Párhuzamos emlékezet

A szultán hatvanezres serege 1566. augusztus 5-én kezdte ostromolni Dél-Dunántúl legjelentősebb erősségét, amelynek élén a híres hadvezér, Zrínyi Miklós állt. A gróf a bécsi udvartól nem számíthatott segítségre, mindössze 2300 katonából álló – horvát és magyar végvári vitézekből verbuvált – sereggel készült I. Szulejmán ellen. A korban legmodernebb olasz bástyákkal és vastag falakkal kibővített Szigetvárt irányító Zrínyit a szultán a legendák szerint fenyegetésekkel és ígéretekkel többször próbálta megadásra kényszeríteni – állítólag Horvátország koronáját is megígérte neki –, ám a kapitány a rettentő túlerő dacára sem tárta ki Szigetvár kapuit.

Híres „kirohanása” komoly zavart okozott a törökök soraiban, akik csak hosszas küzdelem – és Zrínyi Miklós halála – árán jutottak be az erődbe. A török veszteségeket fokozta, hogy a lőporraktár éppen akkor robbant fel, amikor a győztesek bevonultak a várba. A Szigetvárt romba döntő tüzes csapda több ezer katona életét követelte, ezzel a törökök vesztesége körülbelül 25 ezer főre emelkedett. A hagyomány szerint a szultán néhány nappal a vár elfoglalása előtt hunyt el, de a kutatás a közelmúltban tisztázta: mindössze 12 órával halt meg korábban, mint Zrínyi.

Elveszett zarándokközpont

Az elmúlt hét évben hazai és nemzetközi tudományos együttműködés keretében folyt a Szigetvár melletti Turbékon a hódolt Magyarország egyedülálló létesítményének, I. Szulejmán szultán sírkomplexumának kutatása. A vizsgálat a Pécsi Tudományegyetem kutatóinak munkájával indult Pap Norbert vezetésével, és az elveszett zarándokközpont azonosításához vezetett. 2015-től Fodor Pál vezetésével az MTA kutatói is bekapcsolódtak a munkákba. Az eredmények láttán a kormány 2017-ben döntött az épületmaradványok és környezetük állami kézbe vételéről, a kutatások 2019 végi lezárásáról, illetve a leendő kulturális-turisztikai központ tervezéséről és az ehhez szükséges forrásokról.

Folytatás

Forrás: magyarnemzet.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here