Törökország és a négylábúak viszonya

Kép forrása: www.pikrepo.com

Az ország, ahol senki sem akar kutyát, mégis mindenki eteti őket: Törökország és a négylábúak viszonya

Az ország, ahol senki sem akar kutyát, mégis mindenki eteti őket: Törökország és a négylábúak viszonya
Isztambul: valakinek a Dolly Roll azonos című száma ugrik egyből be, valakinek az a töménytelen mennyiségű kóbor eb, akik még a 21. században is elárasztják az utcákat. Olyannyira, hogy egy, a városba érkező ember figyelmét könnyedén elvonják még a varázslatos mecsetekről és a színes-szagos török kultúráról is.

A 19. századi litográfiákban és az aktuális vírusvideókban is bőségesen dokumentálták, hogy Isztambul utcáinak kutyái türelmesen várakoznak az átkelésre a zöld lámpák mellett, komppal száguldanak át a Boszporuszon, tüntetőkkel vonulnak fel, és a kávézók előtti járdákon korzózva gyűjtik össze a maradék éltelt, a figyelmet, simogatást. Vajon mi okozza a török kultúrában ezt a kutyákhoz fűződő különös hozzáállást?

Elizabeth Lo filmrendező, akinek a Stray (Kóbor) című dokumentumfilmjét 2020-ban mutatták be, a város kutyás csoportjának totális bűvöletébe került. Azt mondja, megdöbbentette, hogy ebben a fejlett, modern városban szabadon kóborolnak az életüket fesztelenül élő kutyák; az emberek pedig polgártársakként, utcáikhoz és közösségeikhez tartozókként tekintenek rájuk.

Becslések szerint Isztambul mintegy 400-600 ezer kóbor kutyának és macskának ad otthont
Csak hogy legyen viszonyítási alapod, az Állatorvostudományi Egyetem által elvégzett kutatás szerint tavaly hazánkban az ebek száma kicsivel meghaladta a 3 milliót, melyből „csak” 200 ezernek nem volt gazdája. Ez még mindig egy nagy szám, de Isztambul esetében egy városon belül a duplája található meg az ilyen hontalan kutyáknak.

Ezeknek a négylábúaknak az eredetét éppoly nehéz meghatározni, mint a pontos számukat. Az egyik történet szerint Isztambulba, amit akkor még Konstantinápolynak hívtak, II. Mehmet oszmán szultán seregével léptek be, aki 1453-ban hódította meg a várost a bizánciaktól. Egy bizánci kikötőváros, Yenikapı feltárásakor több száz kutyakoponyát találtak, amelyek még az előbbi dátumnál is korábbi jelenlétről adnak tanúbizonyságot.

„Az oszmán korból származó történelmi források azt mutatják, hogy a kutyák a környék őrzőiként szolgáltak. Megették a szemetet, mivel nem voltak önkormányzati higiéniai szolgáltatások, és ugatva figyelmeztették az embereket, ha tűz ütött ki, amire korábban gyakran volt példa. – mesélte el Kimberly Hart, a Buffalo State College antropológusa, aki Isztambul utcai állatait a város szellemi kulturális örökségének részeként tanulmányozza.

Folytatás

Forrás: www.azenkutyam.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here