Kilenc pontban Törökország: 9 babavárási és babafogadási szokás Törökországban

Magyar igazságból három van, miként jókívánságból is, ha kifogjuk az aranyhalat. A cigányzenekar száz tagot számlál, hét mérföldes csizmával indulunk neki a nagyvilágnak, és a sárkánynak is illik mind a hét fejét levágni. A kilences pedig Törökország száma, legalábbis a Türkinfónál.

Sorozatunkban azt vesszük sorra, mi a 9 jó, ismert, ízletes, hazahozni-, hallgatni- vagy kóstolnivaló, sínen gördülő vagy fülbemászó… Összeállításunkban nem az objektivitás, hanem kimondottan az egyéni ízlés vezérelt bennünket. Legyen szó utazásról, irodalomról, gasztronómiáról vagy lakberendezésről, összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat Törökországról – 9 pontban.

Egy kisbaba érkezése minden családban, minden kultúrában nagy esemény. Mindenhol megvannak az ezzel kapcsolatos szokások, melyeket vagy a hagyományok, vagy a divat diktálnak. Cikkünkben igyekszünk bemutatni a törökországi mamák és babák, illetve családjaik tradícióit, illetve a baba születéséhez kapcsolódó ismereteket.

1Babaváró parti


Tagadhatatlan, hogy a török szokások nem csak a hagyományokon, hanem a külföldön bevett tradíciók másolása alapján is alakulnak. Ilyen például a Valentin-nap, és néhány éve már a Baby Shower Party is, mely nélkül manapság egy valamire való baba már nem is jön világra. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy születésnapot: partimeghívó, dekoráció, torta, rengeteg sütemény és ajándék. A különbség az, hogy itt még nincs jelen a születésnapos, vagyis csak a mamája pocakjában. Jellemzően már tudják a nemét, és a neve is kiválasztásra került. Vannak olyan bulik is, ahol ennek keretében hirdetik ki a nagyközönségnek, hogy fiú vagy kislány érkezik a világra.

2Ajándék a látogatóknak


Időben még mindig a születés előtt járunk, amikor az anyuka még tud intézkedni. Beszerzi azokat az ajándéktárgyakat, melyet majd a látogatóknak adnak át, amikor a kisbabához jönnek. Cukorcsomagocska, hűtőmágnes, kis szappan, zsákocskában fűszer, gyertya, kekszcsomag, mindegy, csak valami olyan, amin szerepel a baba neve és egy kék vagy rózsaszín szalag. Esetleg az is előfordul, hogy a mama még csak megrendeli ezeket, majd a pontos születési dátummal ellátva véglegesítik.

3Mikor érkezik a baba?


Elérkezünk lassan a baba megszületéséhez. Az egyik, amit tényként kell kezelnünk (főleg városokban), hogy az a furcsa, ha természetes úton jön világra a baba. Ha egy magyar anyukát megkérdeznek, mikorra várja a babát, a válasz ilyesmi: valamikor április vége, május eleje. Ha egy török anyukát faggatunk, lehet, hogy ilyen választ kapunk: május 5. reggel 9 óra. Ugyanis az anyák nagyon sok esetben előre ütemezett császármetszéssel hozzák világra gyermeküket. Szerencsére vannak már ezt ellenző orvosok, bábák és anyukák, sőt propaganda is folyik a gondolkodásmód megváltoztatására. Mindenesetre statisztikai tény, hogy a császár aránya valahol 45% körül van Törökországban, mellyel a világranglistán az 5. helyen áll.

4Masni az ajtón


Ha itt a baba, és kórházban van a mamával együtt, akkor biztosan van az ajtón egy dísz, mely tudatja a világgal, hogy ebbe a szobába egy újszülött érkezett. Jellemzően jó sok kék vagy rózsaszín tüllszalaggal telerakva. Mivel a szülés (császármetszés estén is, ha nincs komplikáció) egynapos kórházban tartózkodást jelent, az ajtódísz utána a mamával és a babával „hazamegy” és az otthoni bejáratot fogja díszíteni.

 

 

5Jókívánságok


A hírt hallva vagy a babát látva természetesen illik jókívánságokat mondani vagy írni a szülőknek. Ezekből mutatunk néhány jellemző példát.

Allah analı babalı büyütmeyi nasip etsin inşallah. – Isten segítsen abban, hogy anyával és apával együtt nőhessen fel.
Allah nazarlardan saklasın. – Isten rejtse el a rosszakarat elől.
Bebeğinizle beraber sağlık ve mutluluk dolu ömür dileriz. – Kívánunk egészséges és boldog hosszú életet a babátokkal együtt.

 

6Az első vizsgálatok


Van egy teszt, melyet a magyar kisbabákon is elvégeznek 1975 óta, de nem is biztos, hogy tudunk róla. Én legalábbis két gyermek születése után sem tudtam. Egyszerűen azért, mert, ha kórházba születik a baba, úgy megtörténik, hogy mi nem ismerjük a részleteket, illetve akkor nem, ha a babával minden rendben van. A sarokvérteszt által egyéb genetikai problémák mellett a leggyakrabban kiszűrt a PKU nevű betegség, mely esetén egy enzimhiány miatt az egészségesen született csecsemő képtelen lebontani a fehérje egyik alapösszetevőjét, a fenil-alanint, és az egyfajta méreganyagként az agyban óriási, visszafordíthatatlan károkat okoz szép lassan. A teszt akkor a leghatásosabb, ha a születést követő ötödik napon végzik el, így ezen a napon a babának meg kell jelennie a kerület egészségügyi központjában. Ha nincs ott, akkor a lakásán keresik fel a családot, és figyelmeztetik erre a kötelezettségére, szigorúan betartatva az előírást a baba egészsége érdekében. Mivel – ahogy fent említettem – a török babák már második napon hazamennek, ezért a nyomonkövetésnek és figyelmeztetésnek kiemelt szerepe van ebben az országban.

