Ahol a történelem kezdődött – Sanliurfa nem csak a civilizációk, de az ábrahámi vallások bölcsője is

Sanliurfában építhették az emberiség első templomát, amely átírta a civilizáció bölcsőjének elméletét. És itt vetették tűzbe Ábrahámot, és állta ki próbáit Jób.
Szó szerint a semmi közepén, nem messze a török-szír határtól, valahol a kopár félsivatag peremén magasodik a Göbekli Tepe, azaz a Pocakos Domb. A legközelebbi lakott településtől, Sanliurfától – az egykori Edessza – jó 15 kilométerre hullámzó magaslatokon még a szárazságtűrő olajfa is nehezen ereszt gyökeret, nyáron semmi nem kínál árnyékot a perzselő napsütéstől. Itt nem termesztenek növényeket, és nem legelnek állatok. Csak csend van, nyugalom és forróság. És itt kezdődött a történelem.

A helyszínen már az 1960-as években is kutakodtak a Chicagói Egyetem régészei, ám a felszínes vizsgálatokból arra a következtetésre jutottak, hogy a sziklatörmelékekkel teleszórt Isten háta mögötti terület alighanem bizánci katonai telephely volt, az előbukkanó mészkőtömbök pedig sírkőtöredékek lehettek. Bő három évtizedig a környék felé sem nézett senki, mígnem 1994-ben a Dél-Kelet-Törökországban kutató német Klaus Schmidt kezébe nem akadtak az amerikai kollégák leírásai. A Német Régészeti Intézet tudósa gyanút fogott, a helyszínre érve pedig azonnal világos lett számára, hogy a vártnál sokkal jelentősebb leletekre talált.

A föld kőből épített körgyűrűket rejtett, némelyiket óriási, ötméter magas, nagyjából 15 tonna súlyú T-alakú kőoszlopok keretezik, oldalaikon különféle állatok faragásaival. A kormeghatározásból kiderült, hogy az építmény a bizáncinál sokkalta régebbi: az első köröket a kőkorszakban, körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt (tehát jó hét évezreddel a Kheopsz-piramis előtt) emelhették. Hogy pontosan mi lehetett a céljuk, arról még megoszlik a történészek véleménye. A legvalószínűbb, hogy egyfajta szent helyként használták, tehát ez lehetett az emberiség eddig ismert legelső temploma. Erre utal az is, hogy a környéken nem találtak lakóhelyekre utaló nyomokat, például szállás, tűz vagy víz jeleit. Ide csak kultikus alkalmakkor, imádkozni, szertartásokat bemutatni járhattak a kőkorszaki emberek, még a köveket is viszonylag messziről hordták fel.

Az azóta elhunyt Schmidt szerint a 12 ezer éves szent hely nem csak rendkívüli kora miatt jelentős, de a történészek elméleteit is felülírta. A felfedezésig ugyanis úgy vélték, hogy a földművelés kialakulása, a letelepedés az első lépés egy civilizáció megszületéséhez, és effajta építmények létrehozásához. A német régész viszont úgy gondolta, a Göbekli Tepe azt bizonyítja, hogy a folyamat fordított lehetett: a gyűjtögető, vadászó népek kultikus helyet építettek, amihez el kellett látni a munkásokat, papokat, ráadásul a zarándoklat miatt túl messzire vándorolni sem lehetett, és ez vezetett el a letelepedéshez és a földműveléshez, így végső soron a civilizációk születéséhez. A tudományos vita még nem eldöntött – sokak szerint nem lehet általános modellt felállítani –, ám a vizsgálatok alapján a környéknek még alig néhány százalékát tárták fel, így a föld még számos választ rejthet. Az ásatások folyamatosak, ám a Göbekli Tepe a nagyközönség előtt is nyitva áll. A domb lábánál modern élményközpont várja a látogatót, a legfőbb körgyűrű fölé pedig óriási sátrat emeltek, amely nem csak az időjárás viszontagságaitól véd, de árnyékot is kínál.

Folytatás

Forrás: nepszava.hu


hun_1ado

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here