Budapesten, a Kossuth Klubban tartották a Türkinfo új kiadványának könyvbemutatóját április 11-én

Budapesten, a Kossuth Klubban tartották a Türkinfo új kiadványának könyvbemutatóját április 11-én. 

Vegyük sorra, mit is jelentenek ezek a szavak:

 “Budapesten, a Kossuth Klubban”

A Kossuth Klub Pesten, a 8. kerületben található egy kis palotában, amely pár évvel a  szabadságharc előtt épült Hadik Palota néven. A második világháború alatt megrongálódott, de a restaurálást követően megnyitotta kapuit a közönségnek. 1954-ben a szabadságharc vezéralakjáról, Kossuthról nevezték el. Az 1956-os forradalom idején  a forradalmi előkészületek helyszíne volt. Jelenleg a hét bizonyos napjain a József Attila Szabadegyetemnek ad otthont. A kétszáz ember befogadására alkalmas szalonjaiban kulturális eseményeket tartanak. Több Türkinfós rendezvény is ebben a sokat megélt épületben zajlott.

 “Április 11-én”

Különleges nap Magyarországon. A híres költő, József Attila születésnapja, az egész országban a költészet napjaként ünneplik. Ám nem a költészet miatt  gyűltünk össze eme jeles napon, hanem az újonnan megjelent könyv, a Magyar emlékek Törökországban miatt, amely olyan, mint egy költemény. Elnézést a kissé közhelyesnek tűnő kifejezésért, de nem véletlen mondom így.

A borítón II. Rákóczi Ferenc rodostói házának rajzát láthatjuk. A könyvet forgatva, K. Pintér Tamás rajzait nézegetve olyan érzés fog el, mintha finom csipkét látnék. Igazi kézimunka! Nagy műgonddal készült, igényes kötet.

“A Türkinfo kiadványa”

A Magyar emlékek Törökországban úgymond a Türkinfo “második gyermeke”, mivel a Türkinfo Alapítvány által kiadott könyvek közül ez a második. Az első az Oszmán-török építészet Magyarországon, amelyet szintén K. Pintér Tamás rajzolt és amelynek szövegét Sudár Balázs írta. A könyv, amelyet 11-én kézbe vehettünk, az első könyv másik vetülete.

“könyvbemutató”

A Magyar nyomok Törökországban című könyv K. Pintér Tamás rajzaival és Hóvári János leírásaival valósult meg A szövegeket Tarik Demirkan ültette át magyarra. A kétnyelvű kiadvány közös munka révén jött létre, amint az kitűnik a könyv utolsó három teljes oldalát kitevő köszönetnyilvánításból is.

Maga a tartalomjegyzék is nagyon gazdag.

Szent László király lányának, Piroskának, aki Konstantinápolyba jött császárnénak, az Hagia Sophiában van a sírja és a mozaikkképe is. A könyvben egy másik cikk is róla szól: Komnénosz Eiréné bizánci császárnőként néven ismerték. A Pantokrator monostor, török nevén Zeyrek Molla Dzsámi alapítása is az ő nevéhez fűződik.

Úgy forgatom a könyv lapjait, mint a kártyát. İbrahim Müteferrika, az Oszmán Birodalom első nyomdájának megalapítója. Ő is magyar volt. Hálával gondolunk a nyomdára, amely a modernizációs mozgalom kezdetének számít.

A karaköyi Saint Benoît francia gimnázium kapcsán egy másik magyar nyom jut az eszembe. Zrínyi Ilonát, Bercsényi Csáky Krisztinát és II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmet is az itteni templomban temették el.

Isztambul ázsiai oldalán a Haydarpaşa vasútállomáshoz közel az angol temetőben nyugszik Guyon Richárd, az 1848-49-es szabadságharc hőse. Bizony a mi Hurşit pasánk is magyar. A pasa, akinek nemesi neve Guyon Richárd volt, az Oszmán Birodalomba emigrált és haláláig annak hadseregében szolgált a kaukázusi török haderő vezérkari főnökeként.

Lapozgatok a könyvben: íme a Magyar Feyzullah efendi Boszporusz-parti háza, akinek magyar neve Kollmann József. Ő is azon magyarok egyike, akik a szabadságharc bukása után emigráltak az oszmán Birodalomba, hogy aztán az oszmán hadseregben szolgáljanak…

Nigâr Hanım, az első török költőnő egy magyar-oszmán pasa leánya… A törökországi mentőszolgálat megteremtője Kovách Aladár… a meteorológiai szolgálat megalapítója Réthly Antal…

Térjünk vissza napjainkhoz. A Boszporusz Egyetem legnagyobb könyvtárát, az Aptullah Kuran Könyvtárat és a Teşvikiye városrészben felépített Nemzeti Viszontbiztosítási Központot a magyar származású építész, Hadi Sándor tervezte. A Török Köztársaság első éveiben született Kastamonuban, szülei az építőiparban dolgoztak

És így tovább.. mennyi ember és mennyi történet!”

“tartották”

“Budapesten, a Kossuth Klubban tartották a Türkinfo új kiadványának könyvbemutatóját április 11-én.”

Şakir Fakılı budapesti török nagykövet

A szalon tele volt. A rendezvényt Şakir Fakılı budapesti török nagykövet beszéde nyitotta  meg. A nagykövet úr elmondta, hogy mielőtt megkezdte volna szolgálatát Budapesten, az első könyv, amit elolvasott a Tarik Demirkan által írott Magyar turanisták volt. Ennek őszintén megörültem. Nem azért, mert a nagykövetünk olvasta a könyvet – bizonyára minden nagykövet elolvasta, – hanem azért, mert Tarik Demirkan a Türkinfo Alapítvány elnöke, egyben jó barátom és ez büszkeséggel töltött el. Olyasféle érzés volt, mint amikor Orhan Pamuk Nobel-díjat kapott. De nem akarom tovább szaporítani a szót…

Az asztalnál ülők közt meg  kell említenem Anthony Gallt, aki Koós Károly-szakértő és neves építész, a könyv rajzolójának, K. Pintér Tamásnak a barátja immár 25 éve. Ismeri Tamás rajzait, erről beszélt, amikor felszólalt. Aztán K. Pintér Tamásra került a sor. A hivatása építész, a rajzokat a helyszínen készítette el a pillant varázsa alatt. A könyvbe az ő rajzain kívül egyéb fotók,  emléktáblák képei is kerültek.

dr. Hóvári János, Tarik Demirkan, Anthony Gall és K. Pintér Tamás

A könyv másik szerzője dr. Hóvári János professzor, egykori ankarai magyar nagykövet, történész, író és török-barát.

Hóvári János és Tarik Demirkan beszéde után a vendégek akciós áron vásárolhatták meg a kötetet. A könyveket dedikálták, közben pogácsával  és a borral vendégelték meg a jelenlévőket. Ezt követően is remekül szórakoztunk.

K.Pintér Tamás dedikál

A könyvet ide kattintva megrendelheti >>>

Sunahan Develioğlu – Türkinfo

Fotók: Alptekin Atik, Rékasi Ica, Csákvári Zsigmond

 

 

 

 

 


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here