Harc a legfinomabb kávéért

A török kávé Törökország egyik legismertebb specialitása külföldön. Magát a kávébabot nem az országban termelik, azonban a lassú főzési technikának, az ízvilágnak, aromának és a körülbelül 500 éves hagyománynak köszönhetően, a török kávé valóban különleges helyet foglal el a kávé világában. Bár kis csészékben általában csak pár kortnyi kávét szolgálnak fel, a török kávé órákon át tartó beszélgetések mozgatórugója.

Emellett a házasságot megelőző ceremóniák fontos eleme is. Amikor a leendő vőlegény és családja leánykérés céljával meglátogatja a valamikori menyasszonyt és családját, a leendő menyasszony első gesztusként török kávét készít leendő rokonainak. Hogy a próbán kifogás nélkül átmenjen, a kávét lassú tűzön kell készítenie, bőséges habbal. Amennyiben nincs elragadtatva kérőjétől, a kávé akár rossz ízű is lehet, vagy cukor helyett só kerül a csészébe.

A kávé ezen felül az első dolog, amivel a látogatóba érkező szomszédokat kínálják. Miután a kávét megitták, a csészéket fejjel lefelé a csészealjra fordítják, hogy aztán olvashassanak a kávézaccból. Kis idő múlva a csészéket felemelik, és szabad utat engednek a képzelőerőnek – közelgő utazás, szerencsés történések, pénz, szerelem vagy bármi más szóba jöhet.

A kávézaccból olvasás otthoni kultúrája mára mindennapi jelenséggé nőtte ki magát sok kávézóban is. Sőt, még online kávézacc olvasók is léteznek – csak annyit kell tennünk, hogy készítünk egy képet a kávézaccból a csészealjon kirajzolódó formákról és a képet elküldjük egy adott e-mail címre.

Törökország természetesen a hagyományos kávé melett renegeteg más lehetőséget is kínál. 1999 óta olyan vezető nemzetközi márkák nyitottak több száz kávézót és boltot, mint a Starbucks, Gloria Jean’s, Illy, Robert’s, Caffe Nero, Barnie’s, John’s, Lavazza és a Shiller’s. 2015-ben 31 helyi és külföldi cég üzemeltetett több mint 1,178 kávéüzletet, becslések szerint a boltok száma idén az 1200-at is meghaladta. Csak a Startbucksnak több mint 200 üzlete van. Majdnem minden nagyobb körúton és bevásárlóközpontban megtalálható valamelyik híresebb kávé márka. A kávézókban általában biztosított az ingyen internetkapcsolat és gyakran a speciális, tanuláshoz és munkához kiváló asztalok is, ami miatt a fiatalok kedvelt találkozási pontjává váltak.

A megérdemelten híres török kávéval szemben a külföldi márkák különböző filteres/szűrt kávékat kínálnak, melyeket szirupokkal és krémekkel ízesítenek, ilyen a macchiato, frappuccino, latte, capuccino, mocha, és americano, melyek hamar népszerűvé váltak a török fiatalok körében.

Kölönböző források szerint a kávépiac értéke Törökországban megközelítőleg 500 millió török líra (nagyjából 44 milliárd forint), és ennek kb. egynegyede, azaz, 125 millió líra a török kávé részesedése. Annak ellenére, hogy a török kávéfogyasztás mértéke növekedik, még mindig alacsonynak mondható az európai átlaghoz képest. Az Európai Unió egy polgára például évente átlagosan 600 gramm kávét fogyaszt, ami a törökországi fogyasztás hatszorosa. De egyelőre úgy tűnik, a fogyasztás növekedési pályára állt, a kávépiac jelenleg éves szinten 15%-os növekedést mutat.

