Csobbanjunk a múltba, avagy különleges fürdőtörténetek a római kortól a török uralomig

Török kori fürdők
A korabeli magyar városok jellegzetes képét a török hódoltság időszakában a dzsámikon, minareteken kívül a fürdők teremtették meg. Különösen Buda természeti adottságai, a bővizű hévízi források kedveztek a fürdőkultúra kifejlődésének. A muzulmán vallás előírásainak értelmében a fürdőmedencéket a gyógyforrások fölé építették. A jelenlegi fürdők közül azok, amelyekben a medence kupolás csarnokban van, török eredetűek. Ilyen áll, illetve állt például Egerben, Esztergomban, ilyen a Rudas és a Rác fürdő is Budapesten.
A mai Buda területén a nagy építő, Szokoli Musztafa pasa volt, az ő nevéhez fűződik a ma is álló török fürdők építése. A női fürdők különösen látogatottak voltak, a hárembe zárt asszonyok sokszor egész nap ott fürödtek, beszélgettek, ugyanis ez volt az egyetlen lehetőségük a társadalmi kapcsolattartásra. A 16-17. században a budai török fürdők messze földön híresek voltak, akár az Oszmán Birodalom távoli vidékeiről is felkeresték a gyógyulni vágyók. Egyik-másik fürdőt azonban nem gondozták kellően, emiatt – egyes írások szerint – a Gellért-hegy lejtőjénél épült fürdő egy idő után olyan elhanyagolt állapotba került, hogy azt már csak állatok fürdetésére tudták használni. „A Gellért-hegynek a másik szélén van egy másik fürdő, amelynek használata különösen lovak és öszvérek betegségei esetében hasznos. De a forrás fölött emelkedő épület közel van az összeomláshoz.” Feltételezhető, hogy vagy a mai Szent Gellért Fürdőről, vagy valamelyik, a közelében lévő kisebb fürdőről van szó. A mai Rudas fürdő ezzel szemben mindvégig megtartotta előkelő jellegét. A törököktől átvett fürdőket, 1686 után kincstári tulajdonba vették. Az egykor világhírű gyógyfürdők állapota a törökök kiűzése után teljesen leromlott, régi fényüket és hírüket a 18. század második felétől nyerték vissza lassanként.

További érdekességek

Forrás: www.termalfurdo.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here