Absztrakt, nő és török: Fahrelnissa Zeid újrafelfedezése Berlinben

Életműve az európai művészet kivételes találkozási felülete az iszlám világgal – bár nem csak ezért lett most érdekes Fahrelnissa Zeid művészete. Kiállítása Berlinben márciusig még látható.

Fahrelnissa Zeid (1901-1991)
KunstHalle Berlin, március 25-ig

A Kunst des 20. Jahrhunderts című nagy, összefoglaló művet fellapozva nem találunk információt a török származású Fahrelnissa Zeidről. Azonban a berlini KunstHalléban ismerkedve a múlt század közepén Párizsban, Londonban alkotó és kiállító török művésznő impozáns életművével, különösnek tűnik, hogy ennyire elkerülte a művészettörténészek figyelmét. Pedig a kiállítást kísérő ismertető szöveg szerint korának egy-két jelentős európai kritikusa, teoretikusa is elismerte, jegyezte. Akkor miért csak most (és miért éppen most) vette elő a Tate Modern (ott októberben zárult a kiállítása) a KunstHalléval karöltve?

A háttérben elsősorban nem annyira művészeti, mint inkább bizonyos kulturális politikai okokat sejthetünk. Ugyanakkor logikus magyarázatnak tűnik az is, hogy eddig azért nem tudtunk sokat Fahrelnissa Zeidről, mert arisztokrata származású, független, nem a megélhetésért dolgozó művészként, a munkái nem nagyon kerültek be gyűjteményekbe, legalábbis a hazai, azaz isztambuli Modern Művészeti Múzeumon kívül. Fahrünissa Şakir néven, 1901-ben, Büyükáda szigetén született, elitcsaládba – nagybátyja az 1800-as évek végén az Ottomán Birodalom nagyvezírje volt –, és 1991-ben halt meg, a jordániai Ammanban. A család csak 2012-ben bocsájtotta először árverésre műveinek egy részét, és a Bonhams londoni aukciójának összbevétele meghaladta a kétmillió fontot. Ez a fejlemény, illetve az utóbbi évek isztambuli biennáléi, valamint az arab világ modern művészeti eseményei, vásárai hozták ismét felszínre műveit.
Fahrelnissa Zeid nem kifejezetten tipikus, a horizontális-vertikális dimenziót tekintve, de más szempontból is nagyratörő életműve talán valóban több figyelmet érdemelne, elsődlegesen, mint sajátos absztrakt pozíció és mint az európai művészet kivételes találkozási felülete az iszlám világgal. De a kiállítás alapmotívumán kívül két egyéb szempontból is. Egyrészt, mint az emancipált független női művész nem tipikus példája az iszlám világból. Korában és környezetében egy nő számára maga a művészettel való foglalkozás is avantgárd tett volt. A Zeidet másfél generációval követő Gülsün Karamustafa, isztambuli kortárs intermédia művész, a berlini Hamburger Bahnhofban rendezett szóló kiállításán, meglehetősen széles mediális skálán és sok iróniával szemléltette a mai török közízlés, szemlélet és politika, valamint a női szerep és az európaiság aktuális viszonyát. De a művész kritikai pozícióját, bizonyos fokú kívülállását is.

Folytatás

Forrás: artportal.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here