Semih Kurumlu egyike azoknak a vállalkozóknak, akik a kedvező kilátásokon felbátorodva csatlakoztak a Gloria Jean’s kávézólánchoz, melynek országszerte több mint 60 üzlete működik. Kurumlu így nyilatkozott az Al-Monitornak, ’’A legjobb kávét importáljuk a világ hét különböző régiójából, megfőzzük és megengedhető áron kínáljuk azt. Nincsenek pincéreink. A vendégek kikérik a kávéjukat, leülnek vele, és senki nem zavarja őket az asztaluknál olyan kérdésekkel például, hogy szeretnének-e még valamit.’’ Kurumlu szerint a fiatalok a külföldi kávé típusokat, míg az idősebbek inkább a török kávét fogyasztják szívesebben, leginkább ebéd és vacsora után. Kurumlu üzletében az eladott kávé 80-90%-a nem török kávé, ez a Starbucksnál is hasonlóképpen működik.

Mindkét lánc üzleteiben csak külföldi zene szól, amivel Kurumlu meg is van elégedve. ’’Akkor sem játszanék helyi zenét, ha egyébként én dönthetnék erről’’, mondja. ’’A társadalmi megosztottság olyan szintet ért el, ami miatt problémás volna helyi zenét játszani. Az itteni zenészek egy része erősen jobboldalinak, másik része meg erősen baloldalinak van bélyegezve, némelyek pedig Gülenistának. Így hát legjobb, ha külföldi zene szól.’’

A kávépiac növekedésével egy időben néhány vállalkozó szellemű kávékedvelő praktikus megoldással rukkolt elő az egyébként munka- és időigényes török kávé elkészítésének leegyszerűsítésére – megalkották a török kávégépet. A gépeket helyi cégek gyártották le, ez pedig a tradicionális főzet piaci részesedésének emelkedését eredményezték. Jelenleg több török cég, mint pl. a Beko, Arcelik, Aryum, Vestel és az Öztiryakiler is gyárt török kávégépeket, de már hallani olyan híreket, miszerint külföldi cégek mint a Bosch vagy a Conti is betörni készülnek a piacra.

A Kahve Dünyasınál (Kávé Világ), mely az ország legnagyobb kávés üzletlánca és több mint 200 bel- és külföldi üzletet üzemeltet, a vásárlói szokások megoszlásáról egy ankarai üzletük vezetője, Mehmet Uysal nyilatkozott az Al-Monitornak: ’’A csomagolt kávéból naponta tíz kiló filteres és instantot adunk el, és még egyszer ennyit török kávéból.’’ Uysal hozzátette, a kávézóban fogyasztó vendégek egyharmada válassza a török kávét. Aki a Kahve Dünyasınál hagyományos török kávét iszik, csokoládét és vizet kap ajándékba, ami jelentősen hozzájárulhatott a  hagyományos kávé népszerűségének növekedéséhez.

De mit mondanak maguk a fogyasztók? Az Al-Monitornak nyilatkozó, hatvanas éveiben járó Fahrettin Asik azért váltott filteres kávéra, mert azt hallotta, csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát. Sahin Aldanmaz viszont a kolumbiai kávéra szokott rá, aromája és erőteljes karaktere miatt. Utóbbi hozzátette, a kávé ’’elválaszthatatlan’’ részévé vált életének.

A kávészektor robbanásszerű növekedése a helyi láncokat is a piacra vonzotta. Olyan török márkák mint a Kahve Diyari, Cafe Crown vagy a Coffeemania a Kahve Dünyası példáját követik, melynek kávékészlete egy brazíliai farmról érkezik, külön a Kahve Dünyası megrendelésére. A cég alapítója, Birol Altınkiliç megjegyezte, a törökországi kávépiacon a fogyasztás évi 6000 tonnáról pár év alatt 38000 tonnára ugrott.

Amikor 15 évvel ezelőtt Európában éltem, meglepődve tapasztaltam, hogy hajléktalanok ’’kávéra’’ koldulnak, nem pedig kenyérre, ahogy az én hazámban tennék. Ma már abszolút megértem ezt a jelenséget, hiszen magam is ’’kávéfüggő’’ lettem, akinek nem múlhat el nap a forró ital nélkül. Minthogy mára már a törökök 78%-a fogyaszt kávét, valószínűleg nemsokára a török utcákon is hasonló kérésekkel találkozhat az ember.

Forrás: al-monitor.com

Fordította: Horváth Bálint – Türkinfo

 


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here