Van már ország az EU-ban, ahol jóval több gyerek születik házasságon kívül

Húsz év alatt közel kétszeresére nőtt a jelenlegi uniós tagállamokban a házasságon kívül született gyerekek aránya az Eurostat adatai szerint. 1993-ban az újszülöttek még kevesebb mint húsz százaléka született házasságon kívül, a legfrissebb, 2016-os összesített adat szerint közel 43 százalék volt az arányuk.

Franciaország és néhány kelet-európai ország emelkedik ki. 2017-ben a házasságon kívül született csecsemők aránya Franciaországban 59,9 százalék volt, a következő Bulgáriában 58,9 százalék, Szlovéniában 57,5 százalék, Észtországban 56,1 százalék. Őket a skandináv országok követik és Portugália bőven 50 százalék feletti aránnyal.

A házasság intézménye ez alapján Görögországban a legerősebb az uniós tagországok közül, még ha tavaly is volt az első év, amikor a házasságon kívül született gyerekek aránya meghaladta a tíz százalékot. Görögországot Horvátország követi 19,9 százalékos aránnyal, őt pedig Lengyelország 24,1 százalékkal.

Európában a két szélsőség Izland és Törökország. A 350 ezres szigetországban az újszülöttek több mint 71 százaléka házasságon kívül született tavalyelőtt, míg Törökországban csak a 3 százalékuk.
Magyarországon még a nyolcvanas években is tíz százalék volt a házasságon kívül született gyerekek aránya, de a rendszerváltás után folyamatosan nőtt az arányuk. A 2015-ös csúcsévben 48 százalék volt az arány, az azóta eltelt két évben némileg csökkent az a szám, tavaly 44,7 százalék volt. A szomszédos országok közül így is csak Szlovéniában magasabb az így született gyerekek aránya.A fenti ábra jól mutatja, hogy elmúlt évtizedek óriási változást hoztak a gyereket vállaló párok helyzetében. Míg Svédországban is rendkívül gyorsan, harminc év alatt nőtt ötszörösére a házasság nélkül született gyerekek aránya, a többi EU-s országban jellemzően jóval gyorsabban zajlott le ez a változás. Például Bulgáriában feleennyi idő alatt játszódott le közel ugyanilyen mértékű folyamat, és Magyarország és Csehország sem marad el sokkal tőle.

Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy első gyereke születése idején 29,1 éves volt egy átlagos uniós anya. Magyarországon ez 28 év volt 2017-ben. Ennél fiatalabban csak a többi keleti országban szülnek: Észtországban (27,7), Litvániában (27,5), Lengyelországban (27,3), Szlovákiában (27,1), Lettországban (26,9), Romániában (26,5) és Bulgáriában (26,1). A legkésőbb pedig a mediterrán (illetve nagyrészt nagy katolikus hagyományokkal rendelkező) országokban szülnek: Olaszországban (31,1), Spanyolországban (30,8) és Görögországban (30,4), őket Írország követi (30,3).

A hétfőn kiadott jelentésben egy helyen emelik ki Magyarországot. Az újszülöttek 9,9 százaléka született 20 éven aluli anyától Magyarországon 2017-ben. Nálunk csak Romániában (13,9) és Bulgáriában (13,8) volt magasabb ez az arány. Ez az arány két százaléknál alacsonyabb volt Dániában, Olaszországban, Szlovéniában és Hollandiában is.

Forrás és táblázatok: g7.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here