Törököt fognának a Bundestagban

Kép forrása: pixabay.com

Berlinben arról szól a fáma, hogy a szociáldemokraták (SPD) frakciója példát akar mutatni, és Aydan Özoğuzt választatná meg a Bundestag elnöki tisztére. Özoğuz 1967-ben Hamburgban született, török származású német. Államjogi szempontból semmi nem szól a házelnöksége ellen. Német állampolgár az, akinek van német állampolgársága. A német állampolgárok márpedig – amennyiben a parlament tagjává választják őket – magától értetődően Bundestag-elnökök is lehetnek. Mindezzel együtt milyen jelzést akar az SPD küldeni, és milyet küld ténylegesen?

Az SPD hivatalos jelzése világos: Németországban különféle származású emberek élnek, a török–muszlim közösség pedig már régóta nem törpe kisebbség, és helyet kell kapnia a szövetségi politikában is. Christian Wulff egykori kereszténydemokrata német elnök ezt így fejezte ki: „Az iszlám Németországhoz tartozik.” A CDU-nak tehát nem lehet problémája Özoğuz asszonnyal. És nemcsak a CDU-nak.

Most nem foglalkozom részletesen azzal, hogy az iszlám Németországhoz tartozik-e – véleményem szerint nem. Mindenesetre az itt élő, iszlámhitű németek Németországhoz tartoznak, ahogyan az összes német, akármilyen vallású is. Eközben a muszlimok szerepe Németország kialakításában teljességgel elhanyagolható a keresztényekével és a zsidókéval összevetve. Az pedig, hogy mit hoz a jövőbeli fejlődés, a következő nemzedékek dolga eldönteni. Nem pedig a miénk, a jelen kor tanúié. Én Özoğuzről mint politikusnőről és korábbi integrációs kormánybiztosról írok, aki 2017-ben nem ismerte el, hogy létezik sajátságosan német kultúra, amely a nyelven túlmenően azonosítható lenne (Bayern­kurier, 2017. május 17.). Ugyanezen logika mentén nem vonta kétségbe ugyanúgy a török kultúrát, így a németek mint államalkotó nép kultúráját vetve a szemétdombra. Ezért Özoğuz asszony alkalmatlan a Bundestag elnöki tisztére, erre a közjogi méltóságra! Sem a török származása, sem a vallása nem kizáró ok. A német állampolgársági törvénynek és az alaptörvénynek a vallásokra kiterjedő védelme – amelyek mellett én is kiállok – egyértelműen fogalmaznak.

De nekem is van egy alapvető kérdésem. Nem akad a Bundestagban egy zsidó vallású német sem, aki viselhetné és az életpályájával betölthetné ezt a közjogi méltóságot? Ha már példát kellene mutatni, nem a zsidó vallású németek következnének a sorban? Még­iscsak 1700 éve jelen van a zsidó élet Németországban. Ezerhétszáz éve az iszlámnak még pár száz évet kellett várnia arra, hogy egyáltalán megalapítsák, és további ezret, hogy eljusson Bécs kapujáig. Az elsőbbség joga mindenképp a zsidók mellett szól, akik a keresztényekkel összemérhetően régen lakják Németországot. Heiko Maas, a jelenlegi külügyminiszter (SPD) Auschwitz miatt lépett politikai pályára. Nem tehetne most, Auschwitz után 76 évvel egy ideillő javaslatot? Pedig hiteles és helyes is lenne mindenképpen! Aydan Özoğuzzel viszont rossz jelzést küld az SPD: gyertek mind, az országot, a népét, a kultúráját sem ismernetek, sem tisztelnetek nem kell. Legyen persze integráció, együttélés, részesedés – csak ne így!

A szerző 1990 és 2005 között a szászországi SPD-képviselők vezetője, 2019-ben kilépett a Német Szociáldemokrata Pártból

Forrás: magyarnemzet.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here