Várnegyed a föld alól – 10 év régészeti kutatásai a budai várban

A budai Várnegyed – egykori uralkodók, udvartartásuk és a jómódú polgárok lakhelyeként – kiemelkedő jelentőséggel bír a hazai, középkori emlékek között, régészeti kutatása mégis csak a II. világháború után kezdődött meg. Az elmúlt több mint 70 évben azonban a Budapesti Történeti Múzeum négy-öt régészgenerációja is megismerte, „beleásta” magát a Várnegyed történetébe; s számtalan publikáció és kiállítás mutatta be az itt feltárt eredményeket.
MIRŐL MESÉLNEK AZ ÉPÜLETEK?

A „Várnegyed a föld alól…” az elmúlt tíz év kutatásai eredményeiből ad válogatást olyan fontos helyszíneket tekintve át, mint pl. az egykori Városháza, a Karmelita épületegyüttes (ma Miniszterelnökség), a Várkert Bazár, a Mátyás-templom és az Erdélyi bástya (Táncsics Mihály utca). A múzeum régészeti kutatásai – minden romantizáló, esetleg filmeken (pl. Indiana Jones összes) alapuló elképzelésekkel ellentétben – szigorúan szabályozottak, s a főváros területén folyó beruházásokhoz kapcsolódnak. A régészek egyéni szakmai felkészültségük mellett szakmai közösségük évtizedek alatt felhalmozott, közös tudásából is merítenek; emblematikus példa erre a kiállítás egyik tárgya, egy 15. századi majolika tányér története.

A mázas kerámiát az 1950-es években a múzeum egykori főigazgatója, Gerevich László ásatásán találták meg szinte hiánytalanul a régészek, majd kiegészíttették, s bemutatták. Közel 60 évvel később, 2012-13-ban azonban előkerült a kerámia hiányzó darabja, melyet Kovács Eszter régész – csodálatra méltó tudással – azonosított, s így a tárlaton a tányért már az eredeti darabbal kiegészítve tekinthetik meg a látogatók.
A kiállítás, mint időgép

A 13. századtól a 17. századig tartó időszakra visszatekintő – néha az ásatási napló tárgyszerűségét is idéző – kiállítási szövegek a bemutatott épülettörténetekkel, az érdekes tárgyakkal, a mindennapi élet megidézésével képzeletbeli időgépként működve teremtenek folytonosságot a múlt és jelen embere között. A tárlat megtekintése közben magunk elé képzelhetjük a középkori piacot a kis, méhsejtszerűen összeépült boltokkal, az élelmiszercsomaggal Budára hajózó kremsmünsteri apátot, amint megtekinti a rend új, budai ingatlanát a mai Dísz téren, vagy akár találgathatjuk, hogy miért karcoltak hajómintát a török kori korsóra.
Karmelita kolostor – egykori magyar főúri palota, majd a budai pasák palotája

A Miniszterelnökség új hivatalának kialakításához kapcsolódóan megelőző régészeti feltárást végeztek a múzeum szakemberei az egykori Karmelita kolostorban, illetve az attól északra fekvő Püspökkertben. A helyszín több szempontból is érdekes. Egyrészt, mert északi részén szinte a város alapításától nyomon követhető a középkori telkek aprózódása.

Másrészt a mai kolostorépület helyén a 16. századi város egyik legimpozánsabb főúri palotája állt, amely eredetileg Szapolyai János, majd Werbőczy István nádor tulajdona volt, később pedig itt emelkedett a budai pasák palotája. A középkori telkek csak a visszafoglaló háborúk (1686) után kerültek egyesítésre, és épült fel helyükön a ma látható barokk kolostoregyüttes.

Folytatás

Forrás: mult-kor.hu

 


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here