Kis Konstantinápoly Budapesten – Óriási török vigalmi negyed működött egykor a mai Műegyetem területén

Fotó: Vasárnapi Ujság, 1896. szeptember 6.

Az egész egy nagyravágyó varietétulajdonos álma volt, aki ki szerette volna használni a millenniumi kiállítás jelentette konjunktúrát.

A budapesti Duna-szabályozási munkák nyomán, az 1870-es években a Lágymányosi-zátonynál egy hosszanti gáttal leszűkítették a folyót. A gát nagyjából a mai Gellért tértől indult, és ma is látható része a Kopaszi-gát a vasúti hídtól délre. Ám egykoron a hídtól északra, egészen a mai Gellért térig a gát és a vasúti töltés egy zárt tavat hozott létre, ez volt a Lágymányosi-tó, amelyet mára teljesen feltöltöttek.

A Lágymányosi-tavat az 1880-as években kikötőként is próbálták hasznostani, de ez nem volt sikeres elképzelés, ezért az 1890-es években más hasznosítási módot kerestek a területnek. Ekkor jelent meg ötletével Somossy Károly, aki egy hatalmas vigalmi negyedet szeretett volna létrehozni itt.

Somossy Károly 1884-től működtette híres orfeumát, amely Budapest éjszakai életének egyik központja lett. Annak ellenére, hogy Somossy intézménye népszerű volt, a tulajdonos nem volt igazán jó üzletember, 1899-re csődbe ment.

Még azonban a bukása előtt, 1896-ban Budapest a millenniumi kiállítás és az ünnepségsorozatok lázában égett. Ezt szerette volna kihasználni Somossy is. Valójában az orfeumtulajdonos-ötletgazdának egy fillérje sem volt, ezért hatalmas kölcsönöket vett fel uzsorásoktól, hogy nagyravágyó álmát megvalósítsa. Ebben a korszakban Konstantinápoly a „mesés keletet” jelentette, oda vitt az Orient Express, ezért e vigalmi negyed mintája a török birodalom fővárosa lett.

A tóparton és annak közepén lévő szigeten 1896 májusára épült fel a mulatóhely, Konstantinápoly Budapesten elnevezéssel, amelyet így írt le a Vasárnapi Ujság 1896. szeptember 6-i száma:

„A budapesti Konstantinápolynak eddig elkészült részében már is sok a látványosság. Első sorban kell említenünk a Dunaszabályozás alkalmával elzárt egyik Dunaág képezte szép tavat, mely a Gellérthegy és az összekötő híd között terül s helyenként 540 méter széles. Van e tóban egy füzes és ligetes sziget is. Ez a tó és sziget adta voltaképen a serkentést Konstantinápoly létesítéséhez. Ezen a tavon, mely már is Bosporus-nak van elkeresztelve, egész szélességében egy tíz méternyi szélességű, erős oszlopokon nyugvó fahíd vezet keresztül. A hidat mintegy 30, az oszlopokból magasan kicsúcsosodó toronyszerű faalkotmányokon elhelyezett villamos ívlámpa egészíti ki, a melyek vakító fényt lövelnek az esthomályba, s a hídfőről szemlélve a szintén pazarúl kivilágított telep fényözönóvel együtt elragadó látványt nyújtanak.”

Ha rávetítjük a mulatónegyedet a XI. kerület mai térképére, akkor láthatjuk, hogy a Budafoki út, Zenta utca, Duna-part és vasúti töltés közötti területen helyezkedett el, azaz a mai Műegyetem területén.

A tavon és a parton kialakított vigalmi negyedben egyszerre akár 40 ezer ember is szórakozhatott. A terület eléggé messze esett a város központjától, ezen speciális omnibusz- és hajójáratokkal segítettek, amelyek a városközpontból hozták ki a mulatni vágyókat.

Folytatás

Forrás: pestbuda.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here