Muhsin Ertuğrul, a török Hamlet

Sorozatunkban arra vállalkozunk, hogy bemutassuk a magyar sajtótörténelem színes, ám szinte elfeledett múltbeli oldalain olvasható Törökországgal és a törökökkel kapcsolatos híreket. Korábban már olvashattunk II. Abdul Hamid szultán a Lewis Wallace, a Ben Hur szerzőjének barátságáról, ill. a kemáli új Törökország első budapesti nagykövetével, Husrev bejjel készült interjúban arról is, hogyan vették ki részüket a magyarok az új Törökország építésében. Az alábbiakban egy a Tolnai Világlapja című képes hetilap 1927. május 11-i számában olvasható cikket mutatunk be, mely a 20. századi török színházi és mozivilág egyik kulcsfigurájáról, a színészként és rendezőként is ismert Muhsin Ertuğrulról (1892–1979) szól – akiről ráadásul ebben a cikkben az is kiderül, hogy műfordítóként is jeleskedett.

Muhsin Ertuğrul fotója a Tolnai Világlapja 1927. május 21-i számában

Muhsin Ertuğrul 1892. február 28-án született Konstantinápolyban; első színházi szerepét 1909-ben kapta. Már a megalapításától kezdve ott látjuk az eredetileg oktatási céllal létrehozott Darülbedayi Osmani (a későbbi isztambuli Városi Színház) körül, melynek később igazgatója is lett. A világháború előtt és alatt sokat van hazájától távol; majd az első világháborút követő években érdeklődése a mozi világa felé is megnyílik: segédkezett az első magánkézben levő török filmvállalat, a Kemal Film létrehozásában is. 1922–1939 között a török filmipar meghatározó személyisége lett: egyebek mellett az ő nevéhez fűződik török függetlenségi háborúról készült első dokumentumfilm is, de 1923-ban ő rendezte a szintén a függetlenségi háború idején játszódó, Halide Edib Adıvar írónő (1884–1964) Ateşten Gömlek  című regényéből készült első olyan játékfilmet is, melyben muszlim színésznők szerepelnek. A török filmtörténet mérföldkövének számító film további érdekessége, hogy 1929-ben a film egyik női főszereplője, Münire Eyüp (művésznevén Neyyire Neyir, 1902–1943) Muhsin Ertuğrul (első) felesége lett. 1950-től Muhsin Ertoğrul második felesége szintén színésznő: Handan Uran férje 1953-as filmjében, a Halıcı Kız című alkotásban is feltűnt.

Az Ateşten Gömlek című film a török filmipar egyik mérföldköve

Az alábbiakban olvasható a Tolnai Világlapjában 1927. május 21-én megjelent cikk:

A török Hamlet”

Ertogrul Muchsin lefordította és első ízben játszotta el a Hamletet Törökországban

Törökország színpadi életét sem hagyta érintetlenül az a hatalmas változás, mely ott a monarchiából köztársasággá való átalakulás kapcsán Musztafa Kemal pasa vezetése alatt végbement.

Egyre-másra újabb és újabb fordítók lépnek fel, akik török nyelvre fordítják a nyugat-európai irodalom remekeit. Fordítók azonban még csak azelőtt is akadtak. Az idők változásának legékesebb jele az, hogy a nyugat-európai műveknek ma már óriási, lelkes színházközönségük van. Egy-egy konstantinápolyi Shakespeare-előadás nézőtere zsúfolva van a modern,  jól öltözött férfiakkal és – ami a legérdekesebb – bubifrizurás, török hölgyekkel, akiknek anyái még sűrűn lefátyolozva, a háremek mélyein éltek.

Nemrégiben volt a ’Hamlet’ konstantinápolyi bemutatója. Címszerepét Ertogrul Muchsin játszotta. Ő maga fordította le a tragédiát, melynek hatalmas sikere volt. Ertogrul Muchsin nagy színészi kvalitásain felül maga is drámaíró és darabjai, fordításai révén egyike a nagy török kultúrális megújhodás vezető egyéniségeinek.

Kultúrált, sokat olvasott ember. Több európai nyelvet beszél. Nagy nyelvtudását és széleskörű műveltségét részben utazásai alkalmával szerezte. Még Musztafa Kemal fellépése előtt beutazta egész Európát. Hosszabb időt töltött Angliában, ahol éppen úgy mint nálunk annak idején Ivánfy Jenő, helyszínen tanulmányozta a Shakespeare-tragádiák színhelyeit. A török megújhodás idején így természetes volt, hogy elsőízben őrá gondoltak, amidőn a konstantinápolyi színházi viszonyok újjászervezéséről volt szó.”

Muhsin Ertuğrul és Neyyire Neyir sírja Isztambulban

A cikkben említett Ivánffy Jenő (1863–1922) Európa nagyvárosaiban töltött tanulmányai után hazatérve kisebb megszakítással 1894-től haláláig a Nemzeti Színház tagja volt; színészként, rendezőként, fordítóként és színházi szakíróként is alkotott.

Sorozatunk folytatásában hamarosan újabb érdekességekkel szolgálunk majd a magyar sajtótörténelem török vonatkozásaiból.

Horváth Krisztián – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here