A múlyadi fürdő története

Állítólag a török megszállás idején a janicsárok lovainak patája helyén buggyant fel a múlyadi szénsavas forrás, méghozzá a Múlyad és Bussa között elterülő 50 hektáros rét közepén. Mikor e forrás vizét a janicsárok vezére megkóstolta, 9 méter mély kutat ásatott, s azt fával szögletes formára kirakatta. E kút vizéből egyedül az itt pasáskodó Basa ihatott.

Elképzelhető, hogy ha a nagykürtösi járásbeli, 300 lelket számláló Rárósmúlyad nem az Ipoly jobb partján, közvetlenül a szlovák-magyar határ mellett terül el, napjainkban ismert és látogatott fürdőhely lenne. Hogy miért, arról a továbbiakban lesz szó.

Az első írásos emlék 1321-ben említi a település nevét. Már a 18. században ismertek voltak a falu határában található ásványtartalmú források. A 19. században a múlyadi vastartalmú ásványvizet üvegekbe töltötték és az akkori Magyarország egész területén értékesítették, nemcsak mint kiváló asztali vizet, hanem, mint gyógyhatású vizet is. A település fürdői a 19. század második feléből ismertek. A tulajdonosok egy kis kádas fürdőházat építettek, amelybe a fürdőforrásból melegítették a vizet. A további kettő, kevésbé kiadós forrás ivásra és ivókúrára szolgált. A múlyadi ásványvíz hatásait és részben összetételét illetően hasonlított a bártfai és a luhačovicei forrásokhoz. Összetételénél fogva főleg a gyomor- és bélbetegségek, urológiai problémák, továbbá anyagcsere-betegségek, vérszegénység, szív- és érrendszeri betegségek gyógyításában vezetett eredményre. A 20. század elején már egy nagy szálloda és magánpanziók várták a fürdővendégeket. A fürdési idény májustól szeptemberig tartott.

A második világháború idején a fürdő teljesen tönkrement, és nem került felújításra. Ennyit sikerült összegyűjteni a fürdővel kapcsolatos írásos dokumentumokból. Ennél jóval több információval rendelkezett Vámos József, a falu egykori kántora és aktív kultúrmunkása, számos színdarab rendezője. A múlt század 90-es éveinek elején a Nagykürtösi járásban megjelenő Palóc közéleti hetilapban A múlyadi fürdő története címmel írt visszaemlékezéséből idézek az alábbiakban.

Folytatás

Forrás: felvidek.ma


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here