Jön az ankarai NATO-csúcs, az autokrata Erdoğan-rezsim provokációk hosszú sora után tündökölhet újra

Törökország az észak-atlanti szövetség korábbi fenegyereke látja vendégül a NATO állam- és kormányfőit. Eközben az Egyesült Államok F-35-ösökkel kecsegteti az ankarai vezetést. A kedden kezdődő csúcstalálkozó bizonyítja, hogy a katonai és geopolitikai súlyponteltolódás felértékelte a török szerepet a védelmi tömbben.

Mark Rutte NATO-főtitkár lelkesen nyilatkozott május végén a július 7-8-i ankarai csúcstalálkozóról. Kijelentette, hogy Törökország látványos bemutatót fog tartani. A török hadiipart is dicsérte, amelyet rendkívül fontosnak és igazi mintaértékűnek nevezett. Rutte szavait kitörő örömmel fogadta az ankarai kormány, mert a találkozó hatalmas stratégiai és szimbolikus jelentőségű az ország számára.

A régóta zavart keltő tagállam most a szövetség legfontosabb éves rendezvényét rendezi, mégpedig Recep Tayyip Erdogan saját maga építtette elnöki palotájában. Ez önmagában győzelemnek számít az államfő számára.

Huszonkét év telt el azóta, hogy Törökország 1952-es csatlakozása óta először és mindeddig egyedüli alkalommal NATO-csúcstalálkozót rendezett. Ezután Erdogan éveken át hiába próbálkozott egy újabb ilyen esemény megszervezésével.

A szövetséges államok megtagadták tőle ezt a kívánságot, mert egyikük sem akart olyan kormány vendégeként megjelenni, amely egyre autokratikusabb módon működött. Ezzel párhuzamosan Törökország rendszeresen blokkolt döntéseket vagy önálló politikai lépésekkel keresztezte az észak-atlanti szövetség működését.

A provokációk listája hosszú. Törökország 2009-ben ellenállt a dán Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárrá választásának, mert egy dán lap Mohamed-karikatúrákat közölt. A törökök blokkolták Kelet-Európa védelmi terveit, valamint Svédország és Finnország csatlakozását a szövetséghez. Az ukrajnai háborúban Törökország nem támogatja a Moszkva elleni szankciókat, sőt, fordítóként funkcionál azok kijátszásában. Az orosz S-400 rakétavédelmi rendszerek megvásárlása különösen megterhelte a kapcsolatokat: az Egyesült Államok ennek következtében kizárta Törökországot az F-35 harci repülőgép-programból, és ideiglenesen korlátozta a nagyobb fegyverszállításokat.

Ezt a múltat nem felejtették el, ugyanakkor a geopolitikai előjelek megváltoztak. Az amerikai visszahúzódás egy része a NATO-n belül aggódó európaiakat Törökország karjaiba hajtja. Az ország rendelkezik a szövetség második legnagyobb hadseregével az Egyesült Államok után, valamint harci tapasztalattal rendelkező fegyveres erőkkel. Földrajzi elhelyezkedése miatt Európa, a Közel-Kelet és Ázsia között puffereszközként is szolgál az instabilitás és a migráció ellen. A Boszporusz és a Dardanellák felügyeletével pedig korlátozhatja Oroszország tengeri ütőerejét a Fekete-tengeren.

Folytatás

Forrás: nepszava.hu