Elkezdődött a ramadán

A ramadán (törökül: ramazán) az iszlám holdnaptár 9. hónapja. Mivel az iszlám naptár rövidebb, mint az általunk használt Gergely-naptár, így az ünnep ahhoz képest folyamatosan vándorol, évről évre más időpontra esik, általában 11 nappal korábban kezdődik az előző évhez képest.

A böjt kezdetét hagyományosan úgy határozzák meg, hogy az előző hónap végén nagyhitű, megbízható emberek hiteles tanúk előtt igazolják, hogy az újholdat látni lehet. Ugyanezt az eljárást követik a böjti hónap végén is. Idén a ramadán május 15-től június 14-ig tart, a böjt május 16-án hajnalban vette kezdetét.

A ramadán a muszlimok szent hónapja, ez az az időszak, amikor a hagyományok szerint Allah kinyilatkoztatta Koránba foglalt akaratát Mohamednek, útmutatást adva az embereknek tantételei révén.

A ramadán egyet jelent a napkeltétől napnyugtáig tartó böjtöléssel és imádkozással. Az egy hónapos böjt betartása az iszlám öt pillérének egyike. Célja, hogy önuralomra tanítsa az embereket és felhívja a figyelmet a szegények helyzetére.

Mint az iszlám öt pillérének egyike, ez egy remek lehetőség arra, hogy a hívők megünnepeljék Isten egységét, az Istenben való hitet, valamint Mohamed próféta tanításait és parancsolatait.

A hívők a 30 napos böjt megtartásával a testük és a lelkük megtisztulását várják. Napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, a nemi kapcsolattól, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát. Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek kapnak. Nekik a böjtölést vagy egy későbbi időpontban kell bepótolniuk, vagy megválthatják úgy, ha adakoznak a szegényeknek. Ezt nevezik zakátnak.

Ebben a hónapban a hívők jóval napkelte előtt kelnek, hogy bőségesen megreggelizzenek, ezt hívják szahurnak vagy szuhúrnak. Jó, ha a reggeli tápanyagokban és élelmi rostokban gazdag (hal, tojás, hús, zöldségek, rizs, teljes kiőrlésű kenyér), mert ez biztosítja az elegendő energiát ahhoza, hogy a napi feladatokat megfelelően el tudják látni az emberek. A reggeli mellé sok folyadék ivása javasolt, a kávét azonban érdemes kerülni.

A napi böjt legfontosabb része a böjt megtörése, vagyis az iftár, mely napnyugta után veszi kezdetét. Ekkortól egészen napkeltéig szabad az evés, az ivás és minden olyan tevékenység, melyet napközben nélkülözniük kellett. A böjt megtörésére a legjobb néhány szem datolya és egy pohár tej elfogyasztása. Ezt követően pedig annyit ehetnek, amennyit csak bírnak. A gazdag iftárvacsorának tradicionális eleme a kifejezetten az ebben az időszakban sütött Ramadán-pide, mely egyfajta kenyérféle. A böjti hónap népszerű édessége a güllaç, amelyet a baklava első változatának is tartanak. A güllaç készítése során nagyon vékony tésztát rétegeznek egymásra és közé tört diót, mogyorót szórnak. A különleges ízt a gránátalma és az esetenként felhasznált rózsaszirom vagy rózsaszirup adja. Az édességet a végén tejjel öntik le és fogyasztásig abban áztatják.

A ramadán idején a vendégszeretet és a nagylelkűség még inkább fontossá válik, így ha ekkor látogatunk Törökországba, ne lepődjünk meg azon, ha a helyiek többször invitálnak be a házukba vagy üzletükbe egy teára, mint általában. Napnyugtakor pedig összegyűlnek a családok és a barátok, akár minden este más-más háznál terítenek, és együtt törik meg a böjtöt. A szegényeknek hosszú asztalokat állítanak fel az utcákon-tereken, ezekre adományokból kerül étel.

A 30 napos böjt letelte után egy 3 napos ünnep veszi kezdetét. A ramadánt lezáró ünnepnek két elnevezése is létezik: az egyik a Ramazan Bayramı, vagyis ramadán ünnep, a másik a Şeker Bayramı, a cukorünnep. A cukorünnep elnevezés abból alakult ki, hogy ilyenkor édességekkel kínálják a vendégeket.

Az emberek kitakarítják házaikat, elmennek vásárolni és rengeteg édességgel, csokoládéval térnek haza, s olyan tradicionális édességet készítenek, mint a baklava. Fodrászhoz mennek, sőt új ruhát is vásárolnak maguknak, melynek külön neve is van: bayramlık.

A prófétai hagyomány szerint, adományoznak a szegényeknek és a rászorulóknak. Később a férfiak a közeli mecsetekbe mennek és imádkoznak. Az ünnepek alatt a családok felkerekednek, meglátogatják rokonaikat, barátaikat és a temetőbe is elmennek, hogy tisztelegjenek halottaik előtt. Az ünnep másik hagyományos eleme, hogy a gyerekek házról házra járnak, és boldog ünnepet kívánnak szomszédjaiknak. Mindezért cserébe cukorkát, csokoládét vagy néha még egy kis pénzt is kapnak.

Forrás: turkishculture.org

Kollár Kata – Türkinfo


1% ADÓDÉRT 100% Törökország!

Ezúton is köszönjük, hogy az SZJA 1%-ának felajánlásakor gondol a Türkinfo Alapítványra!

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here