Az oktatás megváltoztatása egy egyenlettel – Törökország „matematikafaluja”

Az oktatás megváltoztatása egy egyenlettel – Törökország  „matematikafaluja”

 ŞIRINCE, Törökország – A reggeli napfény átszűrődik a színes ablaküvegeken, és ragyogva süt a húszas éveikben járó fiatalok csoportjára, akik éppen reggelijüket fogyasztják a fából készült padokon.

Törökország híres antik városától 10 km távolságra, a kis török falu, Şirince közelében vagyunk. Ez a jelenet emlékeztethetne bármely más nyári táborban átélt reggelhez, ha itt nem a komplikált sokszögek és mátrixok iránt érdeklődő diákok gyűltek volna össze.

A matematikafalut Ali Nesin matematikaprofesszor alapította 2007-ben, és „Nesin Matematikai Falu” néven kifejezetten matematikai tanulmányok folytatására hozták létre. Egy domboldalon található olajfaliget közepén, mintegy 13,5 hektáron található. 30 épületből áll, amelyek többnyire kőből és vályogból épültek.

Ez a mi óvodánk. Az egyetlen hely Törökországban, ahol csak a szenvedélyünkkel foglalkozhatunk” – mondja Alp Bassa, a faluban önkéntes előadóként dolgozó tanár, aki egyébként az isztambuli Boğaziçi Egyetem matematikaprofesszora.

Minden évben több mint 10 000 diák – általános iskolás tanulótól egyetemi hallgatóig – vesz részt a falu matematikai programjain. A tanfolyamokat egész évben szervezik, vannak néhány naposak vagy akár több hetesek is. A legtöbben azonban a nyári és egyéb iskolaszünetekben jönnek. „Nem tudunk mindenkit fogadni, aki jelentkezik. Sok embert elutasítunk. Egyszerre csak 500 diákot tudunk befogadni” – mondja Nesin professzor.

Serkan Doğannak, az ankarai Bilkent Egyetem 22 éves diákjának megváltozott az élete, amikor a faluba látogatott. Először 15 éves korában járt itt, miután egy matematikai folyóiratban olvasott róla. 17 éves kora óta minden téli szünetben visszatér egy egyhetes programra. Serkan elmagyarázta, miért okozott neki nehézséget a középiskolai matematikaoktatás:

„A matematika korábban a memorizálásról szólt. Amikor megkérdeztem, miért vezetnek ilyen vagy ilyen eredményekhez a képletek, magyarázat nélkül megkaptam az eredményt, és arra kellett emlékeznem. Itt megtanultam, hogyan lehet megoldani a problémákat. És ez a gondolkodásmód használható a mindennapi életben is.”

Amikor Nesin professzor megalapította a falut, csak egyetemi hallgatókat célzott meg. Hamarosan belátta, hogy a diákok tudásszintje túl gyenge, és több alapozó ismeretre van szükségük, ezért a középiskolásokra helyezte a hangsúlyt, később pedig az általános iskolásokra.

Atakan Sen (17 éves) egy galatasarayi középiskolában tanul Isztambulban, és állítása szerint a matematika iránti komoly érdeklődése miatt érkezett a faluba. „A matematika logikus gondolkodásmódja életünk számos területén alkalmazható. De semmi értelme megtanulni a szabályokat anélkül, hogy megértenénk őket” – tette hozzá a diák.

Az oktatók, akik mindannyian önkéntesként dolgoznak, arra kapnak felkérést, hogy azt tanítsák, amit élveznek, és amit nem tudnak tanítani egyetemi vagy iskolai környezetben. Özer Öztürk, az Isztambul Mimar Sinan Egyetem professzorát mindig meglepi a diákok motiváltsága.

Amikor a diák meghallja a csengőt, általában kiszalad a teremből. Itt, a faluban azonban kérik a tanárokat, hogy fejezzék be az adott gondolatmenetet még akkor is, ha ez az ebédszünetet kurtítja meg.

Néhány professzor a matematika más megközelítési módjait mutatja be a diákoknak. „Szeretnénk megváltoztatni azt, ahogy a diákok a tárgyhoz viszonyulnak. A lényeg, hogy értsék is azt” – magyarázza Öztürk.

