Kilenc pontban Törökország: 9+1 csodás építmény, amit szultánok édesanyáinak köszönhetünk

Magyar igazságból három van, miként jókívánságból is, ha kifogjuk az aranyhalat. A cigányzenekar száz tagot számlál, hét mérföldes csizmával indulunk neki a nagyvilágnak, és a sárkánynak is illik mind a hét fejét levágni. A kilences pedig Törökország száma, legalábbis a Türkinfónál.

Sorozatunkban azt vesszük sorra, mi a 9 jó, ismert, ízletes, hazahozni-, hallgatni- vagy kóstolnivaló, sínen gördülő vagy fülbemászó… Összeállításunkban nem az objektivitás, hanem kimondottan az egyéni ízlés vezérelt bennünket. Legyen szó utazásról, irodalomról, gasztronómiáról vagy lakberendezésről, összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat Törökországról – 9 pontban.

Van egy kifejezés, mely egy meghatározott korszak mecseteit írja le: Selâtîn Camii vagy Selatin Cami formában találkozhatunk vele. Az ezzel a szóval leírt mecsetek azokat az építményeket jelölik, melyet egy szultán vagy annak családtagja építtetett.

Az első ilyen mecsetek Bursában – a birodalom első fővárosában – épültek: az Ulu- és a Yeşil-mecset. Az első olyan, mely Isztambulban az épületek sorát nyitja az átalakított Hagiai Sophia.

A Selâtîn-mecsetek működtetésének és építésének szigorúan meghatározott feltételei vannak: például az, hogy egy dicsőséges csata vagy hadjárat emlékére épültek, és nem költhettek rá az állam pénzéből, csakis a magánvagyonból, továbbá legalább 2 minaretük van, és 24 órán át nyitva tartanak. A Selâtîn-mecsetek körébe 35 isztambuli, 6 bursai, 4 edirnei, egy kütahyai, két-két manisai és konyai és 3 izmiri, valamint néhány külföldön készült mecset sorolható.

kuş köşkü – azaz madárlak a Yeni Valide Camii oldalán

Legtöbbjüket egy szultán rendelte meg neves építőmesterektől, ám nemcsak nekik köszönhetünk csodás építményeket, hanem a birodalmat irányító férfiak mellett élő erőskezű, sőt sokszor hatalommal rendelkező, tanácsadóként működő édesanyáknak, azaz válidéknak is. Ezeket az asszonyokat egy cikkünkben már részletesen bemutattuk, most az általuk építtetett mecseteket, illetve kisebb, ám annál szebb vagy hasznosabb építményeket – iskolák, kórházak, kutak – írjuk le.

1Atıyk Vâlide Sultan Camii – Üsküdar

III. Murád (uralkodott 1574-1595) édesanyjának, Nûrbânû szultánának köszönhető a lenyűgöző komplexum, mely nemcsak mecset, hanem vallási oktatást nyújtó iskola, imaház, szegényház, kórház, karavánszeráj és hamam épületegyüttese. Tervezője és építője az a Mimar Sinan mester, akinek talán a leghíresebb mecseteket is köszönhetjük. A dzsámit Üsküdar legmagasabb dombjának tetején építették meg. Legnagyobb kupolája nagyon magas, és hat láb tartja. Mellette két oldalon még 2-2 félkupola és a szószék felett egy ötödik félkupola is található. Az izniki csempékkel díszített mecsetek egyik legszebb példája.

2Dolmabahçe Camii – Beyoğlu

I. Abdul-Medzsid (uralkodott 1839-1961) édesanyja, Bezm-i Âlem szultána mindössze 32 éves volt, amikor 16 éves fia szultán, ő pedig válide lett. Szívén viselte a nincstelenek sorsát, legtöbbször nekik segített adományozásaival, így elnyerte az isztambuliak szeretetét. Ezen kívül iskolát alapított (ma Cağaloğlu Anadolu Lisesi), kórházat nyitott, ahol női betegségekre specializálódtak, Mekka és Medina számára nagy adományokat adott, továbbá nevéhez fűződik az első fából készült Galata-híd is Haliçnál.

Mikor 1853. május 2-án elhunyt, még nem volt kész a Dolmabahçe mecset, ám fia befejeztette és anyjáról nevezte el, mely később a közeli palota miatt kapta végleges nevét. Ez az épület – gyönyörű fekvése és kecses formája miatt – ma is egyik kedvence mind a helyieknek, mind az Isztambulba látogató turistáknak.

