A myrai sziklasírok és Kekova elsüllyedt városa

Törökország déli része nagyon népszerű az utazók körében, de a legtöbben csak Antalya és Alanya strandjaiig jutnak. Amit a legtöbben kihagynak, az a tartomány legérdekesebb része, a görög és lükiai civilizációk, valamint az arab és olasz uralkodók emlékei. A lükiaiak a mai Törökország legnagyobb régiójának urai voltak, még a perzsákkal is csatáztak a görög-perzsa háborúban. Egy ideig virágzó civilizáció volt.

De mi a helyzet most?

Haláluk, vagyis inkább Myra és Kekova romjai emlékeztetnek arra, hogy a lükiai szövetség megszűnt és a területet a Római Birodalomhoz csatolták. Azonban elegendő történelmi helyet hagytak maguk után ahhoz, hogy mostanra Törökország teljes területe egy hatalmas szabadtéri múzeummá váljon.

A myrai sírok a legfelkapottabbak az antalyai régió történelmi emlékei közül, melyek kiváló lehetőséget nyújtanak arra, hogy felmásszunk a magasba és a történelem egy kis darabja megérintsen minket valahol az élet és halál mezsgyéjén. A sírokat sziklába vájták Lükia legnagyobb városa felett. A myrai sziklasírok egyszerre lenyűgözőek és hátborzongatóak. Egyes információk szerint ez a hely volt Szent Miklós püspök otthona is 1600 évvel ezelőtt.

Két temetkezési hely található itt, az egyik a kolosszeum körül, a másik pedig a városon kívül, közel a hegytetőn álló akropoliszhoz, mely a város felett magasodik. Úgy vájták ki ezeket a sziklából, hogy csak a bejáratukat faragták ki. Bár a város i.e. 408-ig nem lett Lükia fővárosa, a legrégebbi maradványok, melyeket itt tártak fel, kb. i.e. 117-ből származnak.

A myrai sziklasírokon kívül más ókori emlék is található a térségben, melyről bár a legjobb képeket lehet készíteni, történelmi szempontból mégsem annyira jelentős. Ez nem más, mint Kekova elsüllyedt városa. Ahhoz, hogy ide eljussunk, vissza kell térnünk Demre kikötőjébe és ott hajóra kell szállni.

Kekova a Földközi-tengerben található, közvetlenül Kaleköy falu partjainál, ahol egy bizánci erőd is áll. Egy kis sziget, ahol egykor a lükiai város, Dolchiste állt. Egykoron fontos hajójavító és kikötőváros volt, azonban a 2. században bekövetkezett földrengés miatt az egész település elpusztult. Mivel több kalóztámadás is történt ekkoriban a környéken, így nem építették újjá. A víz alá került város védelem alatt áll, így a tenger ezen részén búvárkodni sem lehet. A látogatók azonban kis üvegfenekű csónakokkal eljuthatnak ide, hogy megcsodálják az elsüllyedt város maradványait.

Az egykori városból azonban néhány rész még most is látható a víz felett, régi ajtónyílás és a falak egyes részei, amelyek segítenek abban, hogy elképzeljük, milyen is lehetett egykoron ez a település. Mint, ahogy sok más civilizáció esetén, akik valaha uralkodtak a térségben, a lükiai kultúrából is fennmaradtak romok és legendák.

Forrás: monkboughtlunch.com

Képek és fordítás: Kollár Kata – Türkinfo