Pasák kávéja

Kép forrása: www.cafefrei.hu

Isztambuli kávé egy igazi pasa leszármazottjával, Gülgün bejjel! Valójában nem is a kávé érdekelt, hanem a palota, ahol meg fogjuk inni.

Először legalábbis ezt gondoltam. Mármint hogy az épület a fontos.

Történt ugyanis, hogy „belefutottam” az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egykori hősének, Kollman Józsefnek az isztambuli palotájába.

Pontosabban rátaláltam egy csodálatos könyvre, amely az egykori az ottomán eleganciának állított emléket. Ebben a képeskönyvben rengeteg fotót lehetett látni arról a Boszporusz partján álló faszerkezetű vadászkastélyról, melyet 150 évvel ezelőtt építtetett a szabadságharc után halálra ítélt, és a kivégzés elől – Kossuth Lajossal együtt -Törökországba menekült Kollman ezredes.

Az egykori főtiszt később az oszmán hadsereg főtisztje lett, szolgált a kaukázusi fronton, majd az 1878-as orosz-török háborúban az ázsiai török haderő vezérkari főnöke lett.

Az épület (és akkor még mindig nem a kávéról van szó) talán a legszebb példája annak az ottomán stílusnak, amely keverte a keleti és a nyugati hatásokat. Kínai vázák, indiai szőnyegek, velencei tükrök, versailles-i fotelek házasodnak össze rojtok, bársonyfüggönyök, és tűzpiros brokáthuzatok elegáns „sikkjében” – szinte utánozhatatlan eleganciával.

Az épületet, melyet Macar Feyzullah pasa házaként ismernek Isztambulban (merthogy Kollman Józsefnek ez lett végül a török neve), néhány évvel ezelőtt megvette egy másik pasa leszármazottja, Serdar Gülgün bej.

A házhoz méltóan elegáns, jólöltözött és stílusos bej, vagy hát ahogy mi a történelemből ismerjük ezt a rangot, a pasák leszármazottjainak oszmán elnevezését, szóval a bég, mokaszinban és sötétkék klubzakóban várt minket a palota bejáratánál.

A bég ismert török üzletember és műgyűjtő. Mániája a régi épületek felújítása, méghozzá korabeli technikákat alkalmazva. Ez az épület például (hosszasan mesélte a részleteket a kávézás előtt, rögtön az ajtóban) bagdadi falakkal készült.

Az iraki városban fejlesztették ki ugyanis a középkori világ legmegbízhatóbb földrengésbiztos falszerkezetét. És mivel Isztambul is „mozog”, ott is remeghet a föld bármikor, a magyar származású Feyzullah pasa 150 évvel ezelőtt bagdadi technikával építette fel a Boszporusz partján álló kastélyát. Ez annyit jelent, hogy a falak fából és vászonból készültek, vékony pálcikákkal kifeszítve, bennük élesztőgombákat erjesztve, hogy azok elszaporodva kitöltsék a légüres tereket a falfelületek belsejében, méghozzá úgy, hogy a falközben „életben maradjon”, vagyis képes legyen mozogni, rugalma san nyúlni, ha reng a föld.

Serdar Gülgün bej szenvedélyesen mesélt az újra felfedezett technikákról, szobáról szobára haladva az épületben. Le voltunk nyűgözve, mitagadás.

A kávét így aztán nem mertem előhozni, mert megszakadt volna az előadás, de végül maga a bég kérdezte meg, látva, hogy a személyzet mindenhová követ minket, és várja az utasítását, hogy mivel is kínáljanak meg minket? Szóval végül mégis elhangzott a kérdés, hogy kérünk-e esetleg kávét.

Folytatás

Forrás: www.cafefrei.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here