3Bezm-i Âlem szultána kútjai

Maradjunk még egy kicsit ugyanezen nemes lelkű asszony építményeinél. Három nagy kutat hagyott az utókornak: Maçka (1839 – cikkünk fényképén), Topkapı (1843) és Yıldız (1843) kerületekben. Abban az időszakban a nyilvános kutak jelentősége – hasonlóan Magyarországon is – részben az volt, hogy tiszta, egészséges ivóvizet szolgáltasson a lakosságnak.

Isztambulban még egy másik funkciójuk is volt: a zarándoklatra indulóknak a hosszú útjukon ivóvizet adott.

Két néven és formában találunk a térképen ilyen kutakat, amennyiben meg szeretnénk látogatni valamelyiket: çeşme és sebil. Előbbi inkább lapos, falra épített kút, melyből friss forrásvíz folyik. Utóbbi pedig egy különálló, négyszögletes, gyakran díszes épület. Kiemelt vallási ünnepnapokon az adományozók szolgálói kínáltak ezekből hűsítő italokat az arra járóknak. Valaha 1165 ilyen kút volt városszerte. Ezek közül tizenkettő Bezm-i Âlem szultána megrendelésére épült, továbbá több építkezés a városon kívül is.

4Pertevniyâl Camii – Aksaray

I. Abdul-Aziz szultán (uralkodott: 1839-1861) édesanyja, Pertevniyâl szultána hét évvel élte túl fiát, akinek emlékére iskolát nyitott. Továbbá egy csodálatos mecsetet köszönhet neki az utókor, ahol az asszony türbéje is található, ami szintén látogatásra érdemes építmény.

Az építkezés 1869-1871 között folyt, a terveket és a kivitelezést is a híres isztambuli örmény mérnökcsalád (Balyan) készítette. A szultána házának ide néző ablakából nézte végig a megnyitó ünnepséget. Az épület neogótikus stílusú, nagyon magas, óriási kupolája és két minaretje van. Belső díszítése – teljes falfelületén – a hagyományos oszmán díszítőművészettel készített kalemişi, azaz ceruzával/ecsettel végzett munka (a linkre kattintva részletesen olvashatnak róla).

5Hasköy Vâlide Sultan Camii – Halıcıoğlu

III. Szelim (uralkodott: 1789-1807) édesanyja Mihr-i Şâh szultána háttérbe vonulva élt, a kormányzásba nem szólt bele, annál többet foglalkozott alapítványokon keresztül jótékonysági építkezésekkel. Iskola, kutak, szegényház, mecsetek és vallási iskolák építése kezdődött támogatásával.

Az egyik ezek közül a napjainkban a Haliç-híd lábánál található mecset, melyet sokszor Humbarhane Camii néven emlegetnek.

A helyszín kiválasztása különösen fontos volt, ugyanis ezen a területen az ágyúgolyóöntő mesterek műhelyei, iskolái, katonai lakóépületek és egyéb, a katonaság szolgálatában álló műhelyek voltak megtalálhatóak. Az itt dolgozó mesterek és katonák kiszolgálására készült a mecset.

6Mihrişah Valide Sultan Sebili – Eyüp

Ne köszönjünk el azonnal ettől a válidétől, hanem keljünk át a hídon Eyüpbe, mert ott található az a gyönyörű türbe és kút, melyet szintén ő építtetett, és az ún. török-barokk stílus kiemelkedő példája.

A türbében nyugszik maga az asszony is, továbbá két mostohalánya (Beyhan és Hatice), illetve menye, Refet asszony, és egy későbbi válide, Rahime Perestü is. Annál is inkább érdemes odalátogatni, mert így egy egész épületegyüttest tekinthetünk meg, mely az oszmán építészetet dicséri: iskola, türbék, könyvtár, kicsit előrébb sétálva Szulejmán szultán kútja, és a hatalmas Eyüp mecset.

7Valide-i Cedid (Yeni Valide) Camii – Üsküdar

Egy olyan édesanya következik, aki két szultán mellett is viselte a válide címet, azaz még életében két fia is trónra került egymás után: II. Musztafa (uralkodott: 1695-1703), majd III. Ahmed (uralkodott: 1703-1730).

