Kilenc pontban Törökország: amikor az ezüst is szépen csillog

Magyar igazságból három van, miként jókívánságból is, ha kifogjuk az aranyhalat. A cigányzenekar száz tagot számlál, hét mérföldes csizmával indulunk neki a nagyvilágnak, és a sárkánynak is illik mind a hét fejét levágni. A kilences pedig Törökország száma, legalábbis a Türkinfónál.

Sorozatunkban azt vesszük sorra, mi a 9 jó, ismert, ízletes, hazahozni-, hallgatni- vagy kóstolnivaló, sínen gördülő vagy fülbemászó… Összeállításunkban nem az objektivitás, hanem kimondottan az egyéni ízlés vezérelt bennünket. Legyen szó utazásról, irodalomról, gasztronómiáról vagy lakberendezésről, összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat Törökországról – 9 pontban.

Sokszor írunk Törökországgal kapcsolatban a legekről. Nem akarunk elfogultak lenni, nem akarjuk mindig csak azt hirdetni: a legszebb, a legjobb, a legelső. Ezért most bemutatjuk azokat a dolgokat is, amiben az ország nem első a világon. Íme a második helyezések listája, melyek közül némelyeket a természet, míg másokat az ember alkotott.

1A Karaköy-Beyoğlu alagút

Forrás: wikimedia / flickr / Florian Lehmuth
A földalatti vasútépítés gondolata és megvalósítása a londoni metró 1863-as üzembe helyezésével kezdődött el. Második a világon az a föld alatt épült, alagútban és síneken közlekedő jármű, mely Isztambulban, Karaköy és Beyoğlu között jár még ma is. A vasútvonalat 1871-ben kezdték építeni és három év munka után, 1875. január 17-én indult el először az első jármű – meredeken felfelé mászva – az 573 méter hosszú pályán. Akkoriban két gőzgép működtette, majd 1911-ben elektromos üzemeltetésre váltottak.
Az ötlet Eugène Gavan francia mérnöktől származik, aki turistaként járt a városban. Szállása az európaiak által lakott kerületben volt, ám napjait szívesebben töltötte az oszmánok lakta, nyüzsgő városrészekben. Emiatt legalább naponta kétszer kellett a meredek lépcsőkön le- és felmásznia, mely egy idő után fárasztotta. Eredetileg csak két hónapra érkezett a városba, azonban két évig maradt, melynek során a tervét is megvalósította.
Minden nap 180–198 alkalommal jár fel és le a földalatti, mely egyszerre 170 utast tud szállítani. Naponta közel 15 ezren szállnak fel rá, évente mintegy 5,5 millióan.

2A Valla-szurdok

A Kastamonu tartományban tálalható Valla Kanyonu a világon a második legmélyebb szurdok címével büszkélkedhet (első a Tigrisugrás-szurdok Kínában).
Látványa lélegzetelállító. Azt mondják olyan, mintha a sziklákat késsel vágta volna el valaki. A falak magassága 800 és 1200 méter között változik, a szoros összesen 12 km hosszú. Bejárni csakis profi túravezetővel lehet, mert a legnehezebben járható szurdokok között is számontartják. A kitartó kalandorok két nap alatt tudnak végigmenni rajta egy 5-6 fős csapattal.
Szerencsére a kevésbé felkészültek is élvezhetik a páratlan látványt, mert van egy hatalmas, fából épült terasz, ahonnan bárki körbenézhet, sokszor a felhők felett járva, amikor a köd lehúzódik a sziklák közé.

Meg kell említeni még, hogy azok is bátran elutazhatnak oda, akik a mélyből szeretnék érezni a sziklák erejét. A szurdok másik végén, Pınarbaşı település közelében van a Horma Kanyonu, ahol 3 km hosszan sétálhatunk a sziklába vésett tartórudakra, fából épített utakon.

3Az Ulubey-szurdok

Ha van még kedvük a magasságból a mélybe nézni, akkor most következzék az Uşak tartományban található Ulubey Kanyonu. Az amerikai Grand Canyon után a világ második legnagyobb szurdokjaként emlegetik.
A hossza 45 km, mélysége átlagosan 170 méter. Lent egy folyó kanyarog, az azon átívelő hidak pedig sok száz éve épültek – érdekes látvány nyújtva az érdeklődőknek. Gránit és homokkő falak magasodnak a túrázók fölé, geológiai különlegességét pedig az itt áramló száraz levegőnek köszönheti.
A magasságfélelmüket legyőző látogatókat 2015. óta egy 12 méter széles üvegterasz várja, ahol besétálhatnak a szurdok fölé és 360 fokban nézhetnek körbe.
Ráadásul a közelben vannak a Kula település mellett található „tündérkémények” (peri bacaları) is, melyeket Kis Kappadókiaként is szokás emlegetni.

4A Vodafone Aréna

A Beşiktaş Torna Klub stadionjának története hosszú, melyet egy korábbi cikkünkben el is olvashatnak. A legújabb épület 2016. április 11-én nyitotta meg kapuit immár Vodafone Arena néven. Ebben az évben a StadiumDB.com neves zsűrije a világ második legszebb stadionjává választotta, a közönségszavazás listáján pedig győztes lett. A minden igényt kielégítő modern létesítmény befogadóképessége 41 903 fő.

