Barátok közt Erdogan

A magyar kormány jó kapcsolata Törökországgal és személyesen a török elnökkel túlmutat a gazdasági érdekeken.

Ismét Budapestre érkezik ma Recep Tayyip Erdogan török elnök a hangzatos nevű „magyar-török felső szintű stratégiai tanács” újabb ülésére. Az üzletemberek népes delegációját megmozgató egyeztetés célja, hogy élénkítsék a két ország kereskedelmét, közelebb kerüljenek az évekkel ezelőtt megfogalmazott 5 milliárd dolláros forgalomhoz. Ettől egyelőre messze állunk, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 538,4 milliárd forint kivitel mellé 297,7 milliárd forintos behozatal társult, azaz még a 3 milliárd dollárt sem értük el. Az elmúlt években a kétoldalú kereskedelem lassan, de folyamatosan bővült, bár 2018-ban a kivitel némileg visszaesett.

A török-magyar kapcsolatok azonban jócskán túlmutatnak a gazdasági lehetőségeken. Orbán Viktor és Erdogan meglehetősen gyakorta találkoznak: nincs egy hónapja sem, hogy a Türk Tanács bakui ülésén egyeztettek, bő egy éve a török elnök Gül Baba felújított türbéjének átadására volt hivatalos, tavaly júliusban a magyar kormányfő egyedüli uniós vezetőként vett részt Erdogan beiktatásán, előző évben Ankarában ölelgették egymást szívélyesen. Régóta tervben van az is, hogy a török államfő egy hosszabb látogatás során Szulejmán szultán Szigetvár mellett megtalált sírját is felkeresi, ám erre eddig nem sikerült időt szakítania. A két ország külügyminisztere is személyes jó viszonyt ápol, Szijjártó Péter az elsők között telefonált és ajánlotta fel segítségét Mevlüt Cavusoglunak a 2016-os puccskísérlet idején.

A magyar kormány a nemzetközi konfliktusokban is rendre kiáll a törökök védelmében. Az Európai Parlamentben a kormánypárti képviselők akár a néppárti frakciófegyelmet felrúgva sem szoktak Törökországot elítélő határozatot megszavazni, vagy legalábbis tartózkodnak. Az uniós csatlakozásukat tekintve Szijjártó Péter általában gyakorlatias álláspontot képviselve „őszinte beszédet” követel. Barátságos diplomáciai gesztusként értékelhető, hogy 2014-ben az Észak-Ciprusi Török Köztársaság is képviseleti irodát nyithatott Budapesten. Nemrégiben pedig nagy port kavart, hogy egy ideig Magyarország érdekeire hivatkozva az észak-szíriai török offenzívát elítélő közös uniós állásfoglalást sem voltunk hajlandók elfogadni.

A sűrű találkozók ellenére konkrét, égető ügyekből nem sok lehet az asztalon. Mindig téma az energiabiztonság, de a Török Áramlaton a derűlátó tervek szerint is csak 2021-től érkezhetne gáz hazánkba. Emellett a török sajtó már eldöntött tényként kezeli, hogy a török Nurol Makina által gyártott Ejder Yalcin páncélozott harci járműveket vásárolunk, melyek többek között már a budaörsi Honvédelem Napján is bemutatkoztak. A HVG információi alapján a 3,5 milliárd forint értékű beszerzést nem közvetlenül az állammal, hanem egy Mészáros Lőrinc üzlettársához köthető magyar-török vegyesvállalaton keresztül bonyolítanák le.

A török-magyar kapcsolatok kapcsán a sajtóban gyakran bukkan még fel Adnan Polat neve, mint aki egyaránt jó viszonyt ápol Orbán Viktorral és Erdogannal is. Az oknyomozó cikkekből az egyértelműen kiderül, hogy a török üzletember rendkívül aktív vállalkozó: ő nyerte el például az azóta bezárt törökországi kereskedőházak üzemeltetésének jogait, számos ingatlanüzletben érdekelt, legújabban pedig a napelem szektorban terjeszkedik. Közben személyes jó kapcsolat fűzi a miniszterelnökhöz és családjához, nézett már együtt focimeccset Orbán Viktorral, kapták lencsevégre Orbán Ráhellel, és egy ideig közösen üzletelt Tiborcz Istvánnal.

Hogy Polatot a török elnökhöz milyen viszony fűzi, azt már nehezebb megítélni. Karrierje már azelőtt felfelé ívelt, hogy Erdogan hatalomra került volna. Ugyan magyar viszonylatban komoly pénzembernek számít, ám Törökországban nem „nagy kutya”, nevét legtöbben onnan ismerik, hogy egy ideig az isztambuli Galatasaray labdarúgó csapat elnöke volt (miközben Erdogan a rivális Fenerbache szurkolója). Ritkán említik, de politikai babérokra is tört, 1999-ben – tehát Erdogan után – Isztambul főpolgármesteri posztjáért is indult az akkor még jelentéktelenebb Köztársasági Néppárt (CHP) színeiben, 13,9 százalékot besöpörve. A CHP mára a legerősebb ellenzéki alakulattá nőtte ki magát, meglepetésre jelöltjük nyerte idén az isztambuli választást. Végül Polat a síita alavita vallási közösség tagja, miközben Erdogan szunnita muszlim.

A két ország viszonyát a gülenisták sem fertőzték meg. Bár intézményeik továbbra is működnek Magyarországon, apró közösségük inkább háttérbe húzódik. Nyomul viszont a török állam: 2013-ban nyitotta meg saját épületében kapuit a Yunus Emre Kulturális Intézet, számos projektben, köztük Gül Baba türbéjének felújításában is részt vesz a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) nevű segélyszervezet, megjelent a kormánybarát emigrációban élő törököket tömörítő Nemzetközi Demokrata Szövetség. Nemrégiben kiderült, török állami iskolát is nyitnának Budapesten. A sajtóban megjelent negatív külföldi példák ellenére erről egyelőre keveset tudni. Az iskolát alapvetően a gülenisták ellensúlyozására találták ki, egyfajta „puha erőként”. Információink szerint azonban egyelőre még az sem eldöntött, hogy milyen nyelveken oktassanak majd az intézményben.

Folytatás

Forrás: nepszava.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here