşin Eshabı- Kehf Külliyesi’ni ziyaret etti. Ziyarette öğrencilere tercümanlar tarafından külliyenin tarihi anlatıldı. Gezinin amacını anlatan Fen Lisesi Müdürü Fehmi Paksoy, şunları söyledi: ”Avrupa Birliği Proje kapsamında 3 ülkeyle enerji verimliliği ve en az enerji harcayarak çok verimli hale getire biliriz diye bir proje hazırladık. Bu proje kapsamında şuanda Macaristan, Finlandiya ve Slovakya’dan öğrencilerimiz geldi.

Asıl projenin en önemli amacı öğrencilerin birbirlerini ve kültürlerini tanımalarını sağlamak. Ülkemizi tanıtmak. Projenin ortak dili İngilizce misafir öğrenciler aileler tarafından misafir ediliyorlar. Bir hafta boyunca şehrimizi her yönüyle, tanıtılacak proje çalışmalarını 2 yıl sürecek. Ülkeler birbirlerine karşılıklı olarak gidip gelecek. Proje çalışmalarının dışında misafirler İlimizin tarihi, kültürel ve turistik mekânları gezdirilerek tanıtım yapılmakta. Ayrıca yöresel halk oyunlarımıza iştirak edip öğrencilerimizle kaynaşan konuk ekiplerin sevinçleri ve ilgileri görülmeyi değerdi.” Bu arada, Afşin Eshab-ı Kehf Külliyesi’ne gelen kız öğrenciler saclarını kapayarak külliye içerisinde dolaştılar. Öğrencilere buradan çok etkilendiklerini belirterek, ”Biz Türkiye’ye gelmeden önce ülke hakkında bilgi edindik. Buradaki kadınlarında bu tür yerlerde inançları gereği saçlarını kapatıyorlar. Bizde bu yüzden saçlarımızı üzerimizde bulunan ceketlerle kapadık” diye konuştular.

Isztambul 100 – Kós Károly építész munkássága és a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet

Budapest Főváros Levéltára tisztelettel meghívja Önt az Isztambul 100 – Kós Károly építész munkássága és a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet című kiállítás megnyitójára 2018. október 25-én 16.00 órakor.

Köszöntők:

Tarlós István Budapest főpolgármestere

Dr. Kenyeres István főigazgató, Budapest Főváros Levéltára

Dr. Markó Balázs DLA dékán, SZIE, Ybl Miklós Építéstudományi Kar

Előadók:

Dr. Anthony Gall, SZIE, Ybl Miklós Építéstudományi Kar

Dr. Fodor Gábor igazgató, Isztambuli Magyar Intézet

A megnyitón fellép a Canlar együttes

Helyszín: Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert terem
1139 Budapest, Teve utca 3–5.

Időpont: 2018. október 25. 16.00 óra

Budapest Főváros Levéltára

Kirgizke utazásai (Téli Törökország – Kayaköy, avagy barangolás egy szellemfaluban (9.nap)

December 28. – Fethiye, Kayaköy

Reggelre szerencsére elállt az eső, sőt mi több, gyönyörű napsütés köszöntött ránk, amint reggeli után kiléptünk a panzió udvaráról az utcára. Elsétáltunk a nem messze levő kikötőig, ahol a tükörsima, bársonyosan mélykék vízen rengeteg jacht, hajó és vitorlás ringatózott. Az Ölüdenizbe induló dolmusok állomására igyekeztünk, ugyanis ezek közlekednek Kayaköy, az egykor görögök által lakott, elhagyatott „szellemfalu” felé. Útközben beugrottunk egy Migrosba, vettünk egy kis nassit, üdítőt a túrára. Szép kis séta volt a hoteltől a dolmusállomásig, de a ragyogó időben egyáltalán nem volt kellemetlen, sőt, nekem egyenesen tetszik, amikor ilyen pillanatokban be lehet kukkantani egy-egy ébredő város életébe.

A dolmus menetrend szerint közlekedik Fethiye, Kayaköy és Ölüdeniz között. Kb. fél órás menetidő alatt zötyögtünk el Kayaköyig, útközben kisebb településeken – tele hotelekkel, panziókkal, vásárlási lehetőségekkel és bóvlival – valamint Kayaköy felé közeledve fenyőerdőkön keresztül haladtunk át. Rövidesen megérkeztünk az elhagyatott faluba, amely télvíz idején valóban eléggé elhagyatott volt, turisták csak dél felé és délután tünedeztek fel. A faluban néhány ház kivételével a házak romokban állnak, ugyanakkor könnyű elképzelni az egykori lakók életét, hiszen a falakon még ott a festés, a kemence még teljes egészében áll a sarokban…

Kayaköyt egykor Livissinek hívták, lakói csak nem teljes egészében görögök voltak, akárcsak a közeli Makrinak (ma Fethiye). Livissiben 1912-ben még 6500 keresztény és csupán 500 muszlim élt, a görögök kereskedő és üzletemberek voltak.

