Magyar segítséggel fékezhetik meg a világ egyik legveszélyesebb terrorszervezetét

Kép forrása: www.pikrepo.com

Minden jel szerint körvonalazódik egy stratégiai együttműködés Magyarország és Törökország közt, mely alapján a mostani NATO-misszió leépítését követően hamarosan mégis visszatérhetnek Afganisztánba a magyar katonák. A honvédek valószínűleg a gazdaságilag és katonailag is kulcsfontosságú kabuli reptér őrzését látják majd el, amely döntő szerepet játszhat az afgán kormánykatonák tálibok ellen folytatott harca során. A misszióról szóló tárgyalások persze még nem véglegesek és a kivitelezést még az Afganisztánból éppen kivonulást parancsoló Biden-kormánynak is jóvá kell hagynia. Ha megvalósul az együttműködés, a pozitív kimenetel jelentős diplomáciai győzelem lehet minden résztvevőnek, így a magyar kormánynak is.
Törökország veheti át az afgán missziót

Idén áprilisban jelentette be Joe Biden elnök, hogy véget ér a 2001 óta zajló afganisztáni NATO-misszió: az Egyesült Államok által vezetett műveleti csoport elhagyja az országot idén szeptemberig. Nagyon úgy néz ki, hogy a csapatkivonás a tervezettnél gyorsabban lezárul, már júliusban elhagyhatja a viharvert országot az utolsó amerikai katona.

Nagyon úgy néz ki, hogy csapatkivonás jelentős morálválságba taszította az afgán kormányerőket, illetve jelentős löketet adott az ország biztonságát veszélyeztető, szélsőséges iszlám fundamentalista táliboknak, akik egyre nagyobb szeletet uralnak már az országból. Egyes források szerint Afganisztán körzeteinek már mintegy harmadát a nemzetközileg terrorszervezetté nyilvánított csoport uralja.

Nagyon úgy néz ki, hogy a tálibok követeléseivel ellentétben az Egyesült Államok (illetve a koalíciós erők nagy részének) kivonulása nem jelenti azt, hogy teljesen elhagyja a NATO Afganisztánt.

Törökország vezetése nemrég jelezte az Egyesült Államok vezetésének, hogy nyitottak lennének arra, hogy egy újabb missziót indítsanak az országba, melynek célja Afganisztán legfontosabb repterének, a kabuli Hamid Karzai nemzetközi reptérnek védelme lenne.

Fontos megjegyezni, hogy a kabuli reptér nem csupán Afganisztán egyik legfőbb utasforgalmi és teherforgalmi összekötő-kapcsa a külvilággal, hanem egyszerre katonai bázis is, hiszen az afgán légierő jelentős mennyiségű forgószárnyas, illetve merevszárnyas repülőgépet tárol a létesítmény területén.

Ezek az eszközök jelentik az egyik legnagyobb ütőkártyáját az afgán kormányerőknek a tálibok elleni harcban, az amerikai kivonulással kapcsolatosan viszont üzemeltethetőségük és biztonságuk igencsak kétségessé vált. Ezt a problémát orvosolhatja többek közt a török jelenlét:

Folytatás

Forrás: www.portfolio.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here