Csodanövények: az articsóka nemcsak egészséges, szép is

Mikor elmondom egy Égei-tenger partján élő embernek, hogy én úgy 25 éves koromig még csak nem is láttam articsókát, és megenni még most sem szeretem, az olyan reakciót vált ki, mintha legalábbis a hét főbűn egyikét követtem volna el.

Amikor valahol olvastam, hogy csak az Izmir tartományban található Karaburun-félszigeten kb. 70 millió fej articsókát szüretelnek le egy szezonban, akkor azt hittem, itt eszik meg a legtöbbet ebből a furcsa, fészkesvirágzatú növényből. Ma már tudom, hogy a világon évente 1.273.690 hektáron összesen 1.678.872 tonna articsóka növekszik (2018.), és Törökország a kb. 36.000 tonna termelésével csak a 7-9. helyet foglalja el a világranglistán. A három dobogós ország – Olaszország, Egyiptom és Spanyolország – a világ összes articsókájának mintegy felét termeli meg és meg is eszi.

Törökországban Izmir (Balçova, Mordoğan, Çeşme és Karaburun) és Yalova-Bursa a két legtöbbet termelő terület, az utóbbi években Adanában is felbukkant. Az országban a növény két alfaja honos: a Sakız és a Bayrampaşa articsóka.

Én nagyon ritkán veszek belőle, ám annál többször járom a karaburuni mezőket, hogy növekedés, virágzás vagy szüret idején lefényképezzem, mert gyönyörűséges növény.

Március közepétől kezdődően (akkor még drágább darabáron) egészen májusig lepik el a piacokat a vastag száron növő, rengeteg zöld, néha lilás színű, kemény levéllel burkolt, különlegesen szép articsóka fejek. Ha valaki nem tudja vagy nem szereti pucolni, akkor a hideg vízzel teli ládákból, tisztítva is megvásárolhatja.

Érdemes télire is elrakni. Míg tavasszal 2-4 TL (80-160 Ft) az ára egy fejnek, télen már 10 TL (400 Ft) is lehet darabonként.

Ebben a videóban megnézhetik, hogyan árusítják a piacon, és hogyan tisztítja az articsókát egy profi. Csinálják utána!

A növény elnevezése

Magyarul úgy hívjuk: articsóka, törökül enginar, angolul globe artichoke, olaszul carciofo, arabul el harşuf és a tudományos, latin elnevezése Cynara scolymus. A török nyelvbe a görög anginares szó alapján került be, a latin elnevezés eredete már elvezet a keletkezésének legendájához.

A növény mitológiai eredete, történelme

Zeusz főisten – ahogy ez sokszor megtörtént – beleszeretett egy halandó lányba, amikor az meglátogatta Poszeidónt, Zeusz testvérét. A szépség neve: Cynara (innen ered a latin elnevezés). A főisten halhatatlanná tette a lányt, és odaköltöztette az Olimposz csúcsára, hogy együtt élhessenek. Ám a lánynak nagyon hiányzott a családja, és titokban többször meglátogatta őket. Zeusz nagyon mérges lett emiatt, ezért a szépség szívét szúrós levelekkel vette körbe, és örökre a földhöz akarta kötni, így articsókává változtatta, majd ledobta az Olimposzról úgy, hogy az szétszóródott a világban.

Az pedig már tény, hogy a növény mind az ókori Rómában, mind Görögországban ismert volt. A gazdagok asztalára került ételként. A 15. századtól Európában is elterjedt, a 16. században felbukkant Franciaországban és Angliában, a 17. századtól már Amerikában is fogyasztották. A római gazdagok az articsókát fűszerekkel, ecettel ízesítették, illetve mézes szószt készítettek rá. Az így elkészített articsókát sokáig lehetett tárolni. Törökországban a 16. században, Európából az oszmán földekre vándorolt zsidók kezdték termeszteni.

A növény Amerikában is nagyon elterjedt egyes területeken. Érdekesség, hogy Norma Jeane Mortensont – akit, ha ezen a néven nem is, de úgy már mindenki ismer, hogy Marilyn Monroe – 22 évesen, Castroville városban az articsóka királynőjének választották egy fesztiválon!

Forrás: Pinterest

A növény jótékony hatása

Az articsóka csodanövénynek számít a benne található számtalan vitamin és ásványi anyag miatt. Ráadásul gyógyításra, gyógyszerkészítésre is használják.

Védi és tisztítja a májat. Szabályozza a koleszterinszintet. Megakadályozza az érelmeszesedést és a szívbetegségeket. Energiát ad a testnek és erősíti az idegeket, enyhíti az emésztési problémákat, például a hasi fájdalmat, a hányingert, az étvágytalanságot.

100 gramm nyers articsókában 80 kalória, 2 g protein, 8 g szénhidrát és 1,5 g rost található, alig van benne zsír, koleszterinértéke pedig nulla. Nagyon gazdag ásványi anyagokban (foszfor 70 mg, kálium 55 mg, vas 0,8 mg, nátrium 45 mg, kalcium 330 mg, magnézium 30 mg), ezért is fogyasztják előszeretettel. Ráadásul tartalmaz A-, B1-, B2-, B6- és C-vitamint is.

A növény íze és felhasználási módja 

Számtalan étel készíthető belőle friss, konzerv és fagyasztott formájában történő felhasználása esetén is. Az égei vidéken legtöbbször rizzsel töltve kínálják, vagy feldarabolva, olívaolajos alapon hagymával, rizzsel megpárolva, egytálételként elkészítve. Receptet a Türkinfo gasztronómiai rovatában is találnak.

Olaszországban likőrt is készítenek belőle (neve Cynar). Törökországban a főzőlevét levesekhez használják fel, mert még az is rengeteg értékes anyagot tartalmaz.

Íze semmi máshoz nem hasonlító, különleges aroma. Megfőzve puha, állaga krémes. A szánkba véve érzünk egy édeskés ízt is, ennek okaegy cynarin (cinarin) nevű anyag, mely a hidroxi-fahéjsavak közé tartozó vegyület. Ha egy falatot eszünk a zöldségből, majd iszunk rá vizet, még a víz is cukros ízűvé válik tőle.

Zárásként egy videóban mutatjuk meg az egyik étel elkészítésének módját. 

Forrás: sabah.com.tr Sofra melléklete, Milliyet napilap Pazar melléklete

Erdem Éva – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here