Már az i.e. 12.századtól kezdve költöztek görögök Anatóliába, elsősorban a Földközi-tenger nyugati partvidékére, de egyes csoportjaik – a pontuszi görögök – egész a Fekete-tenger partjaiig jutottak.

A 14.századtól fennálló Ottomán Birodalom etnikailag és vallásilag kevert népességével alapvetően toleránsan bánt, bár a kisebbségek csupán másodrendű állampolgárai voltak a birodalomnak. Az Ottomán Biroldalom fennállásának utolsó évtizedeiben szellemi fellendülés jellemezte az itt élő görög népességet, de a központi hatalom gyengülésével egyre inkább felszínre kerültek az egyes kisebbségek függetlenségi, nacionalista törekvései. Éppen ezért a görögök is nagy reményeket fűztek az 1908-as Ifjútörök Mozgalomhoz. Sajnos a nagy remények gyorsan a porba hulltak. Az Ifjútörökök szintén a nacionalista áramlatot meglovagolván az addigi etnikailag sokszínű, multikulturális Ottomán Birodalomból egy homogén török nemzetállamot akartak szervezni. Az első világháborút lezáró sèvres-i békediktátum megfosztotta az Ottomán Birodalmat területei nagy részétől, melyekből a győztesek oldalán álló Görögország is jócskán részesedett. A Mustafa Kemal tábornok által vezetett török felszabadítási háború sikerrel vitte véghez Sèvres revízióját, mely az 1923-ban aláírt lausanne-i békeszerződéshez vezetett, amely tulajdonképpen nemzetállami szinten szabta meg a mai Törökország határait. A harci cselekményekkel együtt járó etnikai tisztogatások több tízezer görög ill. török ember életének kioltásával jártak az oda-vissza csatolt területeken, ezért a lausanne-i szerződés részévé tették a pár nappal később aláírt, görög-török lakosságcseréről szóló megállapodást. A kötelező áttelepítés alól csupán Isztambul és két égei-tengeri sziget ortodox, ill. Nyugat-Trákia muszlim lakossága mentesült. A többiek számára nem volt könyörület…

Folytatás >>>

Forrás: kirgizkeutazasai.blog.hu

Az élménybeszámoló előző részei:

1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész, 6. rész, 7. rész, 8. rész,

Köszönjük a felajánlásokat!

A Türkinfo olvasói és támogatói – a 2017. évi személyijövedelemadó-bevallások során – összesen 366 301 Ft-ot ajánlottak fel a Türkinfo Alapítvány részére.

A befolyt összeg nemcsak amiatt fontos, mert ezáltal több lehetőségünk nyílik a török–magyar kulturális kapcsolatok elmélyítésére, és az egymás jobb megismerését célzó ismeretterjesztő tevékenység folytatására. Hanem amiatt is, mert a 71 adózó, aki úgy döntött, hogy idén a Türkinfo Alapítványt támogatja, megerősít a hitünkben, hogy jó úton járunk, veletek együtt, akik követtek, olvastok, tanultok velünk, és látogatjátok a rendezvényeinket.

Ezúton szeretnénk megköszönni a bizalmat, és kívánjuk, hogy még sokáig tudjuk veletek együtt építeni a két ország közötti sokszínű kapcsolatrendszert!

A Türkinfo Csapata

A Földközi-tenger legnagyobb hullámsírját találhatták meg

Az Égei-tenger keleti medencéjében az ókori Görögországtól a 20. századig minden korszakból előfordulnak maradványok, de a legtöbb roncs a görög, a római és a bizánci időkből való. Néhányuk kora a 2500 évet is meghaladhatja.

Egy görög és amerikai búvárokból álló csapat 2015 decemberében egy csaknem két héten át tartó felmérés alkalmával huszonkét, korábban tudományosan sohasem dokumentált hajóroncsra bukkant a török partok közelében elterülő szigetcsoport körül, néhányuk több mint 2500 éves volt. A kutatócsoport 2016-ban három és fél hét alatt további huszonhárom hajómaradványt azonosított. Azóta a korábbinál mélyebbre merültek, és további tizenhárom roncsot találtak.

A cikk folytatása >>>

Hirado.hu

Védőőrizetbe helyezték a törökök a meggyilkolt szaúd-arábiai újságíró menyasszonyát

Törökországban védőőrizet alá helyezték a meggyilkolt szaúd-arábiai újságíró, Dzsamál Hasogdzsi menyasszonyát – közölte vasárnap este az Anadolu török hírügynökség.

Az értesülés szerint ezt Isztambul kormányzója rendelte el. A nőt ezentúl a török rendőrség a nap 24 órájában megfigyelés alatt tartja.

