Isztambuli tavasz

Tavasszal Isztambul kertjei virágba borulnak, a fák, a növények és a virágok életre kelnek, ezért ez az évszak kitűnő időszak arra, hogy felkeressük a várost, és gyönyörű fényképeket készítsünk.

Isztambul kertjei a tulipánkorszakban (1718–1730) élték fénykorukat. Az átfogó erdősítés miatt a hegyeket és a lejtőket virágmagokkal vetették be, amelyeket İzmitből, Kocaeliből és Yalovából hoztak.

Az oszmánok olyan kerteket építettek, amelyek megfeleltek a földrajzi adottságoknak és az éghajlatnak. Nem csatornákat építettek, hanem a kerteket a folyók mentén alakították ki.

Az igazi oszmán kert legszebb példája a Gülhane park, mely Isztambul Eminönü városrészében, a Topkapı palota szomszédságában található. 1912-től közpark, így bárki szabadon látogathatja. Kávézók, játszótér, egy kisebb állatkert és piknikező hely is várja a kikapcsolódni vágyókat. A kert az évente megrendezett isztambuli tulipánfesztivál egyik helyszíne is, így áprilisban mindenképpen érdemes felkeresni.

A parkon kívül tavasszal még az Emirgan ligetet, a Yıldız ligetet és a Beylerbeyi palota kertjét érdemes felkeresni.

Az Emirgan liget Isztambul egyik legjelentősebb botanikus kertje. Hódító Mehmed szultán ajándékozta Feridun pasának. A történelmi kertben található nyaralóhoz horvát mesterek építettek egy nyári vadászházat és egy vadászpavilont. Több mint 120 fajta fa található itt több mint 30 000 m2-en. A hagyományos fafajokon kívül, mint a fenyő, szomorúfűz, hárs, cseresznye, birs, barack és mogyoró, különlegesek is vannak, mint a japán cseresznyefa.

A Beşiktaştól Ortaköyig húzódó Yıldız park Isztambul legnagyobb parkja. Abdülaziz szultán a ligetet és a Çırağan palotát egy márványhíddal kötötte össze, melynek maradványai még ma is láthatók. Később, mikor II. Abdülhamid szultán lett az uralkodó, új épületeteket emeltetett a kertben. A parkból gyönyörű kilátás nyílik a Boszporuszra. Népszerű piknikezőhely, különösen a hétvégéken. A parkban lévő Çadır és Malta pavilonokban teázni, kávézni és étkezni is lehet.

A Beylerbeyi palota kertjét a „feszület” kertjének is nevezik, mert áll itt egy kereszt, amelyet Nagy Sándor építtetett. A Beylerbeyi nevet azután kapta, hogy III. Musztafa szultán idején Isztambul ázsiai oldalán elkezdték felépíteni a Beylerbeyi palotát. A szultán özvegye nem engedte, hogy bővítsék a parkot, inkább eladta a városnak. II. Mahmud a kertben lévő épületet felújította és visszavásárolta. A kertben európai kertészek dolgoztak, így az európai hatás erősen érződik rajta, de mivel jól karbantartották a császárság idején, így még ma is gyönyörű.

Képek forrása:

funnydonia.com, tourmaketurkey.com, travellerofturkey.com, opalinsaat.com, wikimedia.org, 80daysdotme.wordpress.com, gezlimesigerekenyerler.com, shirlitur.com

Kollár Kata – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here