Az általa építtetett mecset alapja négyzet formájú, két minarettel rendelkezik és egy fő kupolával, melyet 8 sarokra ültettek rá. 1708-ban készült el, 2 év alatt építették meg. Itt található a szultána türbéje is, mely önmagában is gyönyörű építmény.

Aki ott jár, annak érdemes megkeresnie a falra, kőből épített madárházat is, mely egyik nagyon szép példája a híres isztambuli kis madárlakoknak.

8Yeni (Valide Sultan) Cami – Eminönü

Forrás: HALUK COMERTEL / wikimedia

Hatice Tarhan szultána a 7 évesen trónra kerülő IV. Mehmed (uralkodott: 1848-1887) édesanyja. Azzal írta be nevét a történelembe, hogy utolsó az uralkodásba is beleszóló válidék sorában, továbbá azzal, hogy a leghosszabb ideig ő viselte ezt a címet, összesen 34 évig. Ahelyett azonban, hogy ő maga foglalkozott volna kormányügyekkel, inkább a vezírnek adta át a hatalmat, energiáját a jótékonykodás irányba fordította.

Talán ennek is köszönhető, hogy a ma is egyik leghíresebb isztambuli mecset elkészülhetett, ugyanis annak alapjait még 1597-ben Safiye szultána tette le, ám 1665-ben Hatice Tarhan szultána nagy összegű adományaiból fejezték be. Ma is Isztambul látképének fontos eleme, a Galata-híd közvetlen szomszédságában, továbbá népszerű látogatási célpont a vele együtt felépülő fűszerbazárral, a Mısır Çarşısıval egyetemben. Közvetlenül a mecset mellett található a szultána türbéje is.

Maga a mecset a klasszikus oszmán építészet mintáját követi, hatalmas főkupolája 16,2 m átmérőjű és 4 félkupola növeli meg területét. Belső díszítésére kerámiát használtak kék, zöld és türkiz színben.

9Rahime Sultan Camii – Sakarya

Forrás: Sakarya İl Kültür ve Turizm Müdürlüğü Facebook oldal

A kilencedik pontban az Oszmán Birodalom utolsó válidéjét szerettük volna bemutatni: Rahîme Perestû szultána a címet 1876-1904 között viselte, fia II. Abdu-Hamid mellett. A később trónra kerülő szultánok édesanyja már nem élt, így lehetett ő az utolsó édesanya a birodalom történetében, aki fiát támogatta uralkodása során.

Két építményt köszönhetünk neki: Bala Tekkesi Çeşmesi néven egy kutat Isztambul Silivrikapı kerületében, illetve egy mecsetet is, mely ma is működik Sapanca városban. Ez a mecset már közel sem olyan monumentális, mint a birodalom fénykorában megszokott épületek, ám annak ellenére, hogy több földrengésben megsérült, az erkély, a csillár és a szószék még az eredeti.

109+1. Haseki Külliyesi

Extra pontban szerepeltetjük a Hürrem szultána által megrendelt épületegyüttest. Nem szerepelhet a válidék között, mert annak ellenére, hogy sokan úgy gondolják, hogy ő volt az egyik legerősebb nő, aki valóban beleszólt a kormányzásba is, nem volt hivatalosan válide. Viszont kihagyni sem szerettük volna a fontos asszonyok jelentős építkezéseinek listájáról.

Isztambul Haseki kerületében 1538-39-ben épült a mecset, iskola, könyvtár, hamam, kórház, ingyenkonyha, bazár (összefoglaló nevén külliye), mely Mimar Sinan első isztambuli munkája és Hürrem szultána megrendelésére készült. A mester ezzel bizonyította a szultán számára, hogy milyen jó építész, és ez nyitotta meg számára a kapukat a további megrendelések előtt.

11Fotók forrása

A cikkünkben szereplő fényképeket – ahol külön mást nem jelöltünk – Mustafa Cambaz készítette, aki évtizedeket áldozott arra, hogy Törökország mecseteit, kútjait, egyéb történelmi épületeit, továbbá hagyományos lakóházait bejárja, lefényképezze azokat. Hatalmas adatbázis található oldalán ezekről az épületekről és építményekről. Sajnos a fényképész 2016-ban elhunyt. A Türkinfo számára a képek felhasználását szellemi örökségének kezelője engedélyezte.

Látogassanak el az oldalára is, ahol külön városonként vagy építtetőnként kategorizálva is megnézhetik a képeket. http://mustafacambaz.com/

Erdem Éva – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here