Arra a kérdésre, hogy a módszertan Törökországban elterjedhet-e, a professzorok először csak mosollyal válaszolnak.

A törökországi oktatási rendszer, mint mindenhol a világon, nagyon konzervatív. Nem célja a gyermekek személyiségének fejlesztése, nem beszélve az intelligenciájukról” – mondja Öztürk.

A professzorok, köztük Nesin professzor, aki a Bilgi Egyetem matematika tanszékének az elnöke, a török iskolarendszer radikális átalakulását támogatják.

Az OECD 2016-ban közzétett felmérése szerint Törökország nyolc helyet csúszott le a 72 országból álló listán (50. helyezett) a három évvel korábbi tanulmányhoz képest. Ez annak ellenére történt, hogy az oktatási minisztérium jelentős költségvetés-emelést ért el a szektor javára.

Az oktatás túlságosan központosított. Törökországban 25 millió diák van. Mindenki ugyanazon program alapján tanul, ugyanazokkal a feladatokkal, miközben a szükségleteik, nyelvi képességeik, teherbírásuk eltérő. Ráadásul a tanárok képzésének is drámaian javulnia kellene” – mondja Nesin professzor.

A kezdetek, az építkezés

Nesin professzor matematikafalujának alapkövét 2007 nyarán tették le. Akkor kilencven egyetemi hallgató állította fel sátrát a hegyoldalban egy kilométernyire Şirincétől. A földterület a Nesin Alapítvány tulajdona volt, és az építkezést az alapítványon keresztül, a falu számára gyűjtött adományokból finanszírozták.

Reggelente az egyetemi hallgatók matematikát tanultak, délután pedig részt vettek az építkezésben.

Kezdetben a falu csak egy épület volt, székekkel és két táblával. Ennyi elég ahhoz, hogy a matematikus boldog legyen” – emlékszik Durhan.

Az építési munkálatokat Sevan Nişanyan, az örmény származású török író, gondolkodó, a történelmi épületek felújításának szakértője felügyelte. Nişanyan híres arról, ahogyan şirincei otthonát felújította, mely turisztikai látványossággá (ma hotelként működik – a ford.) vált. Bár az első épületeket a diákok építették, a későbbieket már a Nişanyan által felvett emberek.

Komoly nehézségekkel kellett szembenézni a matematikai falu születésekor, nagyon meggyűlt a bajuk az építési hatóságokkal az engedélyekkel kiadatása miatt. Egy idő után a rendőrség feladta Nesin professzor és diákjainak kilakoltatását, ekkor az építkezés újra folytatódhatott. Ugyanabban az évben az állam beperelte őt illegális építkezésért és illegális oktatási intézmény létrehozásáért. Az első esetben felmentették, de a második per még mindig folyik.

Túl késő. A falunk túl népszerű” – mondja Nesin professzor.

A falut magánadományokból építették, a támogatók nevét felsorolták egy falon. További bevételük a diákok és a látogatók által fizetett díjakból származik.

A falu egyébként egy régimódi könyvtár köré épült. A legnagyobb létszámú előadásokat egy 200 fő befogadására alkalmas szabadtéri amfiteátrumban tartják, és található ott még egy díszes őrtorony is.

A falu működése

A tartózkodás költsége körülbelül 20 dollár/nap, ami magában foglalja a programot, az étkezést és a szállást. Azoknak a diákoknak, akik nem engedhetik meg maguknak az ott-tartózkodást, a Nesin Alapítvány nyújt támogatást.

A tanulás mellett a hallgatóknak napi feladataik is vannak. Minden tanuló felelős a szobák és a közös helyiségek tisztán tartásáért, segítenek a főzésben, felszolgálják az ételeket, közreműködnek a falu fenntartásában.

A matematika és a feladatok kéz a kézben járnak. Mindkettő önállóbbá teszi a tanulókat. Vannak olyan gyerekek, akik otthon nem végeznek házimunkát” – magyarázza Nesin professzor.

Fordította: Erdem Éva – Türkinfo

További részletes információk a falu honlapján: http://www.nesinkoyleri.org/


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here