A szaúdi uralkodó, Szalmán bin Abdel-Azíz és az ország trónörököse, Mohamed bin Szalmán egyébként vasárnap részvétét nyilvánította Hasogdzsi hozzátartozóinak. A királyi ház legfőbb képviselői telefonon beszéltek Hasogdzsi idősebb fiával, Száleh Dzsamállal – derült ki az SPA szaúdi állami hírügynökség által kiadott közleményből.

Szaúd-Arábia szombaton beismerte, hogy Dzsmál Hasogdzsi meghalt az isztambuli szaúdi főkonzulátuson, jelentés szerint az újságíró dulakodás következtében vesztette életét. Ennek nyomán eltávolították posztjáról a titkosszolgálat helyettes vezetőjét, Szaúd-Arábia pedig “mélységes sajnálatát” fejezte ki a történtek miatt.

A cikk folytatása >>>

Euronews

Fontos díjat nyerhet az egyik itthon is népszerű török sorozat

Idén novemberben rendezik meg 46. alkalommal a Nemzetközi Emmy Díjátadó-gálát. Az ünnepélyes eseményen azokat a televíziós produkciókat díjazzák, melyeket nem az Egyesült Államokban készítettek, vagy nem angol nyelven kerültek adásba Amerikában. Az elismerés fődíját eddig elnyerte többek között az itthon is vetített Visszajárók című francia misztikus thriller, valamint a Volt egyszer két Németország, melynek októberben indul a második évada Németországban. A díjat több kategóriában osztják ki 2018-ban is, és az esélyesek között van egy, hazánkban is népszerű török széria.

A cikk folytatása >>>

Sorozatwiki

A Fekete-tengeri régió őszi színekben pompázik (képalbum)

Forrás: Daily Sabah

Miler: Szerbia csatlakozhat a Török Áramlathoz

Szerbia csatlakozhat a Török Áramlat gázvezetékhez, jelentette ki Aleksej Miler, a Gazprom elnöke.

A Novostinak nyilatkozó Miler kifejtette, a Török Áramlat projektum két ág kiépítését irányozza elő. Az egyik Oroszországból Törökországba szállítja a gázt a Fekete-tengeren keresztül és ez a török piacot fedi le. A másik ág Dél- és Délkelet-Európa országait látja majd el gázzal.

Szavai szerint a Gazprom a gázszállítás nemzeti rendszereinek fejlesztéséről szóló tervet eddig Bulgáriával, Szerbiával és Magyarországgal írta alá, s már dolgoznak a megvalósításán is.

Folytatás >>>

Forrás: vajma.info

401 színes ház a „Színes élet” projekt keretében Kuşadasıban

Aydın megye Kuşadası városában 401 ház festése kezdődött el a „Színes élet” projekt keretében, a Marshall Boya cég támogatásával. A város polgármestere, Özer Kayalı, a Marshall értékesítési igazgatója, Pınar Adabağ, a cég kommunikációs igazgatója, Betül Değirmenci, a projektben résztvevő fiatal festőművészek: Venüs Şahin és Çağla Cansın, és végül, de nem utolsósorban a negyed lakói részvételével elkezdték a festési munkálatokat.

Ezen a hétvégén 177 házat festettek be, a munka végeztével pedig 401 ilyen színes ház, és ezáltal színes utcák lesznek a Tepe városrészben, Kuşadasıban. A szervezők szerint az akció 2019. tavaszára fejeződik be.

A Marshall vezetője elmondta, hogy hasonló akciók 39 országban voltak már a Let’s Colour projekt keretében. „Az akció több, mint 1,3 millió liter festék felhasználásával, 12 ezer önkéntes részvételével, már több, mint 81 millió embernek okozott örömet világszerte. A „Színes élet” projekt önkéntes csoportok és önkormányzatok széleskörű támogatását nyeri el mindenhol” – mondta Pınar Adabağ.

Betül Değirmenci hozzátette: „Kuşadası lakóinak és az idelátogató turistáknak hangulatos, színekkel teli környezetet adunk át. A negyed látogatókat fog idevonzani, akiknek az itt élők a színek segítségével mondhatnak „isten hozottat.”

Az elmondottakat igazolja, hogy máris fotósok, látogatók sokasága hozta nyilvánosságra képeit az Instagramon. Biztosak lehetünk benne, hogy a közösségi médiát hamarosan képek ezrei árasztják majd el!

Elég, ha rákeresünk a #MarshallKuşadasında hashtagre, és már látható az eredmény.

Ezenfelül az egyéni fiókokat is érdemes böngészni, ahol szebbnél-szebb képeket találhatunk, pl. @civilking vagy @audiosoup felhasználóknál.

forrás: @civilking
forrás: @audiosoup

Az akció egyébként Magyarországon is működik. Részleteket a Let’s colour Magyarország honlapján találhatunk.

