Szíria Isztambulban: az Arthere galéria és a Pages könyvesbolt

Törökország belügyminisztériumának 2014-es statisztikája alapján 330 000 szír él Isztambulban, mely több, mint az Európai Unióban menekültstátuszt kapott szír állampolgárok száma (mindössze 150 000). Közép- és felsőosztálybeliek is vannak a menekültek között, 2015-ben mintegy 750 vállalatot alapítottak szír állampolgárok, ezzel ellentétben arról is beszámoltak, hogy közel 3000 menekültnek koldulnia kell a túlélésért. Ebben a nehéz helyzetben, néhány kreatív szír munkája bizonyítja be, hogy a válsághelyzet nem csak az ételosztásról és sátrakról szól, számukra a kultúra létfontosságú kapocs a közös múlthoz, és a jelenlegi problémák leküzdésének egyik módja lehet egy boldogabb jövő reményében.

A Pages könyvesbolt és kávézó

Sameral-Kadri a Bright Fingers gyermekkönyv kiadó tulajdonosa volt Damaszkuszban, mielőtt elmenekült az országban zajló konfliktusok miatt. Al-Kadri először Jordániába, majd Isztambulba költözött, és megdöbbenve fedezte föl, hogy nincs arab nyelvű könyvesbolt az egész városban, így született a Page könyvesbolt ötlete. Al-Kadrival a The Guide Istanbul magazin beszélgetett a Khóra Múzeum melletti könyvesbolt zárt kertjében – egy barátságos nyúl és a szomszéd néhány tyúkja társaságában.

orig_23656

Milyen körülmények között költözött Isztambulba?

Körülbelül egy évvel az után, hogy a forradalom kirobbant, 2012 közepén Jordániába költöztünk. Bassár el-Aszad emberei bejöttek az irodámba és börtönbe akartak vinni – szerencsére éppen Abu-Dzabiban voltam egy könyvvásáron, szóval onnan egyből Jordániába mentem Szíria helyett. Először turistaként érkeztem a családommal Isztambulba, nagyon megkedveltük a várost. A zsúfolt utcáról ebbe az udvarba lépve úgy érzem, mintha egy faluban lennék. Ez az első alkalom, hogy egy olyan városban élek, amit víz vesz körül, a tenger itt nagyon szép. Isztambul sok tekintetben hasonlít Damaszkuszra – néha még azt is elfelejtem, hol vagyok, és úgy érzem, mintha Damaszkuszban sétálnék.

A legtöbb vásárlójuk szír?

Vásárlóink főleg szírek, ugyanis ők a legnépesebb arab csoport Isztambulban, de más arab országokból is vannak vevőink. Emellett hozzánk jönnek azok az európaiak és törökök, akik arab nyelvet szeretnének tanulni. Amikor Isztambulba jöttem, azt kérdeztem az emberektől, hogy van-e a városban arab könyvesbolt, amire meglepő módon nemmel válaszoltak. Hogyan lehet, hogy egy ekkora, népszerű városban nincs arab nyelvű könyveket árusító bolt? A világ nagyvárosaiban találhatunk angol, francia vagy német könyvesboltokat, de arab nyelvűeket nem. Ezt a problémát kell nekünk orvosolnunk.

A könyvárusításon kívül milyen céljai vannak, ha a helyi közösségépítésre gondolunk?

Természetesen a folytatáshoz könyveket kell eladnunk, de a fő cél nem a pénzkeresés. Az emberek bármikor jöhetnek ide és olvashatnak, ingyen. Kölcsönözni is lehet – 20 török líra ellenében annyi könyvet, amennyit akarsz. Minden rendezvényünk ingyenes, például szombatonként este 7 órától koncertet rendezünk, hagyományos szír zenével. Dedikálást szervezünk az írókkal, és gyermekeknek szóló rendezvényeket tartunk. Idén már a felnőttek számára is szervezünk workshopokat – ahol az érdeklődők megtanulhatják, hogyan kell gyermekkönyvet írni, illusztrálni, könyvborítót tervezni, cikket illetve forgatókönyvet írni.

Mit üzen a törököknek?

Nagyon fontos, hogy kapcsolatot teremtsünk a törökök és a szírek között. Tisztáznunk kell, pontosan kik is vagyunk, emellett a másik felet is meg kell ismernünk, értenünk. A célunk az, hogy minél több törököt vonzzunk ide – sokan látogattak már el boltunkba, reméljük, hogy még többen fognak. Ez nem csak a könyvvásárlásról szól, a koncertekkel, rendezvényeinkkel a kulturális együttműködés megvalósítása a cél.

