Erdogan azt állítja, demokratikusabbá tenné országát

Kép forrása: www.pikrepo.com

Közben legesélyesebb kihívóját elzárás, a kurdbarát pártot betiltás fenyegeti.
“A szívemben hordom szereteted minden pillanatban, éljél sokáig Tayyip nagypapám, nagyon szeretünk téged, éljél sokáig Tayyip nagypapám” – így kezdődik az a dal, amelyet egy gyermekkórus adott elő a dél-törökország Konyában Recep Tayyip Erdogan török elnök 67. születésnapjának tiszteletére. A direkt erre az alkalomra készült mű legendás hősként ábrázolja az államfőt, aki megvédi a hazát az ellenségeitől, mindig szem előtt tartja a gyermekek érdekeit és biztosítja, hogy legyenek orvosok a kórházakban.

A köszöntő már-már az észak-koreai személyi kultuszt idézi, de ha hihetünk az elmúlt éveket hatalma bebetonozásával töltő Erdogannak, akkor Törökország nem ebbe az irányba kíván haladni. A múlt pénteki születésnapját hollywoodi sztárok társaságában is megünneplő államfő kedden “emberi jogi akciótervet” jelentett be. A nagy vonalakban ismertetett stratégia nemes célokat tűz ki, például a szólásszabadság és az igazszolgáltatás függetlenségének megerősítését. Az ellenzék és emberi jogi szervezetek régóta szorgalmaztak ilyen reformokat, ám a rendszer bírálóit most nem nyűgözték le a szép ígéretek.

Mint arra Sezgin Tanrikulu, a szekuláris Köztársasági Néppárt (CHP) törvényhozója is rámutatott: a 18 éve hatalmon lévő elnök csak a saját kormánya által elkövetett jogsértések kijavítását ígérte meg. A képviselő azt a költőinek szánt kérdést is felvetette, hogy az akcióterv részeként vajon szabadon engedik-e az olyan, évek óta bírósági ítélet nélkül börtönbe sínylődő politikai foglyokat, mint Osman Kavala ember jogi aktivizmusáról ismert üzletember, vagy Selahattin Demirtas, a baloldali, kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP) volt társelnöke. Kettőjük szabadlábra helyezését már a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR) is elrendelte. A Human Rights Watch emberi jogi szervezet Törökországgal foglalkozó részlegének vezetője, Emma Sinclair-Webb a Reutersnek azt nyilatkozta: amíg nem engedik szabadon a terrorizmus elleni törvényekkel visszaélve letartóztatott tízezreket, és nem ejtik a vádakat a véleményük miatt perbefogott emberek ellen, addig az akció terv “nem ér többet annál a papírnál, amire írták.”

A kormányzó iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) frakcióvezető-helyettese, Numan Kurtulmus azonban rosszindulatúnak tartotta a kritikákat. A CNN Türknek adott interjújában szerdán azt fejtegette, hogy korai még ítélkezni az akcióterv felett, hiszen az két évre szól, s egy új alkotmány elfogadásával fogják megkoronázni 2023-ban, a török köztársaság centenáriumi évében. Arra utalt, hogy a választási rendszer demokratikusabbá tételének jegyében lejjebb viszik a világszinten is kirívóan magas, 10 százalékos bejutási küszöböt. Ezzel részben megerősítette a Reuters értesülését, miszerint a népszerűségét vesztő kormány számára kedvező módon kívánja átszabni a választási szabályokat. A hírügynökség forrásai szerint a cél a 7 százalékos küszöb, mert ez biztosíthatná az elnök szövetségese, az ultranacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) bejutását, viszont még mindig elég magas lenne ahhoz, hogy kívül tartsa az AKP-ból kivált Ahmet Davutoglu volt kormányfő és Ali Babacan egykori miniszterelnök-helyettes formációit.

Folytatás

Forrás: nepszava.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here