Diplomáciával fedi belső gondjait Erdogan

Talán még soha nem volt ennyire visszafogott Recep Tayyip Erdogan beszéde az ENSZ Közgyűlésének plénumán, mint az idén. 

A török elnök, aki 2018-ban még a nácikhoz hasonlította és a palesztinok elleni népirtással vádolta Izraelt – emlékeztet a The Times of Israel -, és évről-évre a zsidó állam elleni heves kirohanásokkal tette emlékezetessé felszólalását, ezúttal beérte azzal, hogy egy szuverén palesztin állam létrehozására, a jeruzsálemi Templom-hegyen lévő status quo megőrzésére és a nemzetközi közösség által illegálisnak tekintett ciszjordániai zsidó telepek felszámolására szólított fel. Beszéde néhány órával a Jair Lapid izraeli miniszterelnökkel való találkozója előtt hangzott el kedden.

Az Erdogan-Lapid egyeztetést kiemelt diplomáciai jelentőségű eseményként kezelte a világsajtó, Erdogan ugyanis 14 éve nem találkozott izraeli miniszterelnökkel, legutóbb 2008 decemberében Ankarában tárgyalt Ehud Olmerttel.

Fotoğraf: Pixabay

A két ország közötti viszony akkor sem volt zökkenőmentes, de végképp 2010-ben, már Benjamin Netanjahu miniszterelnöksége idején romlott meg, amikor az izraeli katonák a gázai blokádot áttörni készülő segélyflotilla egyik hajóján, a Mavi Marmarán közelharcban megöltek kilenc török állampolgárt. Netanjahu 2013-ban bocsánatot kért ugyan a török néptől a „hadműveleti tévedésből” történt halálesetek miatt, de ez sem segített a befagyott kapcsolatokon. Mint ahogy Erdogan és Netanjahu személyes ellenségeskedése sem.

A két ország ügyvivői szintre csökkentette a diplomáciai kapcsolatokat is. 2016-ban részleges javulás következett be, ami azonban tiszavirágéletűnek bizonyult. Donald Trump 2017. decemberi bejelentése az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséről heves palesztin zavargásokat váltott ki, amelyeket Izrael katonai erővel fojtott el és a török-izraeli kapcsolatok újbóli befagyasztását eredményezte.

Folytatás


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here