Az Egyesült Államok tehetetlen Törökország különutas politikájával szemben

Forrás: commons.wikimedia.org

A török elnök minden lehetőséget kihasznál ahhoz, hogy sajátos külpolitikát folytasson a NATO-n belül, a saját érdekeit követve. Ez egyre jobban zavarja az amerikai vezetést, de mégsem tud mit kezdeni a helyzettel.

Recep Tayyip Erdogan török elnök továbbra is irritálja a Biden-adminisztrációt. Annak ellenére, hogy a napokban sikerült Törökországban tető alá hozni azt a megállapodást, amely biztosítani hivatott a fekete-tengeri ukrán gabonaexportot, a török elnök személye még mindig szálka az amerikai vezetés szemében.

Nem sokkal a megállapodást megelőzően Erdogan arról beszélt, hogy Ankara továbbra is dönthet úgy, hogy vétót emel Svédország, illetve Finnország NATO-csatlakozása ellen, amennyiben Törökország feltételei nem teljesülnek a csatlakozással kapcsolatban. Ráadásul Erdogan a héten Teheránban találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és Ibrahim Raiszi iráni elnökkel is. Sokak szerint ezzel pedig rombolta a Nyugat által hangoztatott képet, miszerint Oroszország és Irán el van szigetelve a világban. Törökország – mint NATO-tag – kapcsolatai Oroszországgal és Iránnal már eddig is zavarták Washingtont.

Nemrég a Fehér Ház szóvivője arról beszélt, hogy az amerikai vezetést aggasztják azok a hírek, miszerint Ankara újabb hadműveletet tervez Észak-Szíriában, az Egyesült Államok által támogatott kurd lázadók ellen. Jelenleg már kétmillió szír él az ország északi területén török ellenőrzés alatt. Ez az Oszmán Birodalom szétesése óta a legnagyobb török területfoglalás.

A szíriai konfliktus valójában befagyott, a válság politikai megoldására irányuló nemzetközi erőfeszítések elhaltak, a Nyugat figyelme pedig csökkent. Az ország de facto felosztása addig tart, amíg a külföldi erők az országban maradnak. Ez egy kényelmetlen igazság, amelyet egyik részt vevő hatalom sem akar kimondani, ezzel párhuzamosan pedig egyikük – köztük az Egyesült Államok – sem akar távozni az országból, így Bidennek itt is megvan kötve a keze, ami Törökországot illeti.

Ezek az állapotok pedig aláhúzzák a török elnök egyedülálló helyzetét, amelyet a NATO-n belül élvez. Az pedig külön zavarja az amerikai vezetőket, hogy Joe Bidennek nincsenek eszközei Erdogan elnök megfékezésére. Ez utóbbi leginkább annak a ténynek köszönhető, hogy Törökország stratégiai helyen fekszik, így az Erdogan elleni túlzottan szigorú fellépés éppen a katonai szövetségnek ártana.

Joe Bident ugyanakkor egy másik fontos NATO-tag Görögország helyzete is szorítja, ugyanis a görög–török ellentét is egyre súlyosbodott az elmúlt időszakban. Athén felháborodását legutóbb az váltotta ki, hogy – egyesek szerint a NATO-bővítésért cserébe – amerikai harci gépeket ígért Biden Erdogannak, miközben a török légierő sorozatosan megsérti égei-tengeri szomszédja légterét.

Erdogan magabiztos külpolitikai viselkedésének viszont van egy másik aspektusa is. Törökország gazdasága rendkívül nehéz helyzetben van, a múlt hónapban a török líra inflációja elérte a 80 százalékot, így nem meglepő, ha az ország elnöke aktív külpolitikával próbálja palástolni a belpolitikai problémákat.

Forrás: www.magyarhirlap.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here