Történelmi líraszárnyalást hozott Erdogan bejelentése, de sok még a kérdőjel

Kép forrása: www.pikrepo.com

Minden idők legnagyobb, 25%-os egynapi erősödését produkálta hétfőn a török líra a dollárral szemben azután, hogy előtte pár óra alatt 11%-kal új mélypontra szakadt. Kedden is folytatódik a líra szárnyalása, amit összességében két főbb pszichológiai és két főbb fundamentális tényező válthatott ki. Egyelőre nem minden részlet ismert és így nagy kérdés, hogy sikerül-e a folyamatos kamatvágások mellett megállítani a líra zuhanását és fordulatot elérni a lakosság bizalmában.

A hétfő esti kormányülés utáni Erdogan-bejelentésekről már írtunk, amelyek hatására a 18,4-ig szakadó líra hirtelen 12 körülig ugrott a dollárral szemben, kedd reggel pedig átmenetileg 11 körül is járt a kereskedés, azaz összességében elképesztő líraerősödésen vagyunk túl.

Igaz amint látjuk: előtte elképesztő volt a leértékelődés üteme amiatt, hogy a száguldó infláció és az alapvető közgazdasági összefüggések ellenére a török jegybankot szeptember óta összesen 500 bázispontos kamatvágásra kényszerítette Erdogan. Ő évek óta mondogatja és tegnapi beszédében is megismételte, hogy az alacsony kamatok hozzák el az alacsony infláció korát és ne kérjen senki tőle számon, hogy magasra emelje a kamatot, mert az iszlám tanításaival összhangban ő erre soha nem lesz hajlandó, csakis a kamatvágásokra.

Az elnök hétfői bejelentései közül két főbb pszichológiai és két főbb fundamentális tényező magyarázhatja a líra gigantikus szárnyalását. Nézzük ezeket sorjában:

Rendkívül egy irányba (líra short) állt a piac a sorozatos jegybanki kamatvágások és a zsákutcának tűnő gazdasági stratégia, szárnyaló török infláció miatt és az ilyen bejelentésekkor tipikus, hogy óvatossági alapon sok pozíciót zárnak. A török bankszövetség és egyéb banki kereskedői források a Reutersnek jelezték is, hogy csak hétfő este hirtelen 1-1,5 milliárd dollárnyi líra short pozíciót zártak, ami líravételekkel és elvileg betétbe helyezéssel jár.
Nagyon fontos pszichológiai hatás, hogy Erdogan világosan megüzente: Törökországot továbbra is piacgazdaságnak tartja és semmi nem indokolja, hogy ehhez nem illő lépéseket tegyenek, tehát konkrétan hangsúlyozta, hogy csak piacgazdasági intézkedésekkel akarnak segíteni a líraleértékelődésen. Ezzel pedig áttételesen azt is megüzente a piaci szereplőknek, hogy nincs napirenden a tőkekontroll bevezetése, amitől előtte valószínűleg sokan tarthattak és emiatt váltották át tömegesen megtakarításukat dollárra. Ez az üzenet viszont szintén hozzájárulhatott valamelyest a líra megítélésének javulásához és líravételekhez.

Egy líraalapú betétbiztosítási garanciarendszert emlegetett (részletek ismertetése nélkül) Erdogan, ami azt célozza, hogy minél többen inkább lírában, ne pedig dollárban takarítsanak meg. Az elnök arra utalt, hogy ha a lírabeli megtakarításra a bank által ígért kamat elmaradna attól a szinttől, amennyivel a líra közben leértékelődik a dollárral szemben, akkor ezt a részt valahogy kipótolnák, hogy semmiképpen se járjon rosszabbul a lírában megtakarító, mintha dollárban tette volna ezt. Az viszont nem világos, hogy ennek az extra kamatnak mi lenne a fedezete. Ha költségvetési forrás (adóbevétel), az óriási kockázatot jelent, hiszen az árfolyam mozgásának függvényében az összeg brutális lehet. Ezért inkább a lépés afelé mutat, hogy plusz lírát nyomtatnának, hogy ezt a kompenzációt ki tudja valahogy fizetni az állam. Ez viszont erősen inflációgeneráló lépésnek tűnik, miközben Erdogan azt is megígérte újra, hogy mindenképpen tovább csökkentik a lírakamatot, az viszont a lírát eleve leértékelheti a dollárral szemben és így egy felső korlát nélküli líranyomtatási programnak ágyazna meg a zavaros intézkedés, és nem tudni, hogy a magas infláción túl ez hova vezetne.

Az exportőr cégeknek egy speciális dollár árfolyamot ígért (non-delivery forward), és közben az importfüggetlenség megteremtéséről is beszélt, ami felveti a kettős árfolyamrendszer lehetőségét (burkolt kamatemeléseket). Itt a cél az lehet, hogy az import a szenvedő líra mellett is minél kisebb fájdalmak mellett legyen kivitelezhető (miközben a masszív nettó energiaimportőr török gazdaságot is sújtja a világpiaci energiaárak többszöröződése), az exportból származó dollárbevételek pedig szépen alakuljanak. Utalt is rá Erdogan, hogy a török jegybank dollártartalékai majd 100-150 milliárd dollárral szépen felhíznak, de hogy hogyan, milyen bizalomnövelő lépéseken keresztül, azok a részletek itt is fájóan hiányoznak egyelőre.

Az intézkedések célja tehát az, hogy növekedjen a lírabeli megtakarítások vonzereje konkrét jegybanki kamatemelések nélkül is, akár nehezen átlátható, “elmaszatolt” lépések segítségével. Mindez így egyelőre inkább egy veszélyes kísérletnek tűnik. Amint majd a török vezetés bejelenti a terv részleteit, a piac is jobban meg tudja ítélni, hogy ez működőképes lehet-e, és sikerülhet-e megtörni a líra veszélyes ütemű leértékelődését konkrét kamatemelések nélkül, vagy sem.

Forrás: asdfg


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here