Ágyúgolyó, vasszegek és üszkös gerendák – feltárják Zrínyi több száz éves földvárát

zrinyi-ujvar.680.453.sÉvszázadokon át csak sejteni lehetett, hogy merre található, aztán a ’70-es években egy régész szakdolgozatának témájául választotta, és megtalálta pontos helyét. Zrínyi Miklós hajdani várának feltárása azonban csak néhány esztendővel ezelőtt kezdődött meg. A munkába az egykori költő és hadvezér nevét viselő egyetem hallgatói is bekapcsolódtak.

A Zala megyei Belezna és a somogyi Õrtilos határán, a magyar-horvát határfolyó, a Mura közelében nagy jelentőségű régészeti ásatások kezdődtek a nyáron. Ebben a háromszögben található ugyanis az egykori költő és hadvezér, Zrínyi Miklós elfelejtett földvára, Zrínyi-Újvár.

Az ostrom után felrobbantották

Történelmi forrásokból tudjuk, hogy a vár 1661 és 1662 között épült, ám mindössze 1664-ig állt. A horvát bán, Zrínyi Miklós egy németalföldi hadmérnökkel azért építtette meg, mert ebben az időben ő volt a Muraköz birtokosa, s ez a vár jelentette a hídfőállást a török fennhatóság alatt álló Nagykanizsa elleni támadásokra, valamint a török utánpótlási vonalak zavarására. A törökök természetesen tiltakoztak a vár felépítése ellen és a folyamatos atrocitások miatt Bécsben, a császári udvarnál, ám ennek nem sok foganatja volt.

Éppen ezért Köprülü Ahmed török nagyvezér 1664. június 2-án ostromot indított a vár ellen. A várban nagyjából 1900 katona állomásozott, 1200 német, illetve 700 magyar és horvát. Parancsnokuk Horváth András kapitány volt. A török hadsereg körülbelül hatvanezer katonából állt, akik közül harmincezren janicsárok és szpáhik voltak, a többiek pedig tatár és román segédhadak.

A véres ostrom több napon keresztül zajlott, a többszörös túlerővel harcoló védők június 15-én erősítést kaptak, a Raimondo Montecuccoli vezette csapatok érkeztek meg a várhoz. A vezér át is vette a parancsokságot, hiszen eddigre már a várkapitány is meghalt egy robbanás következtében. Június 30-án Montecuccoli úgy döntött, hogy kiürítteti és felrobbantja a várat, hogy az ne kerüljön a török seregek kezébe. (Az osztrák parancsnok személyének és magatartásának megítélése egyébként a mai napi heves vita tárgya a történészek körében.)

A parancs végrehajtása előtt azonban a janicsárok döntő rohamra indultak, amelynek a megzavarodott helyőrség már nem tudott ellenállni, így a vár még aznap elesett. Az ostromnak 1266 védő esett áldozatául. Egy legenda szerint a harcokban elesett keresztény várvédők holttesteit a támadók a vár területén található kútba dobták. Aztán a török nagyvezér július 7-én felrobbantotta a várat, amely így eltűnt a föld színéről és soha nem építették újjá.

Értékes leleteket találtak

Az építmény pontos helyét aztán évszázadokon keresztül homály fedte, ám az 1970-es években egy ifjú régész, Vándor László szakdolgozatának témájául választotta a költő földvárának történetét, és a helyszíni kutatások eredményeképpen sikerült a vár maradványainak helyét is nagyjából meghatároznia. Dr. Vándor László ma már a Zala megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója, ám természetesen még mindig szívügyének érzi Zrínyi-Újvár feltárását, sőt hivatalosan a mai napig ő az ásatások vezetője.

A feltárás megkezdésére azonban egészen 2006-ig várni kellett, mégpedig azért, mert nem állt rendelkezésre elegendő pénz – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Orha Zoltán. A Zala megyei Múzeumok Igazgatóságának régészétől megtudtuk azt is, hogy ebben az esztendőben kiástak egy kutatóárkot a területen, amelyben már jelentős leleteket sikerült találniuk. A következő esztendőben – a Nemzeti Kulturális Alaptól pályázaton nyert összegnek köszönhetően – „magasabb sebességi fokozatban” folytatódhatott a terület feltárása.

Az idei munkálatok július 21-én kezdődtek, s augusztus közepéig tartottak – árulta el Orha Zoltán, hozzátéve: az elmúlt hetekben nagyon sok, és fontos leletet találtak a helyszínen. Rábukkantak például a védők szálláshelyéül szolgáló barakkok maradványaira. Üszkös, korhadt gerendák, valamint vesszőfonatból, és agyagból tapasztott falak nyomait találták meg, de előkerült egy ágyúgolyó is. Ez utóbbi valószínűleg a védők fegyvereihez tartozott, mivel nem lőtték ki és belsejében sem találtak robbanóanyag maradványokat. Ugyancsak rengeteg, rozsdás vasszeget találtak a régészek a területen, amelyek nagy valószínűséggel a katonák szálláshelyeinek helyet adó épületekből származnak.

– Természetesen szeretnénk megtalálni azt az állítólagos kutat is, amelybe a törökök a védők holttesteit dobálták. Elkezdtünk megkutatni egy kúthoz hasonló talajképződményt, ám még egyáltalán nem vagyunk biztosak abban, hogy ez valóban az, amit keresünk. Pár nap múlva többet tudunk, s talán emberi maradványokat, csontokat is találunk majd – mondta Orha Zoltán, aki szerint néhány éven belül be lehetne fejezni a feltárásokat Zrínyi-Újvár környékén, és a helyszín akár kegyeleti hellyé is válhat a jövőben.

A teljes cikk itt olvasható>>

honvedelem.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here