Hogyan lehet megbékíteni az esküdt ellenségeket?

Végh Roland az ELTE-BTK keleti nyelvek és kultúrák alapszakos hallgatója. Az első ifjúsági Muszlim-Zsidó Konferencián az Iszlamofóbia és Antiszemitizmus Bizottság működésében vett részt.

Miért döntött úgy, hogy részt vesz az első alkalommal megrendezett bécsi Muszlim-Zsidó Konferencián?

A konferenciáról az egyik közösségi portálon értesültem és rögtön tudtam, hogy ott a helyem. Úgy éreztem, hogy itt az ideje Magyarországról is képviselnie valakinek egy újfajta nyitottabb gondolkodást, melyben muszlimok és zsidók nem egymás ellen, hanem egymás megsegítésére törekednek. A munkámat az Iszlamofóbia és Antiszemitizmus Bizottságban végeztem, mivel úgy érzem, hogy a közös gyökereken kívül, a közös fenyegetettség érzése lehet az egyik olyan pont, amely összehozza itt, Európában a két közösséget. Hozzátenném, hogy a konferencia után úgy érzem, hogy a két közösség között talán könnyebb is megtalálni a közös hangot, mint ahogy azt a média sugallja.

Pontosan mire gondol, amikor közös fenyegetettséget említ?

Mikor közös fenyegetettségről beszélek, arra gondolok, hogy egyes kormányok a szekularizáció nevében korlátozzák mind a zsidó, mind a muszlim vallásgyakorlást. Gondolok itt egyrészt a közintézményekre vonatkozó kendőviselési korlátozásokra, mely egyarán érinti a házas zsidó asszonyokat és a muszlim nőket, másrészt a kóser/halal vágás, valamint import korlátozására több európai országban, köztük uniós tagországokban is, valamint a körülmetélés betiltását zászlajukra tűző mozgalmakra. Úgy érzem, hogy ezek a mozgalmak hol humanista, hol szekuláris értékekre hivatkozva antiszemita és iszlamofób törvényeket propagálnak, néha tudatlanság miatt, néha pedig a szélsőjobboldali, idegenellenes pártok széleskörű támogatásával (Svájc, Nagy-Britannia). Ezekben az esetekben mindkét közösség fenyegetve érzi magát.

Mik voltak a konferencia főbb célkitűzései, egyátalán miben volt más ez a konferencia, mint a többi vallásközi rendezvény?

A konferencia főbb célkitűzése a fent említett új hangvétel bemutatása volt, az, hogy megmutassuk, hogy ha 60 embernek sikerülhet leülni együtt, akkor nem okozhat problémát az együttműködés akár több ezer ember között sem. A konferencia különlegességét az adta, hogy a résztvevők nem csak előadásokat hallgattak, hanem közösen dolgoztak, így a hét végére egy-egy bizottságban deklarálták a muszlim-zsidó együttműködés új irányelveit.

Huszonöt különböző országból Pakisztántól Kanadáig érkeztek a résztvevők, nem okozott-e problémát áthidalni a vallási-kulturális különbségeket?

Ha arra céloz, hogy nem okozott-e problémát muszlimoknak és zsidóknak együtt dolgozni, akkor a válaszom egyértelműen nem. A szervezők remek ötletének köszönhetően azzal, hogy a közel-keleti konfliktus témáját nem emelték bizottsági szintre, sikerült biztosítani a munkához szükséges békés hangulatot.

A cikk folytatása itt olvasható >>

A Muszlim-Zsidó Konferencia ötletgazdája a bécsi Ilja Sichrovsky és a líbiai származású, szintén bécsi Ehab Bilal.A rendezvényen több mint 25 országból 60 résztvevő volt jelen.  Vendégelőadók: Marc Schneier rabbi, Ibrahim Issa és  Marc Raphael Guedj rabbi. (Kitekintő, 2010. 08. 05.)


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here