Szerző: Erdem Éva – Türkinfo

Török objektív: Orhan Gürbüz – a fotós és üzletember

„A fényképezés nem tudja megváltoztatni a világot, de meg tudja mutatni, különösen akkor, amikor az épp változik.” MARC RIBOUD (1923)

Sorozatunkban olyan fotósok szerepelnek, akik képeikkel változó világunkat mutatják be nekünk. Lássuk a világot az ő lencséjükön át, mert sokszor olyat is meglátnak, amit mi nem.

Most egy kicsit másmilyen fotóst mutatunk be mint a sorozat utóbbi részeiben. Ha szabad ezt mondani: a fotóst, aki a tudásából csinált üzletet. Jól tette – ma ilyen a világ. Ha egy olyan tudás birtokában vagy, melyet pénzzé tudsz tenni, tedd meg! Persze ehhez a te ismereteidnek olyan magas szintűnek kell lennie, hogy megérje másoknak azért pénzt adni, hogy tőled tanuljanak. Orhan Gürbüz tudása ilyen, és ezt át is tudja adni oly módon, hogy az emberek abból profitáljanak. Ma, Törökországban egyértelműen az általa vezetett egyéni és csoportos fotókurzusokat tekintik a legjobbnak.

Nevezhetjük őt polihisztornak. Foglalkozásaként ezt jelöli meg: vállalkozó, oktató, fotós, márkatanácsadó, író. Hogy melyik volt előbb? Azért lett-e fotós, hogy a reklámokhoz jó képet készítsen, vagy azért lett reklámszakember, mert jól fotózott? Ismerkedjünk meg vele, talán kiderül…

1980-ban született Erzincanban. A fotózás iránti szeretete már felső tagozatos éveiben megmutatkozott, és e tevékenységet a mai napig szenvedéllyel műveli. Bár már iskolás éveinek végén felismerte, hogy tehetsége van a fotózáshoz, ugyanakkor azt is beismerte, hogy nem tud közepesnél jobb képet készíteni. Ezért 1998 – 2004 között a legjobbaktól igyekezett tanulni. Ara Güler fekete-fehér, régi Isztambult bemutató képeit tartotta követendő mintának.

2014-ben – 15 év gyakorlat után – megalapította Foto Life Akademi nevű iskoláját, ahol mind alap-, mind szak- (divat, tárgy, reklám, gyermek fotózás) fotós tanfolyamokat kezdett szervezni. Azóta közel 200 csoportos, és több, mint 1500 egyéni oktatást tartott.

Ezenkívül – 22 éves szakmai gyakorlatot követően – közösségi média, internetes kereskedelem, internetes reklámozás, vezetői képességek fejlesztése témakörökben is szervez oktatásokat. Cégcsoportja szerteágazó. 8 reklámozással és szolgáltatásokkal foglalkozó, 10 oktatásra szakosodott márkát tart fent 3 vállalatba szervezve.

Még valami különlegességet meg kell említenem! Annak ellenére, hogy sok időt áldoztam rá, a cikkben szereplő képeknél több általa készített fotót nem találtam semmilyen forrásban. Annál többet róla! Azt hiszem ez annak köszönhető, hogy nála jobban kevesen ismerik az internet és a reklám világát, így pontosan tudja, hogyan ne kerüljenek szellemi termékei bárki által elérhetővé, őt azonban találja meg mindenki, aki szeretné.

Fényképekről, fényképészről szubjektíven

Engem az fogott meg, ahogyan arról beszélt mit lát először egy fotóban, és mi tart jó képnek.

„Amikor megnézem a fotót, a szemem elsősorban az érzelmet és az érzést keresi, illetve az üzenetet, amit a fénykép át akar adni. Amikor magam készítek képet, nekem is vannak érzéseim, így amikor egy fotót nézek, igyekszem a fényképész érzéseit is megérteni. Így mind a fotós, mind én elérhetjük célunkat.

Számomra egy jó fénykép azt jelenti, hogy a fényképész által átadni kívánt érzelem a fényképezőgép túloldalára is megérkezik. Ha a milliónyi szóban átadható üzenetet egyetlen fényképkockával át tudja valaki adni, az azt jelenti, hogy jó fotót készített.  Ha egyetlen jelenet azonos értékű ezer szóval, akkor az a fotó jó.”

Törökül beszélőknek szívből ajánlom a honlapján található blogokat olvasásra, és még ha nem is leszünk olyan vállalkozók mint ő – sokat tanulhatunk belőle. Visszavonom! Miért is ne??? Hiszen pont azt olvashatjuk ki belőlük, hogy munkával, tanulással sikeresek lehetünk…

A cikkben szereplő információk forrásául szolgált, illetve további tudásanyag található saját honlapján: https://www.orhangurbuz.com/

Szerző: Erdem Éva – Türkinfo