5A Nemrut-hegy krátertava

A Nemrut-hegy és környezete számtalan csodát tartogat, a Nemrut Dağı Kalderası nevű krátertó egy ráadás ehhez.
A vulkanikus hegyen 2.247 m magasságban található a 48 km2 felületű tó, így a világ második legnagyobb, vulkáni kráterben található tava (az első a Lake Toba Indonéziában). Az átlagos mélysége 100 m, a legmélyebb pontja pedig 155 m. Sokan evezve is bejárják, illetve horgásznak is a bőséges halállománya miatt, de leginkább a fotósok kedvelik a lenyűgöző látvány miatt. A kráterben egyébként összesen 5 tó keletkezett, melyek közül kettő is nagy méretű. A kráter 26 km hosszúságú külső peremén mintegy 8,3 óra alatt lehet körbe sétálni.

6Az aranyló méz

méhkaptárak Izmir/Nazarköy határában – Erdem Éva – Türkinfo
Az egész világ méztermelése évente 1,8 millió (2019) tonna körüli. Ennek majd negyedét Kínában termelik meg a méhek. A második helyezett TörökországArgentínával versengve –, de 2003-tól kezdődően Törökország az ágazat fejlesztéséhez egy nagyobb támogatást kapott, így pár év múlva már 7 millió méhkaptárral 114 ezer tonna mézet állított elő, mellyel a világ második helyezettjévé vált. Az országon belül három területen kiemelkedő a méhészeti ágazat: Ordu, Muğla és Adana.
A török mézzel kapcsolatban két érdekesség is megemlíthető.
Az ókor óta ismerik a Fekete-tenger környékén a pontuszi mézet, mely nagy mennyiségben tartalmazhat grayanotoxint és más mérgeket. A méhek ezen a környéken a hangafélékből és a szappanfafélékből gyűjtenek virágport, mely hányingert, hányást és hallucinációkat is okozhat.
A világ legdrágább mézét is az országban állítják elő. Egy 2500 méter magasan fekvő barlangban készül a Centauri Honey, a világ legdrágább méze, amiért kilogrammonként akár 150.000 eurót (54 millió forintot) is elkérnek.

7A Diyarbakır-erőd

A világ egyik legrégebbi és legtartósabb városfalaként a diyarbakıri építményt tartják számon, mely a kínai nagy fal után a világon a második leghosszabb magas kőfal. A fal hossza 5,5 kilométer, magassága 10-12 méter. A fal rajzolata felülnézetből látva a nagy rombuszhalra hasonlít. Az erődítményről és a mellette lévő kertekről részletes cikkünket is elolvashatják.
Egy érdekes legenda a terület elnevezésének története: Ben û Sen, azaz „Én vagy te?”. A történet szerint egy mester és a munkása fogadtak, hogy ki épít szebb, nagyobb, erősebb falat. Ketten két irányból kezdték az építést, majd egyszer a falak összeértek (ez a hal formának a csúcsa). Egymástól megkérdezték: én vagy te? Ám igazából mindkettő csodálta a másik művét. A mester mondta ki először: te, majd a falról a mélybe vetette magát. Látva ezt a munkás szintén leugrott. Mindketten meghaltak.

8A bányászok drótkötélpályája Ereğliben

Egy ipartörténeti különlegesség található Zonguldak tartomány Ereğli települése mellett Kandilli Varagel néven. Ezenkívül a világban egyetlen példa van ilyen meredeken épített sínpályára, melyet szintén bányászati munkálatok során használtak (Sewell, Chile – az UNESCO világörökségként nyilvántartott elhagyott bányászváros).
Ereğliben az 1880-as években építették, és 150 méter magasságba, két sínpályán járt fel és le a drótkötéllel működő szállítóeszköz. Szerszámokat és munkásokat szállítottak egy kőbányához. Ma is áll minden épület, amit akkoriban használtak.
A videóban jól megfigyelhető milyen különleges tájon, nehezen megközelíthető tengeröböl felett épült a pályarendszer. Bár hivatalos látogatásokat még nem szerveznek ide, a turisztikai szakemberek elkezdtek azon dolgozni, hogy kiaknázzák ezt a páratlan lehetőséget. Ráadásul aki errefelé jár a tartományszékhelyen, Zonguldakban, meglátogathat egy másik hasonló különlegességet, egy 600 m hosszú, a föld alatt épített sínpályát, melyet szintén a bányászok használtak, és közvetlenül a tengerparthoz vezet a sziklák alatt.

9A török tévésorozatok

Nem maradhat ki a második helyezések sorából a török filmipar, azon belül a tévésorozatok témája. Már pár éve emlegetik, hogy az amerikai piac után a legtöbb tévés produkciót Törökország adja el a világban, ám az utolsó két évben egyértelművé vált, hogy a dobogó második helyéről már nehéz lesz letaszítani.
Sőt, 2021 áprilisában bejelentették, hogy mostantól tévé sem kell, mert az egész világon elérhetőek a török gyártású sorozatok, hiszen egyszerűen csak le kell tölteni a Dramax nevű alkalmazást és máris nézhetőek (egyelőre spanyol és arab nyelven). Eddig 650 millió embert értek el 140 országban – azzal, hogy eladták a produkciókat a külföldi tévécsatornáknak – mostantól világszerte 4,6 milliárd internetező és 5,2 milliárd mobil internetező számára nézheti a drámákat és a szerelmi történeteket.
Egy két rekordert említünk csak meg példaként a számtalan világsiker közül. A Muhteşem Yüzyıl című történelmi sorozatot (Magyarországon Szulejmán) 70 országban, közel 500 millió ember nézte meg. A Kurtlar Vadisi (Farkasok völgye), mely az egyik legdrágábban forgatott produkció, egy időben 100 országban került bemutatásra. Az Aşk-ı Memnu (Magyarországon Tiltott szerelem) annak ellenére, hogy 2010-ben – azaz több, mint egy évtizede – véget ért, még mindig az egyik legnépszerűbb program a videómegosztókon.

Erdem Éva – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here