Lassan elfogy Erdogan fájdalomcsillapítója

Az utóbbi időben megjelentek az első repedések Erdogan rendszerében. Az ellenzék az önkormányzati választáson több fontos nagyvárost megnyert, köztük Isztambult is. Ez azért nagy fegyvertény, mert Erdogan mindent bevetett. A kampány előtti hetekben minden török találkozhatott a kormánypárt plakáterdőjével, szirénázó kampányautóival, még a zöldségárakat is alacsonyan tartották hatóságilag. Az emberek viszont, ha a pénztárcájukon érzik, hogy baj van, akkor hamar elégedetlenek lesznek. Erdogan ezért mindenféle ortodox és unortodox módszert előszeretettel használ a gazdaság élénkítésére, amit persze nem lehet következmények nélkül folytatni a végtelenségig.

Az egyensúlytalanságok 2018 augusztusában devizaválság formájában csúcsosodtak ki. A török líra sokat gyengült, elszálltak a kamatok és az infláció, illetve ezekkel összhangban több hitel vált nem teljesítővé. Törökországban a tavalyi év utolsó két negyedévében csökkent a GDP, ezzel hivatalosan is recesszióba süllyedt a gazdaság.

2016-ban volt már egy döccenés a török gazdaságban, akkor mégis sikerült hamar túllendülni azon az egy gyenge negyedéven. Akkor a bankrendszer az állami bankok vezetésével dobott mentőövet a gazdaságnak. Az állami programokkal is megtámogatott kihelyezett hiteleknek köszönhetően a gazdaság új lendületet kapott, de időközben nyirkos lett a puskapor. A további hitelezéshez már friss tőkére van szükség, emellett a bankok egyre nagyobb hitelveszteségről számolnak be. A tavaly nyári devizaválság a bankokat is érzékenyen érintette, ugyanis ügyfeleik jelentős része devizában van eladósodva, annak ellenére, hogy az országon belül tevékenykedik, ezért nincs elegendő deviza bevétele az adósságának finanszírozására. Ha egy vállalat nem teszi meg a szükséges kockázatkezelési lépéseket és nem fedezi a nyitott devizapozícióját, hamar csődközelben találhatja magát. Ez a bankok számára a hitelveszteségek elszabadulását eredményezheti.

Egy nagy feltörekvő gazdaságnak feltétlenül szüksége van egy jól működő egészséges bankszektorra, ami elősegíti a növekedését. A török bankszektor ennek megfelelően hatalmas növekedést mutatott be a 2016-ot megelőző években. Hosszú távra tekintve a bankrendszer számára közel sem ért véget a növekedés és a fejlődés, ugyanis a 80 milliós országban a népesség 55 százaléka 35 év alatti, míg a felnőtt népesség 40 százaléka nem használja a banki szolgáltatásokat.

Az újdonságokra fogékonyabb fiatalabb ügyfélkör lehetővé teszi, hogy a török bankok számos innovatív megoldást használjanak. Ezt segíti, hogy a fiatalok számára a banki pálya rendkívül vonzó, így a képzett utánpótlás is biztosított. Az egyik legnagyobb magánbank (Garanti) ügyfeleinek több mint 40 százaléka csak a mobiltelefonján éri el a banki szolgáltatásokat, tehát már egy laptopra sincs szükségük. Egy ilyen piacon nem csoda, hogy a török bankok költséghatékonysági mutatói Európa szerte a legjobbak közé tartoznak. A nagy növekedés adta lehetőségekre a befektetők is szívesen adtak pénzt, a bankok árazottsága is jóval a mai szint felett forgott.

Folytatás

Forrás: g7.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here