Piroska, az Árpád-házi magyar királylány a bizánci trónon

Kép forrása: felvidek.ma

Augusztus 13-án, Árpád-házi Szent Piroskára (1088. – 1134. augusztus 13.) Szent László magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő elsőszülött leányára emlékezik a katolikus-, a görög-katolikus- és az ortodox egyház, akit a Bizánci Birodalom legnagyobb, legszentebb, legtiszteltebb császárnéjaként tart számon a történelem.

Bár az ortodox egyház avatta szentté, Piroskát a magyar szentek sorában is tisztelet övezi. Miután édesapja meghalt, sokáig Könyves Kálmán udvarában élt. 1104-ben nehéz lépésre kényszerítette őt az ország érdeke, amikor eljegyezték a bizánci trónörökössel, Jóannész Komnénosszal. A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox hitre, amelyben a trónörökös feleségeként a bizánci császárnék kedvelt nevét, Eiréne (Béke) vette fel.

Eiréne azonban nem egyszerűen szép női név volt Bizáncban, hanem teológiai fogalom is, mely Isten attribútumaira – Béke (Eiréne), Bölcsesség (Sophia), Hatalom (Dünamisz) – utalt.

Szent László leánya jó császárnő és hűséges, segítő hitves lett, aki kitűnt elődei közül az államügyekben való jártasságával. A gazdagságára, mint az uralkodásnak az eszközére tekintett. Férjével együtt alapította a konstantinápolyi Pantokrator monostort, mely három templomot: a Mindenható Krisztus-, az Istenszülő (Métér Eleusza)-, és a Szent Mihály-templomokat, valamint két szerzetesi kolostort, idősotthont, kórházat, rokkantmenhelyet és árvaházat foglalt magában.

Sűrűn fogadott szentföldi zarándokokat, küldötteket magyar földről, soha nem fordított hátat a hazájának, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között.

Életrajzírója hangsúlyozza, hogy a császárné „egyenlő számú fiú- és leánygyermeket szült, összesen nyolcat, és ezeket pompásan és császári módon nevelte fel.

Folytatás

Forrás: felvidek.ma


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here