7Gyermekorvos és a baba


Nem csak ekkor találkozik a kisbaba az orvosával. Természetesen Törökországban is van kötelező oltási rend és rendszeres gyermekorvosi vizsgálat. Bár nincs ugyanolyan védőnői szolgálat, mint Magyarországon, hiszen az hungarikum, de majdnem pontosan olyan a figyelőrendszer. A lakcím szerinti háziorvosnál veszik nyilvántartásba a babát, aki mellett mindig dolgozik egy nővér. Én őt családi körben védőnőnek hívom, hiszen pontosan ugyanúgy gondoskodik a babákról, mint magyar kolléganője: hív az oltások előtt, időpontot foglal, megméri a baba fejkörfogatát, súlyát, szoptatási tanácsokat ad. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy szinte minden gyermeknek van magánorvosa is. Szinte szégyellem, hogy én nem vágom csípőből más anyukák kérdésére, hogy melyik magánorvoshoz járunk és mennyit fizetünk neki, hiszen nekünk nincs. Én bízom a háziorvosi rendszerben, ahogy bíztam Magyarországon is.

8A 40. nap


A török hagyományban jelentős szerepe van a 40-es számnak szerencseszámként. Egy baba életében ugyanilyen jelentőséget tulajdonítanak a 40. napnak. Ez a szokás még a sámánok időszakából származik, és hívják negyvenezésnek (kırklama), negyven elhagyásának (kırk çıkarma) vagy negyven reptetésének (kırk uçurma) is. Alapvető szokások, melyek a negyvenedik naphoz kötődnek: a baba fürdetése és az, hogy anyukával együtt indulnak látogatást tenni idegen házaknál. Mindezeket rituális szokások alapján végzik.

A fürdés a baba otthonában, a kora reggeli órákban történik. A fürdető személy vagy házigazda 40 db követ és 40 db virágot hoz magával. Ezeket (sterilizálva) a fürdővízbe dobja, esetleg imával kísérve. A vízben van még az átkok ellen egy hagyományos török amulett (nazar boncuğu), valami ezüstből, mely a holdat, és valami aranyból, mely a napot jelképezi. A babát az anyuka negyvenszer mártja a vízbe. Ezután a vízből 40 merőkanálnyit az anya, és 40-et a baba részére elkülönítenek, majd meghatározott szavak kíséretében a fejükre locsolják.
A frissen fürdetett babát, az erre a célra külön, újonnan vásárolt ruhácskába öltöztetik, majd az anyuka is felölti legszebb ruháját, és elindulnak útjukra. A régi hagyományok szerint 7 házat látogatnak meg, manapság általában az anyai és az apai nagyszülőket. Ott tejfakasztóként vizet kínálnak a kismamának, akinek ezt meg kell innia. Majd megajándékozzák a babát, manapság egy csinos ajándékkosarat adnak át. Elköszönéskor az anyuka kap egy batyut, melyben ezeknek kell lennie: liszt, cukor, tojás, rizs, só, aprópénz és pamutdarab.

9Ima a babaért


Szintén a 40. naphoz kötődik, és vallásosabb családban tartott szertartás a mevlüt, mely egy közös imát jelent, illetve tekinthetjük névadó ünnepségnek is. Szintén akkor szokás tartani, mikor a baba már elmúlt 40 napos, amit már elegendő időnek tartanak ahhoz, hogy idegenekkel is találkozhasson.

Az alkalomra gazdagon feldíszítik a lakást, de legalább a vendégfogadó tereket és a baba szobáját.

Ezen az ünnepségen csak nők vesznek részt vendégként, és meghívásra kerül egy imákat felolvasó nő is. A kisbabát gyönyörű ruhácskában egy párnára vagy erre a célra szolgáló kosárra fektetik.
A hoca (imát vezető) a kezébe veszi, áldásokat mond, a fülébe súgja nevét és szülei nevét. Majd a – kötelezően fejkendőt viselő – női vendégek kézről kézre adják a párnán, és áldásokat mondanak, ajándékokat adnak.
A hivatalos részt követően jön a vendéglátás, mely alapos előkészületeket igényel. Sós, édes süteményeket, a területnek megfelelő helyi ételeket kínálnak, és a vendégek ún. lohusa şerbetet is kapnak, ami egy édes ízű ital, és amelyet – évszaktól függően – langyosan vagy finoman behűtve is fogyaszthatnak.
A meghívottak távozáskor biztosan kapnak ajándékot, mely lehet valami apróság, például hűtőmágnes, szappan, cukorka, szigorúan a baba nevével és születési dátumával ellátva, de sokkal elegánsabb a hagyományos ajándék: egy imakönyv és egy imalánc.

Erdem Éva – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here