Meséljen arról a tervéről, hogy új kiadót alapít Isztambulban…

A Pages saját kiadóját 2016 elején nyitja meg, az arab nyelvű írók műveit törökre, a török szerzők munkáit pedig arab nyelvre fogjuk lefordítani. Új szerzők munkáit is kiadjuk, lehetőséget biztosítva a fiatal íróknak a bemutatkozásra. Ezeknek a fiataloknak rengeteg érdekes történetük van, főképp az utóbbi 5 év szíriai eseményeiről, viszont a legtöbb kiadó nem foglakozik velük. Mindenki pusztán a menekültek élelmiszerellátására, illetve az Iszlám Állam elleni küzdelemre fordítja figyelmét –de kultúra nélkül nem létezhetünk.

Végleg Isztambulban marad a könyvesbolt miatt?

Mindenki kérdezi tőlem, de a válaszom: nem. Amint Aszad visszavonul, visszamegyek Szíriába. A könyvesbolt viszont megmarad, akkor is, ha elmegyek.

Arthere galéria, Kadıköy

OmarBerakdar, szír és francia származású fotós, munkái Szíria társadalompolitikai viszonyait dokumentálják. Damaszkuszban művészeti eseményeket szervezett, majd a nyitottabb Isztambulba költözött. A városban nyitotta meg a galériáját, mely műhely, kiállítási helyszín és kávézó is egyben: ez az Arthere – egy nem exkluzív, de demokratikus tér azon művészek számára, akiknek művészi eszmecserékre van szükségük.

orig_23760

Milyen miliő lengte körül a művészvilágot Szíriában?

2012-ben hagytam el Szíriát, és költöztem Isztambulba. Szíriában nem lehet csak úgy kulturális közösségeket létrehozni, – mintha diktatúra lenne – egy kulturális intézménynek kapcsolódnia kell egy kormányzati intézményhez vagy egy külföldi nagykövetséghez. Szerencsés módon francia állampolgár is vagyok, így volt lehetőségem elhagyni az országot. Sok embernek erre nincs módja. Az itteni kultúra hasonló a szír kultúrához, de még mindig nagyon hiányzik az otthonom. Törökországban több embernek tudok segítséget nyújtani, mintha Franciaországba mentem volna.

Hogyan jött létre az Arthere ötlete?

Amikor még Szíriában éltem, az egyik civil szervezetnél dolgozó francia barátommal, egy francia intézmény részeként, tudtunk szervezni néhány művészeti eseményt  Damaszkuszban. Mindig is szerettem volna egy olyan művész platformot létrehozni, ahol a művészek összegyűlhetnek és kommunikálhatnak egymással. Szíriában bonyolult a bürokrácia és sok a korrupció, csak a kormányt támogató művészek érvényesülhetnek. Nincs teljes szólásszabadság, ami a művészek számára a legfontosabb dolog lenne. Isztambulban legalább szabadon kimondhatjuk, amit akarunk, anélkül hogy letartóztatástól vagy eltűnéstől kellene félnünk.

Hogyan csatlakozhatnak a művészek?

Egy olyan művészeti kör létrehozása volt az alapötlet, amelyben a tagoknak helyet biztosítunk az alkotáshoz. Emellett az intézménynek kereskedelmi oldala is van – a művészek árusíthatják műveiket, mint egy galériában. A tagok akár munkát is vállalhatnak a kávézónkban, ahonnan némi jövedelemre tehetnek szert. Ha valaki teljes értékű tag akar lenni, a galériával kapcsolatos döntésekben részt kell vennie, és az eladott alkotások árának bizonyos százalékát a közösségnek kell adományoznia. A másik lehetőség, hogy a művész vendégkiállítóként csak a kész műveit adja be eladásra. A galériánk nem kifejezetten szírek számára jött létre, bárki csatlakozhat, bár céljaink között az szerepel, hogy a Szíriát elhagyó művészek nálunk újra tudják kezdeni az alkotómunkát.

Mennyire fontosak a szír közösség számára az ilyen programok?

Először is, ez egy művészeti közösség, Szíriában sem foglalkozik mindenki a művészettel. Az elején nem Szíriát akartuk idehozni – művészek vagyunk, értékes műveket alkotunk. Ha valaki tőlünk vásárol vagy velünk dolgozik, észreveszi majd, hogy szírek vagyunk, de nem szeretném, ha az emberek azért jönnének, hogy a szír menekülteket támogassák, nem törődve az alkotások művészi értékével. Az a legfőbb célunk, hogy a szír művészek találkozhassanak egymással, és fejleszthessék művészi képességeiket. Az isztambuli szír menekültek között van vagy 2-5 ezer művész. Számos Isztambulba érkező szír alkotót támogatunk, és bemutatjuk nekik a helyi hálózatot. A legtöbb segítő szervezet étellel és menedékkel látja el a menekülteket. Ezek a dolgok fontosak, de ami szerintem még fontosabb, hogy eszközöket nyújtsunk a túléléshez. Miért mennek a menekültek Törökországból Európába? Azért, mert olyan helyre vágynak, ahol dolgozhatnak, és nem szorulnak a társadalom peremére. Amit számukra biztosíthatunk, az a boldog jövő felépítésének lehetősége.

Fordította: Mező Anikó – Türkinfo

Forrás: The Guide Istanbul


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here