Ikarusszal Törökországban

A magyar olvasóknak meglepetés lehet, hogy Törökországban Ikarus-rajongókat is találhatunk, nem is keveset. A 80-as években több nagyváros utcáján milliók utaztak rajta a tömegközlekedést használva nap mint nap.

Az Ikarusok nem koptak ki az emberek emlékezetéből, sőt olyan is van, aki erkélyének ajtaját Ikarus-ajtó felhasználásával készítette. Ümit híres lett, több helyen olvashatunk róla. Érdemes az általa nyilvánosságra hozott fórumon a képeket és információkat megnézni az alkotás folyamatáról. Azt írja, hogy az erkély székeit Ikarus-bőrülésekkel szerette volna helyettesíteni, de édesanyja ezt már nem engedte meg.

Nem Ümit az egyetlen rajongó. Çağdaş Öztürk az Izmirben futó Ikarusokról indított beszélgetést az interneten. A bejegyzéseket akkor is érdemes lapozgatni, ha nem tudunk törökül, mert számtalan olvasótól számtalan fénykép érkezett az izmiri utcákon éppen közlekedő Ikarus buszokról.

A fórum első bejegyzése, mely 2008. augusztus 11-én, azaz 10 éve íródott, így szólt:

„Az ESHOT (Izmir autóbuszokért felelős tömegközlekedési vállalata) flottájában két típusú Ikarus autóbusz is létezik:

  1. jugoszláv Ikarus – 1990-ben egyterű autóbuszokat, 1991-ben csuklós modelleket vásároltak
  2. magyar Ikarus – 1992-ben vásároltak csuklós modelleket, melyek egy részét az elmúlt években az ESHOT bérbe adta az İzulaş (Izmir önkormányzata által üzemeltetett közlekedési társaság) részére.

 Ahogyan lassan érkeznek az új járművek, ezeket a 17-18 éves autóbuszokat kivonják a forgalomból. Néhány éven belül már csak nosztalgikusan emlékezhetünk rájuk.”

Néhány képet mutatunk erről a fórumról olvasóinknak.

„Barátaim! Ahogy érkeznek a 2009-es modellek és azokat forgalomba állítjuk, a magyar Ikarus buszokat a bontóba viszik. Már nem dolgoznak az utakon. Ahogy ti is tudjátok, az Ikarusok legtöbbször az 525-ös járaton futottak, de most ott is a Sanosok vannak. Már csak a fotóinkon emlékezhetünk rájuk.” – olvasható egy hozzászólás 9 évvel ezelőttről.

Bár a legtöbb valóban bontóba került, és egy 3 évvel ezelőtti bejegyzésben erről még képeket is láthatunk, vannak csodák, és egy-egy tartalék jármű még 2 évvel ezelőtt is felbukkant az utakon. Tehát a kivonásuk nem történt meg egyik napról a másikra, még 2016-ban is utazhattak velük az izmiriek.

Nézzük a tényeket!

Mikor is kerültek az Ikarusok Törökországba és hová?

1980-ban Ali Dinçer polgármester jelmondatával („Ma csuklós busz, holnap metró”) Ankarában kezdődött meg az Ikarus-időszak, majd Adana, Bursa, Isztambul és Izmir önkormányzatai is beléptek az Ikarus-vásárlók sorába. Két országból is rendeltek két különböző modellt: Magyarországról és Jugoszláviából. Az indoklás az volt, hogy olcsó őket üzemeltetni, karbantartásuk és alkatrészellátásuk olcsón és gyorsan megoldható. Ezzel Törökország megtette az első lépést a keleti blokk országaival kötött üzleti kapcsolatban.

2011-ben Isztambulban 1000, Ankarában 330, Bursában 120 Ikarus futott. Néhányat környezetkímélés miatt gázüzeműre alakítottak át. Adana 1990-ben minden járművét átadta Ankarának, Izmir pedig 1991 és 2009 között lassan kivonta őket a forgalomból.

Azonban a márkának nem kevés rajongója van, akik – ahogy fentebb be is mutattuk – folyamatosan követik, hol és mennyi Ikarus van még forgalomban, hol bukkan fel egy-egy darab. Többen a járműmúzeumban való kiállítását szorgalmazzák, Izmirben meg is kezdődött emiatt egy busz felújítása.

Jelenleg Izmir Várostörténeti Múzeumában egy Ikarus makettje látható.

Izmirben van egy legendás járat: az 525-ös számú, mely az Ege Egyetem és a Bornova metróállomás között szállította a diákokat díjmentesen. Még ma is beszélnek róla, ikonként emlegetik. Egy mondás is közszájon forog, mely ezen a járaton alakult ki: „Mindig van még egy ember számára hely”. Erről a járatról karikatúrát rajzoltak, pólót készítettek, bárt neveztek el.

Néhány visszaemlékezéssel zárjuk cikkünket, melyben sofőr és utas emlékszik a legendás autóbuszokra. Ebből az derül ki, hogy ugyan a rajongók nosztalgiával emlékeznek, vannak azokban olyanok is, akik nem kívánják vissza az Ikarus-időszakot.

Turgay KIŞOVA (İzmir/ESHOT autóbuszsofőr):„Ha azt kérdeznék tőlem, hogy mi az, ami a városi tömegközlekedésből nem hiányzik, elsősorban az Ikarus jut eszembe. Különösen az készített ki bennünket minden használatkor, hogy csak erővel tudtunk sebességet váltani. Nem volt sem szép, sem kényelmes.  Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem örültem, mikor kivonták a forgalomból.”

Ece CESUR (İzmir/İkarus utas):„Gyakran defektes volt, többször leállt útközben, esős időben befolyt a víz. A diákok szinte kibuggyantak az ajtaján. Nem tudok nevetni az emlékeimen, mert sokszor azt kívántam, bárcsak ne jönne többet. Elfelejteni is lehetetlen.”

Szerző: Erdem Éva – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here