Régészeti ritkaságokat találtak Bokod határában

Olyan kerámiaanyagot, például balkáni eredetű sütőharangot tartalmaz a kemence, ami a törökökkel jött be újra a magyar királyság területére.

Több ezer éves településrészletek, kerámiák, állatcsontok, sőt még ­emberi maradvány is előkerült a bácsbokodi régészeti ásatás során. A területen talált török épület nyomai ritkaságnak számítanak ezen a vidéken.

A Sole-Mizo Zrt. bácsbokodi üzemének területére tervezett szennyvíztisztító telep megépítése előtt, mintegy ötezer négyzetméteren régészeti feltárást végeznek. A munkálatok során a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei különféle korszakok leleteire bukkantak.

Az ásatás közel két hete kezdődött és várhatóan a jövő héten ér véget. Szerencséjük volt a régészeknek, mert az időjárás eddig nem nehezítette a munkájukat, a főként száraz és napos időben jól tudtak haladni a feltárással.

– A legkorábbi leletek a bronzkorból származnak. Ezek hulladéktároló gödrök, melyekből állatcsontok és kézzel formált kerámiák kerültek elő. Emellett az iráni eredetű szarmata népcsoport településrészlete is megfigyelhető itt, melyre az élelem- vagy gabonatároló vermek utalnak, amiket később másodlagosan hulladéklerakóként használtak. Hozzájuk köthetők a kültéri kemencék is. Ezt onnan tudjuk, hogy a kemencéjük sütőfelülete alatt a rájuk jellemző szürke és vörös gyorskorongolt kerámiából kirakott réteget tudtunk megfigyelni – mondta Lukács Nikoletta ásatásvezető.

Egy kisgyermek maradványait is megtalálták.

Folytatás

Forrás: www.baon.hu